A felsoroltak közül mi NEM igaz a körforgásos gazdaságra?
- A hulladékot értéknek tekinti
- Fontosnak tartja a termékek tartósságát
- Törekszik a megújuló energiaforrások alkalmazására
- Az évszakok körforgásához igazítja a gazdasági ciklusokat
- Törekszik az újrahasználatra és az újrahasznosításra
Egyre többen élünk a Földön, egyre többet fogyasztunk, és ezért egyre több szemetet is termelünk. A hulladékképződés csökkentésének az egyik módja a körkörös gazdaságra való áttérés. A körkörös gazdaság lényege, hogy a megvásárolt termékeket minél tovább használjuk, tervezésüknél, gyártásuknál törekedjünk a tartósságra, javíthatóságra, újrahasználhatóságra, továbbadhatóságra, átalakíthatóságra. Ha azonban mégis meg kell válnunk valamitől, akkor a hulladékot gyűjtsük szelektíven és anyagában hasznosítsuk újra minél nagyobb arányban, amihez lehetőleg tiszta vagy megújuló energiát használjunk. A körkörös gazdaságnak azonban nincs köze az évszakok változásához vagy a gazdasági ciklusokhoz.
Tudod, hogy a következő energiaforrások közül melyik NEM megújuló?
- fabrikett
- víz
- geotermia (földhő)
- földgáz
- napfény
A fa élete során annyi szén-dioxidot nyel el és köt meg, mint amennyit az elégetése során kibocsát, ezért a fát és az abból készült tüzelőanyagokat megújuló energiaforrásnak tekintjük. A víz különböző formában (pl. eső, jég, pára) és eltérő eloszlásban (aszályos és csapadékos időszakok), de állandó mennyiségben van jelen a Földön, nem vész el, körforgásban van, ezért ezt is megújuló energiaforrásként kezeljük, csakúgy, mint a folyamatosan rendelkezésre álló és kiapadhatatlan geotermikus- és napenergiát. A földgáz ugyanakkor, amellett, hogy elégetése során jelentős mennyiségű szén-dioxidot is termel, korlátozott mennyiségben áll a rendelkezésünkre, ezért nem megújuló energiaforrás.
Mikor beszélhetünk tervezett elavulásról?
- Amikor szándékosan úgy terveznek és gyártanak egy termékek, hogy azt ne lehessen sokáig használni, és újat kelljen venni helyette
- Amikor szándékosan úgy terveznek és gyártanak egy terméket, hogy azt sokáig lehessen használni, és ne kelljen újat venni helyette
- Amikor a tervező vagy a gyártó előre közli egy termékkel kapcsolatban, hogy az várhatóan mennyi ideig fog működni, így a vásárló tudja, előreláthatóan meddig használhatja a terméket
- Amikor a tervező vagy a gyártó tájékoztatja a vásárlókat egy új termék bevezetéséről, így a vevő tudja, mikor cserélheti le a régit
A tervezett elavulás lényege, hogy egyes vállalatok a termékeiket szándékosan úgy tervezik meg, illetve olyan minőségben és formában dobják piacra, hogy annak élettartama rövid legyen, az árucikket ne lehessen hosszabb időn át használni, ahelyett újat kelljen venni. A tervezett elavulás célja, hogy az emberek minél többször vásároljanak, így a cégek nagyobb bevételre és nyereségre tegyenek szert. Ez azonban nem csak a pénztárcánk, hanem a környezetünk szempontjából is rossz, mivel a tervezett elavulás miatt nő az általunk termelt hulladék mennyisége.
Hány év a megvásárolt termékek utáni kötelező jótállás (garancia) Magyarországon?
- Minden termékre egy év
- Minden termékre két év
- A vásárolt termék árától függően egy-három év
Korábban a törvény által szavatolt kötelező jótállás mindössze 1 év volt Magyarországon. 2021. január 1-től azonban a vásárló szempontjából kedvező módon változtak meg ezek a szabályok. A jótállási idő ma 10 ezer és 100 ezer forint között 1 év. 100 ezer és 250 ezer forint közötti vételár esetén 2 év. A 250 ezer forint összegű vételárat meghaladó termék esetében 3 év a jótállás, vagy hétköznapi formában garancia.
A felsoroltak közül mi az, amit környezetvédelmi okokból jelenleg NEM lehet árulni Magyarországon?
- Bizonyos egyszer használatos műanyagok
- Egyes ötvözött vasalatok
- Bizonyos betoncserepek
- Akácfa bútorok
2021. július 1-től tilos Magyarországon bizonyos egyszer használatos műanyag termékek forgalmazása. Ilyenek a műanyag evőeszközök, szívószálak, fültisztító, léggömbtartó és italkeverő pálcikák, expandált polisztirolból (hungarocell) készült ételhordó edények, italtartók és fedelük, bizonyos vékonyfalú zacskók. A szabály szerint a raktáron lévő, felhalmozott készleteket ezekből a műanyag termékekből még el lehet adni, de újabbakat már nem lehet árusítani.
6. Tudod, hogy az Európai Unióban a háztartási hulladék az összes megtermelt hulladék hány százalékát teszi ki?
- Kevesebb, mint 10%-át
- Körülbelül 30%-át
- Körülbelül 50%-át.
- Több, mint 70%-át
Nagyon sokat hallunk és beszélünk arról, hogy a hulladéktermelés ellen mi, fogyasztók tehetünk a legtöbbet például a szelektív hulladékgyűjtésen keresztül. A vállalatok által előállított szemétről szinte szó sem esik. Pedig az igazság az, hogy a megtermelt szemét kevesebb, mint 10 százalékáért felelősek a háztartások (Eurostat 2020-as adatok). A hulladék mintegy háromnegyedét az építőipar, a bányászat, a gyártás állítja elő.
