Használhatatlan vacak vagy jól bevált rendszer? Mióta használjuk pontosan? Hosszú évek óta nem változott semmit? Járjuk körbe a Neptun rendszerét és lássuk, mit gondolnak róla az egyetemisták!
Szeptember közeledtével minden egyetemista kénytelen újra belépni a Neptun-fiókjába, megnézni a hónapok óta olvasatlanul heverő hírleveleket, aktiválni a félévét és felvenni az óráit. A gólyák pedig elkezdenek barátkozni a felülettel, amiről már annyi hideget, meleget (inkább hideget) hallottak. Éppen ezért ez a tökéletes idő arra, hogy megnézzük mi is az a Neptun, mik a leggyakoribb hibái és mit gondolnak róla az egyetemisták.
Kép forrása: ELTE ÁJK memes
Őskövület
Az egységes oktatási rendszer kialakítása a ’90-es évek végén Cséfalvay Klára fejében fogalmazódott meg, aki akkoriban a BME egyetemi docense volt. Az ő vezetésével meg is valósult ez az elképzelés, létrejött a Hallgatói Információs Rendszer, kifejezetten a BME igényeire szabva. Azonban ez a rendszer olyan piaci rést igyekezett lefedni, hogy az eziránti kereslet nagyon hamar elkezdett nőni.
Így elkezdtek tervezni egy összetettebb, általános igényeket lefedő, Neptun 2000-nek keresztelt rendszert, amit 1997-ben két intézmény is bevezetett. Ezt követően a Neptun megállíthatatlan lett. Szépen lassan az egyetemek túlnyomó többsége bevezette és a mai napig használja.
Fontos megjegyezni, hogy maga a Neptun rendszer ugyan egységes rendszer, amit évről évre fejleszt az SDA Informatikai Kft., azonban
nem egy rendszerről fut, hanem minden intézmény önállóan, saját informatikusokkal végzi a Neptun üzemeltetését.
Így mindenképp járjunk utána, hogy egy esetleges neptunos baki esetén kit is kezdünk el szidni, az SDA Informatikai Kft-t vagy a saját egyetemünket.
Kép forrása kolhok.elte.hu
Változatlan
Amint látjuk, a maga 25 évével a Neptun valóban nem a legfrissebb informatikai rendszer, de elméletileg alapos és folyamatos karbantartás mellett megfelelően kell(ene) működnie.
A központi fejlesztésekért az SDA Informatikai Kft. felel, akik - amint egy 2017-es államtitkári válaszból kiderül - nem kevés összeget kapnak az állami egyetemektől és főiskoláktól a fejlesztésekre. Mennyi is pontosan ez a nem kevés?
"Felmértük az állami felsőoktatási intézmények tanulmány rendszerekre fordított kiadásainak nagyságrendjét: 2010-ben 462 millió, 2016-ban 581 millió forintot fordítottak mindösszesen tanulmányi rendszerekre, ezen belül a NEPTUN tanulmányi rendszerre 2010-ben 272 millió, 2016-ban pedig 545 millió forintot (valamennyi összeg bruttó értékben került feltüntetésre)" - írta ezt 2017-ben Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Kép forrása: ELTE BTK memes
Vélemények
Ez a rengeteg pénz jól lett felhasználva? Működik a Neptun rendszer? Mit gondolnak róla az oktatók és a hallgatók?
,,A Neptun nem egy jól sikerült rendszer. Lehet, hogy valahol, valamire, valamikor jó volt, vagy jó lehet, de az semmiképpen nem az, amire, ahol, és amikor használjuk” - így vélekedik Dragon Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem oktatója egy blogbejegyzésében.
,,Az én sérelmem a kapacitás. Az, hogy egyszerűen nem lehet normálisan egy tárgy- vagy vizsgafelvételt lebonyolítani, mert vagy nincs szabad hely, vagy lefagy es kidob a rendszer” - egy hallgatói vélemény Pécsről.
,,A Neptun legnagyobb hibája az, hogy a tárgy- és vizsgafelvételeknél rendszeresen lefagy és csak sok idő elteltével válik újra működőképessé a rendszer, ami nem kevés bosszúságot tud okozni a hallgatók számára” - PPKE-s hallgató észrevételei.
A Neptun egy olyan ,,élmény”, ami végigkíséri egyetemi éveinket. Egy kicsit régi, egy kicsit döcögős, de a mienk.
