Vegyük sorra: nyakunkba szakadt egy világjárvány, ami megtépázta a lakosságot. Aztán még mindig tartott a járvány, de már nem annyira ugye, mert jött egy háború tőlünk pár kilométerre, és nem tudunk egyszerre kétfelé aggódni. Amelyik szektor tudta nélkülözni a kollégáit a maguk fizikai valójában, becsomagolta a munkavállalók laptopját és egerét, és elküldte haza szerencsét próbálni, így már itthon tudtunk elkezdeni aggódni amiatt, vajon kitör-e a harmadik világháború, avagy sem.
A lakásárak az egekben voltak már azelőtt is, mielőtt a csúszószánon lejtmenetben zakatoló forint 1/400 euró közelébe ért volna, most pedig egy gazdasági válság elé nézünk, annak minden szépségével.
Ugye ez az álmoskönyv szerint sem jó. Bár a magyarok kitartása, az összefogó közhangulat és az egyre javuló munkalehetőségek a legtöbb szektorban ellenpontoznak, lássuk be, ebben a képletben megkérdőjeleződik: miért fontos, hogy egy nagyvárosban éljünk egy pici panelben, vagy egy ugyanekkora ingatlan hiteltörlesztőjét nyögjük hónapról hónapra?
Bizarr megoldás erre a helyzetre a jellemzően Olaszország területén lévő aprófalvak városvezetésének döntése: felújítandó kastélyokat, házakat kínálnak a tengerparton vagy a történelmi városok szívében - jelképes 1 euróért.
A képlet azért nem teljesen ilyen egyszerű: a vételár mellett 5-6 ezer euró kauciót kell letennünk a helyi önkormányzatnak, és ezenfelül a szerződéskötésnél fixen bevállalunk egy összeget, melyből majd az adott ingatlant felújítjuk. Ehhez jönnek a helyzetünktől függő adminisztrációs költségek, ilyen például, ha olasztudás hiányában közvetítőre van szükségünk.
Vannak olyan ingatlanok, melyeknél az állapotuk miatt fontos az eladás minél előbb, ezeknél aki először leteszi az egy eurót és vállalja a kötelezettségeket, azé a ház. Vannak a kicsit jobb állapotú, vagy sűrűbben lakott településhez közelebb lévő lakhelyek, melyeket "árvereznek", itt az ár csak a jelképes euróról indul, és angol fontonként lépkedve felfelé egy adott időszakban lehet rájuk licitálni.
Az olaszok speciálisan erre a bizniszre szakosodott honlapja gyűjti nekünk az aktuálisan még szabad, ilyen jellegű ingatlanokat, kiemelve a legfontosabb előnyöket és hátrányokat, a közlekedési lehetőségeket, és azokat a kikötéseket, melyeket mindenképpen figyelembe kell vennünk a vásárlásnál.
San Piero Patti Szicíliában található, a városvezetés pedig azt kéri, a telekvásárlástól számított 2 hónapon belül véglegesítsünk minden közbeszerzési okiratot, és ezután (vagy ezzel párhuzamosan) szakértők bevonásával és hitelesítésével készítsünk tervet a renováláshoz, ehhez igazítják majd a kötelezően vállalt felújítási értéket. A munkálatokat a tervezet elfogadásától számított 2 hónapon belül el kell kezdeni, és 3 éven belül be kell fejezni. Ezen túlmenően le kell tenni az önkormányzat részére egy 5000 eurós kauciót, mely a fenti feltételek teljesülése esetén egy az egyben visszajár.
Santi Cosma e Damiano falvacskája a Laziobeli Latinaban található. A jellemzően hegyvidéki területen mintha megállt volna az idő, a falu őrzi azt a régi, kissé fülledt, robosztus mediterrán varázst, ami miatt bele lehet szeretni Olaszországba. A helyiek nagyon összetartó közösség, de számuk drasztikusan fogyatkozik: a munkalehetőség kevés, mint a legtöbb ilyen apróbb faluban, így a fiatalok elmennek, az idősebbek pedig egyre kevesebben vannak már köztünk. Az egy eurós projekt keretein belül a városvezetés itt szinte ugyanazokat az elvárásokat támasztja, mint az előző esetben, annyi módosítással, hogy itt a kezesség 2000 euró.
Képek forrása: https://1eurohouses.com/
Érdemes már csak a gyönyörködés kedvéért is kutakodni az olcsó ajánlatok között, ha pedig egyszer tényleg katapultálni támad kedvünk, akkor ezek a kis települések egyre jobb ajánlatokkal kecsegtetnek: ütemesen fejlődik a tömegközlekedés, többnyire kiváló wifi hálózatot építettek ki. Aki pedig nem szereti a konstans meleget, annak egyre több lehetősége van az északi településekre költözni, sőt, más országok is felkészültek a projektre, hasonló projektekkel vár minket Nagy-Britannia és Franciaország is.