A felsoroltak közül jelenleg melyik NEM szelektíven gyűjthető hulladék Magyarországon?
- Alumínium üdítős doboz
- Papírtáska
- Borosüveg
- Ásványvizes műanyag palack
- Farmernadrág
Az Európai Unió elképzeléseinek megfelelően Magyarország tervei között is szerepel a szelektív hulladékgyűjtés bővítése, az egyes ruházati anyagokra, így például a textilhulladékokra történő kiterjesztése, de hazánkban országosan, szervezett, központosított módon a farmerruházat begyűjtése és feldolgozása jelenleg nem megoldott. Az alumínium, a papír, az üveg és a műanyag PET palack azonban értékes, újrahasznosítható hulladék.
Melyik IGAZ a következő állítások közül?
- Szelektív hulladékgyűjtésnél a papír a sárga, a sötét üveg a zöld, a műanyag a kék kukába kerül
- Szelektív hulladékgyűjtésnél a papír a kék, a sötét üveg a sárga, a műanyag a zöld kukába kerül
- Szelektív hulladékgyűjtésnél a papír a kék, a sötét üveg a zöld, a műanyag a sárga kukába kerül
- Szelektív hulladékgyűjtésnél a papír a zöld, a sötét üveg a sárga, a műanyag a kék kukába kerül
A szelektív hulladékgyűjtés szabályai Magyarország különböző településein eltérhetnek egymástól. A rendszer azonban országosan egységes abból a szempontból, hogy a papírt a kék, a színes vagy sötét üveget a zöld, a műanyagot a sárga színű szelektív kukába lehet elhelyezni.
A felsoroltak közül hol NEM lehet leadni a használt sütőolajat?
- Az erre kijelölt benzinkutakon
- Az erre kijelölt szelektív gyűjtőszigeteken
- Az erre kijelölt élelmiszer áruházakban
- Az erre kijelölt vasút- és buszpályaudvarokon
A sütőolaj nem csak a szennyvíz-lefolyóinkat dugítja el, és a szennyvíztisztító telepek működését nehezíti meg, de az élővizeinkre is igen káros hatást fejt ki. Ma Magyarországon ezért számos helyen: például a kijelölt hulladékudvarokban, közösségi gyűjtőszigeteken, egyes benzinkutaknál és áruházakban (COOP, LIDL, ALDI) is leadható a használt sütőolaj. A leadott sütőolajból tisztítás után nagyrészt bioüzemanyag, kisebb részben áram- és hőtermelésre alkalmas biogáz készül. A használt sütőolajat vasút- és buszpályaudvarokon egyelőre nem lehet leadni.
A felsoroltak közül melyik jelölés mutatja azt a műanyagfajtát, amit NEM szabad Magyarországon a műanyagos szelektív gyűjtőbe dobni?
- 01 PET (polietilén-tereftalát)
- 02 HDPE (high density polietilén)
- 03 PVC (poli-vinil-clorid)
- 04 LDPE (low density polietilén)
- 05 PP (polipropilén)
A műanyag érték, a plasztikhulladék legtöbb fajtája jól újrahasznosítható. A termékeken 03-as jelöléssel szereplő PVC, hosszabb nevén poli-vinil-clorid szigorúan ellenőrzött, ipari körülmények között visszagyűjthető, és újra is hasznosítják. Ugyanakkor a PVC az egészségre káros lehet, ezért élelmiszerek csomagolására ma már csak nagyon ritkán alkalmazzák. Leginkább műanyag padlók, csövek, nyílászárók, játékok, háztartási eszközök anyaga. Veszélyessége miatt a PVC-t a háztartási műanyaghulladékok szelektív gyűjtésére használt sárga kukába nem szabad bedobni.
Mit nevezünk szürke víznek?
- Az emberi fogyasztásra alkalmatlan, enyhén szennyezett vizet, amit bizonyos célokra még újra fel tudunk használni (pl. öntözés, wc öblítés).
- Az akár emberi fogyasztásra is alkalmas vizet, ami a benne lévő baktériumok miatt nem átlátszó.
- Az emberi fogyasztásra alkalmatlan, de állati fogyasztásra még felhasználható, vegyileg kezelt vizet.
A szürke vizet meginni nem szabad, ennek ellenére aranyat érhet, sőt bizonyos esetekben még jobb is, mint az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz. Ha például tiszta, vegyszermentes vízzel felmossuk a teraszt, vagy főzés előtt leöblítjük a piszkos zöldségeket, az így keletkező, enyhén szennyezett vizet növényeink locsolására is felhasználhatjuk. A mosásra, mosogatásra használt vízzel a wc-t is leöblíthetjük. Így takarékoskodhatunk a vízzel, és pénzt is megspórolhatunk magunknak, hiszen alacsonyabb összeget találunk majd a víz- és csatornaszámlánkon.
A felsoroltak közül melyiket NEM szabad beletenni a kerti komposztba?
- Korhadt falevél
- Levágott fű
- Húsmaradék
- Tojáshéj
- Rohadt gyümölcs
A komposztálás nagyszerű dolog, amely a természet megújuló képességén, körforgásán alapul. A szerves hulladékok jelentős része megfelelő körülmények között értékes alkotóelemeire bomlik le, amelyek tápanyagul szolgálnak növények számára. A húsmaradékot nem szabad a komposztba tenni, mivel ezek lassan bomlanak le, nem korhadnak, hanem rohadnak, szagokat áraszthatnak, és odavonzhatják az állatokat.
