Reaktor

Néhány észrevétel a választás kapcsán

 

valasztas.jpg

Véget ért a 2022-es Országgyűlési választás és népszavazás, április 3-án választott Magyarország, Orbán Viktor ötödjére, sorozatban pedig negyedszer lesz kormányfő. Sokak meglepetésére a Fidesz-KDNP 135 helyet kap majd a Parlamentben, ebben a ciklusban is kétharmada lesz a kormánypártnak. Az ellenzék 56 mandátumot szerzett, a Mi Hazánk 7, a német kisebbség Ritter Lajos révén egy képviselővel lesz képviselve.

Mindenki szoros meccset várt, a közvélemény kutató cégek, ha nem is fej-fej mellett, de hibahatárra mérte rendre az ellenzéket, ehhez képest nagyobb lett az olló a Fidesz és az ellenzék között, mint ami 2010-ben volt. Ez annak a fényében váratlan, hogy nehéz időszakon volt túl Orbán Viktor kormánya. A koronavírus járvány népszerűtlen intézkedései, az elhunytak világszinten viszonylag magas száma (nem azt mondom, hogy bárki haláláért személyesen ő lenne felelős, de pozíciójából adódóan rajta lehet számon kérni) és az orosz-ukrán háború is aggodalomra adott okot. Az infláció ekkora mértéke, az árak elszabadulása, a termékek hiánya egyetlen hatalmon lévő kormánynak sem jön jól.  

Várható lett volna, hogy a Fideszes választók tömegei pártolnak el a miniszterelnöktől és pártjától, de nem ez történt, a szavazatok több, mint 53%-át elvitte helyette. Az egyesült ellenzék alulmúlta a 2018-as teljesítményét, a szavazatok közel 35%-át szerezve csak. Sokat fogjuk hallani, hogy eltűnt 800 ezer ellenzéki szavazó. A Mi Hazánk a Jobbikból kiválva, sokak meglepetésére megcáfolva a közvélemény kutatások becsléseit bekerült a Parlamentbe. Sokan azt várták, hogy újra két osztatú lesz a magyar politika, két nagyjából egyenlő nagyságú erő küzdelmét fogjuk látni.

Ehhez képest, ahogy Török Gábor politológus rámutatott:

Úgy néz ki, hogy megszületik a centrális erőtér második kiadása.

torok.jpg

                                (kép forrása: Török Gábor Facebook oldala, törökgáborelemez)

Az ellenzéknek egy óriási lehetősége lett volna, közelebb lehettek volna a kormányváltáshoz, mint 2014-ben, ahol külön indultak ugyan, de több szavazatot kaptak összesen, mint a Fidesz. Szinte tényleg mindent megtettek, két választás után felismerték, hogy egyfordulós a választási rendszer, nem lehet taktikázni, csak ha előválasztással eldöntik ki indul egy az egy ellen a kormánypárti jelölttel szemben.

Volt olyan kutatás, ahol azt mérték, hogy többen szeretnének kormányváltást, mint azok, akik nem. 

Ebből adódóan lehetőségük volt olyan kerületeket csatatérré alakítani, ahol ugyan többen szavaztak nem Fideszes jelöltekre az elmúlt választásokon, csak külön indultak. Aki nézegette a különböző oldalakon, hogy kiknek van esélyük nyerni, akkor Hohn Krisztina, Kálló Gergely, Szél Bernadett neve nem mond újat. Ehhez képest Pest megyében nem hoztak semmit, Budapest Karácsony Gergely előzetes várakozása ellenére nem lett szín ellenzéki, kettő egyénit itt is elvitt a kormánypárt.  

 Márki-Zay Péter nyerte meg az ellenzéki előválasztást Dobrev Klárával szemben, mint underdog, viszonylag nem ismert, tiszta hátterű, konzervatív, hétgyermekes, katolikus családapa, egyértelmű mit vártak tőle: az lett volna a szerepe, hogy ideológiai alappozíciójából fakadóan minél több szavazót elvegyen a Fidesz-KDNP-től, a csalódott kormánypárti szavazóknak kínáltak ezzel alternatívát.

mzp.jpeg

Kijelenthető, hogy nem sikerült, ha igen, akkor kis mértékben, de pótolható és pótolt vesztesége volt a Fidesznek. Ahogy az előbb felvázoltam, a Fidesz tábor nagysága szinte ugyanakkora, mint négy éve volt. Felmerül a kérdés, hogy nem lett volna-e jobb az ellenzéknek, ha hagyják Dobrevet nyerni, esetleg a hosszas huzavona után nem Karácsony áll félre, de ez már sosem fog kiderülni.

Beigazolódott, hogy az igen magas részvétel (69,54%) nem jelzi feltétlenül előre az ellenzéki sikereket. Apropó részvétel, sokan azt várták, hogy jóval 70% fölé megy majd a részvétel a szoros verseny miatt. Mindenki mobilizálja a sajátjait, biztatják a sajátjaikat, hogy mindenki hozzon magával még három embert.

Úgy tűnik ez se jött be, a vártnál gyengébben mobilizált az ellenzék. 

