Az életben mindenkinek fontos célja, hogy megismerhesse magát. Ugyanis az önismeret vezet ahhoz, hogy tudatosan élhessünk. Ahhoz, hogy tudjuk magunkról, milyen helyzetekben érezzük magunkat jól és komfortosan, melyik út vezethet minket a sikerhez, milyen pár nekünk a legmegfelelőbb, miért olyanok a kapcsolataink, amilyenek, különböző szituációkban miért úgy reagálunk, ahogy. És az életünkkel kapcsolatban még számtalan kérdésre választ adhat nekünk a jó önismeret.
Nagyon nehéz feladatot jelent számunkra, hogy teljesen megismerhessük magunkat, hisz mindannyian különböző és nagyon összetett személyiségek vagyunk. Azonban egy kis segítséget nyújthatnak nekünk a személyiségtesztek.
Ezek a tesztek különböző személyiségtípusokat állapítanak meg. Lényegük, hogy a kérdések megválaszolásával rá tudjunk jönni, hogy az adott típus alapján mik a ránk jellemző tulajdonságok.
Egy kitűnő lehetőséget nyújt személyiségtípusunk megismeréséhez az MBTI kérdőív (Myers – Briggs Típus Indikátor). A kérdőív alapját Carl Gustav Jung elmélete adta. Jung svájci pszichiáter, pszichológus és analitikus volt, nem mellesleg pedig a pszichoanalízis megalapítójának, Sigmund Freudnak a tanítványa. Egy kettejük közötti konfliktus eredményezte azt, hogy Jung is kialakította saját elméletét, szintén a tudat és tudattalan kapcsolatára alapozva.
A tudat csak egy átmenetet jelent: amire épp gondolunk. Ezzel szemben a tudattalan közvetlenül nem megismerhető, egy analitikus segítségével tudjuk feltárni, és ezzel magas fokú önismeretre szert tenni.
Jung úgy gondolta, hogy két mentális funkciót tudunk megkülönböztetni: az irracionális észlelést és a racionális döntéshozatalt. Az észlelés azért irracionális, mert válogatás nélkül minden információt begyűjtünk a világból. A döntéshozatal pedig azért racionális, mert az észlelt világból szétválogatjuk az információkat, és a nekünk legmegfelelőbbek szerint hozunk döntést. Az észlelésen kétféle preferenciánk lehet. Ezek a preferenciák arra világítanak rá, hogy hogyan látjuk a világot: érzékelően vagy intuitíven. Az érzékelő preferenciájú személy realista, a tapasztalatokra hagyatkozik, a jelenre koncentrál leginkább, a múlt pedig erősen él emlékezetében. Ezzel szemben az intuitív preferenciával rendelkező ember gondolkodása a jövőbeli lehetőségekre fókuszál, a tapasztalataival szemben az intuícióira hagyatkozik. A döntéshozatalon belül is kétféle preferenciánk lehet: gondolkodó vagy érző módon hozunk döntéseket. Ha gondolkodó preferenciával rendelkezünk, akkor leginkább színtiszta logika alapján döntünk tárgyszerűen, kritikusan. Ezzel szemben érző preferenciánál inkább úgy hozunk döntést, hogy magukat az embereket vesszük figyelembe (értékeiket, érzéseiket) a logika helyett.
Ezek mellett Jung attitűdökben is tett különbséget. A különbség alapja az, hogy a mindennapokhoz honnan merítünk energiát. Ennek megfelelően lehetünk introvertáltak vagy extrovertáltak. Előbbinél az egyedüllétből merítünk energiát, például egy könyv elolvasása jelent feltöltődést, valamint minden olyan tevékenység, ami közben esélyünk van a magunkra való figyelésre. Utóbbinál pedig inkább a társaságot kedveljük, a társas élményeknek köszönhetően tudunk feltöltődni, szeretjük, ha minél aktívabbak lehetünk környezetünkben.
Jung a preferált attitűdből és preferált mentális funkcióból állapította meg a nyolc személyiségtípust.
Introvertált érzékelő, introvertált intuitív, introvertált gondolkodó, introvertált érző, továbbá, extravertált érzékelő, extravertált intuitív, extravertált gondolkodó, extravertált érző.
Később Isabel Myers egy negyedik dimenziót is megállapított az előző három mellett (észlelő és döntéshozatali mentális funkció, valamint attitűd), ami a külvilághoz való viszonyulást fejezi ki. Ez lehet megítélő és észlelő preferencia. Előbbi preferenciánál inkább az ember a tervek betartására törekszik, ez pedig néha már-már merevnek tűnhet. Ezzel szemben az észlelő preferenciájú személyre a spontaneitás, rugalmasság jellemző, minden új ötlet felé nyitott.
Myers már úgy gondolta, hogy mind a négy dimenzió megjelenik az emberekben, és ezek mentén állapította meg a személyiségtípusokat. Az első az energiaattitűd: introverziótól (I) az extraverzióig (E), a második az elsődleges funkció: az érzékeléstől (S) az intuícióig (N), a harmadik a másodlagos funkció: a gondolkodástól (T) az észlelésig (F), a negyedik pedig az életstílus: a megítéléstől (J) az észlelésig (P). Ennek megfelelően a kérdőív a 16 személyiségtípust négy betűvel írja le. Ennek mentén állapítja meg a személy tulajdonságait a preferenciáknak megfelelően.
A kérdőív bármikor elérhető, amit a rendszer ki is értékel személyre szabottan. Még azt is megmutatja, hogy az adott személyiségtípusra mi jellemző. Olyan érdekességeket is elárul, hogy milyen híresség, főhős tartozik ugyanabba a személyiségtípusba, ahova mi is. Az MBTI itt található.
Egy személyiségteszt mindenképpen egy lépés afelé, hogy jobban megismerhessük magunkat. Ez mindig egy érdekes felfedezést jelent még akkor is, ha rámutat olyan tulajdonságokra is, amiket eddig is tudtunk magunkról.
„Nehéz eligazodni a sok útvesztő között, de minden tanítson arra, hogy észre vedd az árnyalatokat, meglásd a saját utad. Mihelyt ez sikerül, a mérleg nyelve tökéletesen egyensúlyba kerül.” (J. J. Stalter)
Forrás: Erős, I., Jobbágy, M.: A Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) Magyarországon
