A Fúzió Hallgatói Közösség podcast sorozatának aktuális vendége Sándor Barnabás, okleveles biztonságtechnikai mérnök, minősített etikus hacker, az Okosítsa Otthonát nevű okosotthon tervező és kivitelező vállalkozás alapítója volt, aki által betekintést nyerhetünk a digitalizált mindennapokba, amely sok szempontból még csak jövő, de már itt kopogtat az ajtónkon.
Mit jelent egy hétköznapi ember számára az, hogy valami okos?
Sándor Barnabás elmondta, hogy az okos kifejezés egy elég tágan értelmezhető divatos, szupermarketing megnevezés, amelyet nagyon jól rá lehet húzni különféle megoldásokra, mint például a „big data”, vagy jelen esetben az okos „smart” szó. Mindezt azért, mert így jobban eladhatóvá válik. Ettől függetlenül az, hogy mitől okos egy otthon, az attól függ, hogy mennyire automatizálható és vezérelhető okostelefonról, tabletről vagy okosóráról, illetve mennyire tud bizonyos döntéseket helyettünk meghozni, akár az időjárás függvényében, vagy a mi GPS pozíciónk alapján.
Miben különbözik egy normál lakás, ház vagy egy épület az okosított verziótól?
Az okosított eszközökkel felszerelt otthonok többnyire költségesebbek elsőre, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen jellegű technológiával, hiszen mindezt a kényelmünkért, az egyszerűbb életünkért, illetve bizonyos szempontból energiahatékonyság miatt valósítjuk meg. Az okosotthon létrehozása épületautomatizálást jelent, amely során különféle IT eszközöket, szenzorokat, érzékelőket, illetve beavatkozó mechanikai eszközöket szerelnek az új vagy meglévő otthonba. Például elektromos redőnyök, világítótestek, mosógép, hangrendszerek, kerti eszközök, vagy hűtő-fűtő rendszerek.
Fenntarthatósági szempontból mennyire számít környezettudatosnak egy okos rendszerrel ellátott és okoseszközökkel felszerelt ingatlan?
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ezek az eszközök fel tudják mérni a mozgást a szobában, így optimalizálni lehet, ha például vízkárokat szeretnénk megelőzni, akkor a fürdőszobában vagy konyhában el lehet helyezni különféle vízérzékelőket, amelyek a csőtörést érzékelik és el tudják zárni a központi vízellátó szelepet. Ez előnyös megoldás biztonságtechnikai szempontból, emellett még spórolni is lehet a vízkáron.
Energiatakarékosság szempontjából a hűtés-fűtésen túl, az elektromos áram használata szintén kulcsfontosságú. Biztosan mindenkivel előfordult már, hogy elfelejtette lekapcsolni a lámpákat otthon, vagy áramtalanítani a vasalót. Az okos eszközökkel ez távolról vezérelve lehetővé válik, sőt még a fogyasztás is mérhető digitálisan. A környezettudatosság napjainkban fontos kérdés, így igenis számít, ha megfelelően tudunk alacsonyabb energiaszinten, alacsonyabb fogyasztást elérni akár az elektromos áramban, a gázfogyasztásban, vízfogyasztásban. Bolygónk és víztartalékaink számára sem mindegy, hogy több száz liter vizet használunk-e el feleslegesen. Természetesen van erre lehetőség vízórán keresztül is, de sokkal korszerűbb és könnyebb ezt okos módon és digitálisan megfigyelni.
Fontos az, hogy milyen eszközöket választunk ki, milyen élettartamra. Nem feltétlenül jó, hogyha Kínából származó néhány dolláros eszközt vásárolunk. Egyrészt a biztonság szempontjából, másrészt, mert a minőségbiztosítása ezeknek a termékeknek nem feltétlenül olyan, amelyet itt Európában elvárunk, és egy esetleges meghibásodás esetén nem fogják kicserélni, nem lesz cserealkatrész, gyakorlatilag használhatatlanná válik.
Kiemelt kérdés még a rosszindulatú hackerek támadása. Hogyan lehet az okosotthonainkat megvédeni egy esetleges kibertámadástól?
A szakértő kifejtette, hogy ma okosotthont szinte bárki össze tud rakni, mert ezek az eszközök elérhetőek bizonyos szintig, így bárki be tud építeni például az IKEA-ban megvásárolható világításvezérlőt, amelyre azt mondja, hogy okos. Azonban attól lesz valami okos és biztonságos, hogyha olyan eszközöket alkalmazunk, ahol a biztonsági szintet megfelelően be lehet állítani és, ha az eszközökre folyamatosan érkeznek a gyártó általi biztonsági frissítések, szavatolva egy esetleges probléma megoldását. Mindezek által elkerülve azt, hogy személyes adataink akár a „dark weben” landoljanak, ezért fontos a hozzáértő informatikus szakértők bevonása az okosotthon kivitelezési és telepítési folyamataiba.
Okosodó városok
Nagyon úgy tűnik, hogy ez lesz a jövő, a későbbiekben pedig nem csak okos otthonok fognak létezni, hanem elterjedésük által már egész okos városok. Sándor Barnabás kifejtette, hogy az okos városok tekintetében világszerte egyre nagyobb a fejlődés. Magyarországon több városában találhatóak már kezdeményezések. Például: ilyen a budapesti közlekedésben megtalálható alkalmazás, amelyen követhetőek a járművek, emellett jegyet és bérletet is lehet vásárolni. A fővárosban már vannak olyan kerületek, ahol napelemmel tölthető okospadokat helyeztek el, amelyben tudjuk tölteni a telefonunkat, illetve vannak parkok, ahol adott fákon található egy QR-kód és egy adatbázisban össze van gyűjtve az adott fa típusa, kora. Alapvetően az okos város egy ökoszisztéma, amelyben mindenki (emberek, eszközök) részt vesz.
Támogat az állam
Az Európai Unió és Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az ezekkel összefüggő innovatív technológiai fejlesztések. Hazánkban egy 1,5 éve megjelent otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően egy lakás vagy ház okosítása állami támogatással is létre tud jönni, amely egy nagy lépés a digitális jövő felé.
Utánpótlás
Mivel az életünk meghatározó része az internet és az informatika, így kiemelten fontos a szakértői utánpótlás, így a fiataloknak érdemes erre a pályára lépni. Több neves egyetem rendelkezik nagyon jó képzési programmal, így mindenkinek van lehetősége kiválasztania a számára megfelelőt. Aki pedig nem tud dönteni, azoknak ott vannak a különféle workshopok, rendezvények, illetve az internet, ahol számos lehetőség közül lehet válogatni.
