Hatodik alkalommal került megrendezésre a Reaktor Konferencia április 22-24. között “Kiugrási kísérlet” címmel. A Sarlóspusztán tartott háromnapos konferencián öt, Magyarországot lokálisan és globálisan érintő témákban tartott előadáson vehettek részt az érdeklődő fiatalok.
Összefoglalónk.
Magyarország pénzügyi kilátásai
A 2010-es évek Trianon óta egyedülálló évtizedet jelentett a magyar gazdaságban, amikor úgy sikerült növekedni, hogy Magyarország a pénzügyi szuverenitását sem kellett hogy feladja. A következő évtized rögtön egy válsággal indult a COVID-nak köszönhetően, amire most rárakódott az orosz-ukrán háború. Magyarország 2020-as évekbeli kilátásairól beszélt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke a konferencia első előadásán.
Miért nyújtott az MNB több mint 11 ezer milliárd forrást a gazdaságnak? A 2008-as válság tanulsága, hogy a recesszió megelőzése érdekében a munkanélküliség elkerülése a legfontosabb feladat. Mit tett a szlovák feldolgozóipar versenyképességével az euró bevezetése? Hogyan lehet emelkedő infláció mellett a hitelpiacot életben tartani? Miben releváns ma az 1970-es és 1940-es évek? Ebbe is bepillantást nyerhettek a résztvevők.
Digitalizáció: veszély vagy esély?
Fischer Bálint (üzletfejlesztési igazgató, Dorsum Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zrt.), Gabler Gergely (vezérigazgató-helyettes, Interactive Brokers Central Europe Zrt.), Fáykiss Péter (a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóságának vezetője) és Horváth Gábor (Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ellenőrzési Szakfőigazgató) vitáztak Kohán Mátyás (Mandiner) vezetésével.
Az elmúlt évtized magyarországi digitalizációs eredményei és hiányosságai kerültek szóba: a NAV dicséretet kapott, de sok tekintetben (digitális személyi igazolvány) van még hová felzárkózni, az általánosan elfogadott mérce Észtország, akik nem csak gyakorlatban járnak az élen, hanem az eredményeik kommunikációjában is. Jó ötletet lopni nem szégyen, az öncélú innováció káros, és abban a korban, ahol mindenki Facebookozik, a digitalizáció bővülésének akadálya nem az állampolgárok hiányos ismerete, hanem az online állami szolgáltatások rossz kivitelezése.
Innovatív oktatás
Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos engedett betekintést a modellváltás kezdeményezésének okairól és a kivitelezés állapotáról, ami jelentősen eltér attól, ami a médiában - sokszor hiányosan - eddig ebben a témában megjelent. A legkisebb ellenállás kontraszelekciója már a Kádár-rendszer óta konzerválta a magyar felsőoktatás globális versenyképtelenségét. A fejkvóta alapú finanszírozás nem ösztönözte a minőségi előrelépést, aminek mára érezhető nemzetgazdasági következményei vannak az évtizedes agyelszívásnak köszönhetően.
Ma már nem elég a hagyományos, Magyarországon belül nagy presztízzsel bíró szakokat fenntartania a hazai csúcsegyetemeknek, remélve hogy ezzel bevonzza a legjobbakat, hiszen a legtehetségesebb magyar diákok a világban bárhol tanulhatnak, ezért a magyar egyetemeknek, ha tetszik nekik, ha nem, világversenyben kell helyt állniuk. A modellváltás célja, hogy minél több magyar egyetem bekerüljön a globális top 500-ba, és vonzóbb legyen.
Energiapolitika és nemzetbiztonság az orosz-ukrán háború árnyékában
Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója vezetésével Dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője vitatkozott Dr. Felsmann Balázzsal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársával.
Az orosz-ukrán háború önmagában, vagy inkább az arra válaszul adott nyugati szankciók befolyásolták az energiapiacot? Volt-e a múlt tavasz óta tartó áremelkedés mögött orosz stratégia, vagy az áremelkedés megfordulására játszó, kiváró piac önmagát csalta kelepcébe októberre, amikor az első árrobbanást előidézte a tél miatti, tovább már nem halasztható beszerzési igények egyidejű megjelenése? Lehet-e bízni a német-orosz példát látva a kölcsönös függés béketeremtő erejében ezek után? Európa energiafüggetlenségi mozgásteréről, Paks 2 megvalósíthatóságáról és a rezsicsökkentés piactorzító hatásairól is vitáztak a felek.
Kampány a köbön
A konferencia zárónapján Dömötör Csaba parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes értékelte a 2022-es országgyűlési választást, aki 2004 óta vesz részt a Fidesz választási kampányaiban.
A COVID-időszak a nyitásokkal, zárásokkal és vakcinálással olyan felfokozottá tette a közéletet, ami három választási hajrával is felért a ciklus második felében, erre érkezett meg a tényleges hajrá. Az eredménykommunikáció korlátai, a Horn-korszakhoz képest 180 fokkal jobboldaliság felé forduló nemzeti minimum következményei, a sikeres kampányok három legfontosabb eleme, és a budapesti egyetemista közeg felülreprezentáltságából fakadó, fiatalokra adott téves becslések is szóba kerültek az előadáson.
A legutóbbi konferencia óta sok minden történt: túlvoltunk egy választáson, köztársasági elnököt választottunk, és a látványos eredmények mögött minden résztvevőnek ott voltak a saját apró kudarcai és sikerei is. Jó alkalom volt ez a sok pörgés és izgalom után, hogy lelassítva, az előadásokra és egymás mondandójára figyeljünk, és újult erővel vágjunk neki a hétköznapoknak.
Csatlakozz hozzánk ősszel Te is!