A kormány sok nehézséggel nézett szembe, de az ellenzék hibás, meggondolatlan és szervezetlen kommunikációja kisegítette Orbán Viktort akinek komoly tapasztalata van abban, hogy úgy alakítsa a napirendet, ahogy akarja. Márki-Zay pedig tálcán kínált fel neki a lehetőségeket, természetesen lehet hivatkozni arra, hogy kiragadnak dolgokat a kontextusból (mindenhol és mindenki kiragad), de ennyi támadási felületet nem lehet hagyni.  

Magyarország sajnos, nem sajnos sok más európai országgal egyetemben függ az orosz gáztól, kőolajtól. Nincs mit ezen szépíteni, jó lenne önellátónak lenni, de kis ország vagyunk, kis erőforrásokkal. Nem érdemes belebegtetni egy olyan politikai közösségbe a rezsiárak világpiacihoz történő igazítását, ahol a megélhetést érintő kérdések a legfontosabbak. A magyar választók akkor mennek utcára, akkor büntetnek, amikor az egzisztenciájukat érintő dolgokat akarják számukra negatív irányba megváltoztatni. Ez mutatkozott meg a szociális népszavazáson, ahol a kórházi napidíjról, a fizetős egészségügyről és a felsőoktatási tandíjról dönthettek a választók, az internetadó-ellenes tüntetésen, illetve a vasárnapi boltbezárások miatti felháborodás körül. 

mzp_zelenszkij.jpg

Orbán Viktor felismerte, hogy a szavazóit megosztja a háború, volt, aki az ukránokkal szimpatizált, volt, aki az oroszokkal. Ezért a biztosat választotta és a minél nagyobb mozgásteret biztosító állásfoglalást választotta, nem gátolt meg semmilyen szankciót, de nem avatkozott be a háborúba. Márki-Zay elhamarkodottan cselekedett, amikor Orbán Viktort tette meg egyszemélyi felelősnek a háború kitöréséért. A kormányzati kommunikáció kihasznált minden hibát, amit felkínált azzal, hogy ő ennél többet vállalt volna az ukránokért.

A sok visszakozás, kiigazítás, tupírozás pedig elbizonytalanítja a szavazókat, a bizonytalanokat meg biztossá teszi a másik oldalon.  

A Fidesz-KDNP újra elvitte a vidéki körzeteket, amire fel lehet hozni a szavazatért járó Erzsébet-utalványokat, a zsákkrumplit és az egyéb érdekességeket, azonban az nem kizárólagos magyarázat arra, hogy miért gyenge vidéken az ellenzék. Érdemes lenne a vidék kapcsán is magába szállnia és elgondolkozni az ellenzéknek, hogy mit kéne másképp csinálni, mivel nehéz lehet megnyerni azokat, akiket választásról választásra letudatlanvidékiznek vagy agymosottbirkáznak. Ugyanezek a választók nem voltak tájékozatlanok és diploma nélküliek amikor Horn Gyulát, Medgyessy Pétert vagy Gyurcsány Ferencet választották meg? Lehet, hogy a retorikából le kéne adni a dualizmus korát idéző, a demokráciát a vidéki választóktól féltő elitista liberális felfogást és leszállni az elefántcsonttoronyból.  

toro.jpg

Előző cikkemben írtam a Mi Hazánk esetleges bejutásáról, hogy a választók megjutalmazzák-e majd az aktív kampányukat a korlátozások és a kötelező oltás bevezetése ellen. Úgy tűnik kitartottak a választók a radikálisok mellett, a küszöböt kényelmesen megugorva hét képviselőt is küldhetnek az Országgyűlésbe. A Mi Hazánk vidéken szerepelt meglehetősen jól, olykor 7-8%-ot hozva. 

Kálló Gergelynek Fejér megye négyes választókörzetben hiányzott az a kétezer szavazat, amit elvitt a Mi Hazánk jelöltje.

 Azonban a Mi Hazánk bejutása inkább tulajdonítható a Jobbik agóniájának. 2018-ban egy 26 fős frakcióval bírtak, a második legerősebb politikai erőt jelentették. A Jobbik néppártosodásával elvesztette a radikális táborát. Miután összeálltak azzal, akivel az Alapító nyilatkozatuk szerint sose fognak (Gyurcsánnyal és a “poszt-kommunista baloldallal” -ők használták így), elvesztették azokat, akik szerint Orbán Viktor még mindig jobb választás, mint Gyurcsány Ferenc. 2018-ban több, mint egymillióan szavaztak rájuk, miután összefogtak a baloldali ellenzékkel, az előválasztáson Jakab Péter negyedik lett. Így lett a Jobbikból egy 9 fős frakció,ebben a formában nem jósolok nagy jövőt nekik. Az Egységben Magyarországért koalíció legnagyobb vesztese a Jobbik Magyarországért Mozgalom. 

Összességében a Fidesz váratlanul nagy győzelmet aratott, nagyobbat, mint 2010-ben, főleg annak a fényében, hogy a gazdasági nehézségekkel, nekik kellett megvédeni a 2010 óta fennálló rezsimet. A választás legnagyobb vesztese a Jobbik, Márki-Zay Péter nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az ellenzék minden erőfeszítés ellenére talán az eddigi legnagyobb mélyponton van, ennél többet nem nagyon tehetett. Kérdés, hogy innen Csak felfelé vezet az út?

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása