Hidegzuhanyként érte a Netflixet az első negyedév végén, hogy a várt mérsékelt növekedéssel szemben az előfizetők száma csökkeni kezdett, ahogy a részvények értéke is erőteljes esésnek indult. A vállalat a kevésbé kedvező légkörre több választ is adott, többek között az amerikai piacokon való áremelést, a jelszómegosztást, illetve a szolgáltatás Oroszországban való felfüggesztését okként emlegetve, ám a Netflix problémája fundamentálisabbnak tűnik, és kötődik mind a riválisok érkezéséhez, mind a pandémia lefutásához, ahogy tartalombeli hiányosságokhoz is. Lássunk tehát néhány fő rendellenességet a Netflix körül!
Eltűnt a Netflix mítosz
A Netflix a nagyközönség számára egy innovatív szolgáltatásként robbant be, és persze nem kizárólag ennek köszönhette sikerét, de egyfajta mítoszt teremtett maga körül, gondoljunk csak a „Netflix and chill” és hasonló kifejezésekre. Netflixet menő volt nézni, ezen felül pedig gyakorlati szempontokból is előnyös volt a használata, míg ugyanis egyesek a TV csatornákon keresték szenvedve az esetlegesen jó filmeket, mások pedig az illegális letöltések által igyekeztek valamit találni (nem, soha senki nem csinált ilyet, tudjuk!), addig a Netflix egy felületen kínált temérdek alkotást reklámok és más hátulütők nélkül, így mindenki azt nézhette, amit csak akar és amikor csak akarja. Idővel azonban – sok tekintetben várható módon – felerősödtek a riválisok, ezt pedig a felhasználók alakulásának száma is tökéletesen ábrázolja. Igaz, most is a Netflix rendelkezik a legtöbb felhasználóval, de a 221.6 millió minimális csökkenés a 2021-es év negyedik negyedévéhez viszonyítva (221.8 millió), illetve egy mérsékelt növekedés 2021 első negyedévével szemben (207.6 millió). Mindeközben a Disney+-ra előfizetők száma egy év alatt kicsit kevesebb mint 95 millióról közel 130-ra nőtt, ahogy az HBO és HBO Max is gyűjtött magának 13 millió új előfizetőt – és így már 77-hez közeledik.
Az előfizetők számának csökkenése azonnal esést hozott a Netflix részvényeinek értékében – 2017 vége után először zuhant 200 dollár alá, miközben az év elején még 597 volt –, a kihívást pedig mutatja, hogy az előrejelzések szerint júliusra újabb 2 millió felhasználó tűnhet el.
A Netflix részvényeinek alakulása (Fotó forrása: The Motley Fool)
És igen, a szolgáltatás felfüggesztése az orosz piacon nem érinti jól a vállalatot, de ez nem ad mindenre magyarázatot, a Netflix kapcsán ugyanis sokkal rendszerszintűbb a probléma. Persze egyfajta határral a többi szolgáltató is találkozni fog – vagy már találkozott is, amint azt az HBO esetében látjuk –, a csökkenő tendencia pedig részben természetes (nem lehet megállás nélkül újabb és újabb előfizetőket találni a végtelenségig), de a tech szektorban a növekedés rendkívül sokat jelent, a Netflixnek pedig megoldást kell találnia: ezért született meg a reklámokkal ellátott olcsóbb előfizetés gondolata, ahogy az is, hogy szigorúbban lépjenek fel a jelszómegosztás ellen.
Kipukkant a pandémia lufi
A koronavírus-járvány érthető módon nagyot kedvezett a Netflixhez hasonló szolgáltatók számára. Mind emlékszünk arra, hogy a kezdeti időszakban konkrétan az otthonukat alig hagyták el az emberek, az időt pedig el kellett ütni, az első hullámot – és a nagyobb félelmet követően – pedig még mindig nagy kihívásnak tűnt a mozik látogatása, legyen szó az azokat érintő korlátozásokról, a későbbi igazolványokkal kapcsolatos elvárásokról, vagy épp arról, hogy emberek sokaságát továbbra is aggasztotta, hogy másokkal egy teremben kell filmet nézzen. Az persze nem mondható, hogy globálisan minden visszatért a normális kerékvágásba, így abszolút mindenhol szabadon lehet vetítéseket látogatni, miközben egy ember sincs, aki még mindig inkább otthon nézne tartalmakat, azonban a kezdeti várakozásokkal ellentétben kisebb áttörés jött:
az emberek továbbra is terveznek nyaralást, használnak tömegközlekedést (akár a kötelező utazásokon túl), járnak focimeccsekre, koncertekre és más tömegrendezvényekre, ahogy filmeket sem minden esetben az otthoni kanapéról akarnak nézni. Hisz bár a mozik kihasználtsága és jövője kapcsán vannak jogos viták, azok hangulata megkérdőjelezhetetlen, a nézők egy része pedig joggal szeretné az új filmeket vetítéseken nézni – melyek mágikus hangulatát a Netflix sok tekintetben elveszi.
De van egy még fontosabb indok, ami épp az előbb felsorolt vágyakhoz kötődik: a világban újra nyitás történt, a Netflix előfizetők egy részének pedig egyszerűen kevesebb ideje van arra, hogy tartalmakat nézzen az otthonában. Amennyiben viszont kevesebb az idő – de amúgy is több a költség mindenféle más szórakozásra –, sokan lemondják előfizetésüket (vagy nem valósítják meg tervezett feliratkozásukat), a rengeteg elérhető szolgáltatás (Disney+, HBO Max, Amazon Prime Video, Apple TV+ stb) közül pedig valószínűleg nem mindre fizetnek elő, és a Netflix nem feltétlenül jön ki győztesként riválisaival szemben.
Jött a „woke elmevírus”?
The woke mind virus is making Netflix unwatchable
— Elon Musk (@elonmusk) April 20, 2022
Oké, mostanság mindenhol Elon Musk gondolatai jönnek szembe, de érdekes a megközelítése: szerinte sokak elfordulása a Netflixtől a „woke elmevírusnak” köszönhető, mely eredményeként egyszerűen nézhetetlenek a szolgáltató tartalmai. Valóban, a Netflix sorozatok többsége a jelenleg Hollywoodra jellemző narratíva alapján épül fel, így egyes nézőket zavarhatnak az átadni kívánt üzenetek, míg másokat az, ahogyan át akarják adni ezen üzeneteket. Ha például olyan népszerű sorozatokat veszünk számba mint a harmadik évadtól Netflix kézbe kerülő La Casa de Papel (A nagy pénzrablás), vagy épp a szintén harmadik évadra Netflixre költöző Designated Survivor (A kijelölt túlélő), azt láthatjuk, hogy a sorozatokban az eredeti keretekhez képest meglehetősen nagy fordulat jön, és nyomban bekerülnek olyan történetszálak, amelyek illeszkednek polkorrekt világunkhoz, és szükségszerűen megjelenítenek bizonyos csoportokat, nézeteket vagy ideológiákat – a két említett példán túl szinte minden egyes alkotásban, méghozzá alapvetően ugyanúgy.
A fő probléma pedig nem is az, hogy bizonyos szociokulturális kérdések vagy ügyek kerülnek megvitatásra, hanem az, hogy ezek teljesen lebutított változata jelenik meg a sorozatok szempontjából amúgy indokolatlanul, sokszor még alternatív történelmet is létrehozva, a néző pedig végsősoron úgy érezheti, hogy kikapcsolódás és kellemes filmélmény helyett egy jó adag propagandát nyomnak le a torkán, miközben amúgy indirekt módon le is idiótázzák, ha különböző ügyekben másképp gondolkodik.
Nagyon releváns példa volt erre a tavaly megjelent You harmadik évadának egyik epizódja, ahol az oltás kérdése vált központi témává, és a kanyaró elleni védőoltás ügyét öltöztették fel gyakorlatilag a jelenlegi járvány köntösébe – természetesen lebutítva. A lezárásban tehát egy olyan abszurd szituáció alakult ki, melyben az alapvetően két pszichopata tömeggyilkos főszereplő egyike megtámadja az oltásellenes szülőt (teljesen természetes, hisz ha megbetegítette a gyerekét, akkor meg lehet ölni), és a szintén pszichopata tömeggyilkosok üzenik az (oltatlan) átlagnézők számára, hogy amúgy ők tehetnek minden rosszról – ja és persze idióták is. Hasonló érzéseim voltak a már említett La Casa de Papel kapcsán, ahol transznemű szereplőként az amúgy tök pozitív Julia karaktere jelent meg, de még őt is egy heteroszexuális nő alakította, a közeli ismerősei teljesen életszerűtlenül fogadták azt, hogy a gyerekként kisfiúból felnőtt nő lett – két sablonos mondattal elintézve az ügyet –, majd Julia a későbbi epizódokban egy szerelmi szálba is keveredett az egyik főszereplővel, akit gyerekként még kisfiúként ismert, és akinek esetleges hasonló szexuális orientációjáról addig egyetlen szó sem esett, sőt, évadok szóltak arról, hogy miként alakul szerelmi kapcsolata egy nővel. A gond tehát nem a transznemű szereplő megjelenése, nem is a vele kapcsolatos szerelmi szál, hanem az, hogy az egész folyamat ésszerűtlen módon zajlik, és azt az érzést kelti a nézőben, hogy az írók a „tegyünk csak be valamit, mert ott a helye” elv alapján kreálnak karaktereket és történetszálakat, viszont azoknak semmilyen mélységet nem adnak.
És mentek a kiváló tartalmak
A Netflix helyzetét viszont valami sokkal konkrétabb probléma is magyarázza, mégpedig az, hogy – polkorrektségtől és woke kérdésektől függetlenül – a szolgáltató jelenleg nem képes igazán ütős tartalmakat magának tudni. A szolgáltató korábban nagyban támaszkodott a vásárolt filmekre és sorozatokra, ám idővel a film- és televízióstúdiók rájöttek arra, hogy számukra nem ez az üzlet az igazán kedvező, így elkezdtek riválisokat építeni és azok felé fordulni – például így került a Friends (Jóbarátok) is a WarnerMedia HBO Max felületére.
Ennek eredményeként a Netflixnek eredeti tartalmakkal kellene előrukkolnia, ezt pedig sokszor nagyon sikeresen is teszi, ám összességében nem tud konzisztens maradni, így egy idő után úgy tűnik, elfogynak a nézők számára vonzó alkotások, miközben rohamosan növekszik a gagyi tartalmak száma.
Mindeközben a rivális platformok nagyon gyorsan menetelnek előre – legyen szó például a kiváló Succession (Utódlás) vagy épp a nemrég megjelent Toyko Vice sorozatokról az HBO Max felületén –, így a Netflixnek egy olyan dilemmával kell szembesülnie, mely részeként egyrészt a híres és még mindig népszerű klasszikusokat bukja, másrészt pedig a megfelelő újdonságok hiánya okoz károkat.
A Netflixet persze temetni nem érdemes, hisz továbbra is vezető szereplő a streaming média területén, ám évek rendkívül erőteljes növekedését követően most dilemmák sorával néz szembe, melyekre meglehetősen gyors és hatékony megoldásokat kellene találnia, különösen úgy, hogy riválisok sora használná ki a szolgáltató népszerűségvesztését. Ha már riválisok: Ti hány szolgáltatóra fizettetek elő, illetve melyik platform tartalmait érzitek a legjobbnak?
Kiemelt fotó forrása: The New York TImes
