A podcast-sorozat energetikai különkiadásának második részében Isti, geográfus, egy napelemekkel foglalkozó cég munkatársa kalauzol el minket a napelemek világába.
Hogy érzed magad? Kicsit fáradtnak tűnsz. Mi a helyzet a munkában?
A cégünknél nagyon nagy a hajtás. Ennek tényleg szívből örülök, hiszen amikor tanultam a BSc-n ezt a szakirányt, ezt a "megújulósat", akkor a napelem-kérdés csak egy álomkép volt. Most már úgy látom, hogy ez egy általánosan elérhető termék lesz, és nemcsak környezeti, természetvédelmi szempontból, hanem gazdaságilag is megéri mindenkinek. És amúgy igen, kicsit fáradt vagyok, mert rengeteg a megrendelés, sok a munka, de ennek csak örülök.
Alapszinten föl tudnád nekünk vázolni, hogy mégis mit jelent a napelem, hogy mik azok a kék panelek, amiket látunk a házak tetején, és kb. hogyan működnek?
Már a legelején egy fontos kérdést szeretnék tisztázni, mert nagyon sokan keverik, hogy mi a napelem és mi a napkollektor.
A napelem villamos energiát állít elő, ellenben a napkollektor hőt.
Mi a napelemekkel foglalkozunk a cégnél. A napelemek szilíciumból készültek, és ezek a nap hatására, fény hatására villamos energiát tudnak előállítani, és ez a villamosenergia egyenáramot termel, ezért fontos a rendszerben még egy inverter, ami az egyenáramot váltóárammá alakítja, hiszen ezt a váltóáramot használjuk a mindennapi készülékeinkhez.
Szerinted mi az az ok, ami miatt az emberek elkezdtek a napelemek felé fordulni? Nyilván ez az új szabályozás most a rezsicsökkentést illetően biztos, hogy motiváció, de szerinted ezen túlmenően van változás az embereknek a hozzáállásában? Mondjuk ahhoz képest, mint amikor mi voltunk egyetemisták pár éve?
Magyarországot alapul véve inkább azt mondanám, hogy a legfontosabb a gazdasági indok, de az egy plusz jó hozadéka, hogy megéri és még környezetbarát is.
És szerinted ki az, akinek megéri napelemet beszereltetni? Sokan mondják, hogy ezt tényleg meg kell fontolni, mert nem teljesen úgy működik, hogy én megveszem, beszerelik, és akárhol, akármennyit tudom használni az ebből származó energiát. Tehát ki az, akinek ajánlod ezeket a készülékeket, és ki az, akinek inkább más megoldást javasolnál?
Hát először azt kell tisztázni, hogyha Magyarországot vizsgáljuk, hogy mekkora a besugárzás. Ilyen 1200-1300 kilowatt óra/négyzetméter/év a magyar átlag, ennyi a beérkező napsugárzás mértéke. Ez egy ilyen közepes, közepesen jónak mondható érték, szóval ez alapján úgymond bárkinek megérhetné bárhova napelemet telepíteni az országon belül, nincs nagyon nagy eltérés. Ezen belül viszont a helyi viszonyokat is fel kell vázolni, hogy kinek, hogy éri meg.
Legjobban inkább a családi házban élőknek ajánlanám, hiszen azokkal foglalkozunk háztartási szinten.
Sokan elkezdtek az üdülőhelyeken is napelemeket használni. Ezeknek az idényszerűen lakott házaknak szerinted megéri az ellátását a napelemekre bízni?
Ahogy előbb is említetted, tényleg át kell gondolni egy ilyen beruházást, hiszen ez minimum egymillió forintnál kezdődik, és ennél följebb, szóval meg kell vizsgálni, hogy mekkora az a villamosenergia mennyiség, amit ki szeretnénk váltani, hiszen ha csak egy-kétezer forintos mennyiségről van szó, az az egy-két milliós rendszer nagyon lassan fog megtérülni.
Elmondhatjuk, hogy a szakértője vagy ennek a témának. A te megítélésed szerint érdemes ennek a technológiának nagyobb figyelmet szentelni? Nagyon sokan vannak, akik például a képződő hulladék miatt elég szkeptikusan állnak a napelemekhez, illetve a napkollektoros technológiához.
Az én véleményem szerint a napelem egy jó megoldás, de nem mindenre és mindenkor. Szóval azt nem várhatjuk el, hogy a fogyasztott energia 100%-át a napelem fogja fedezni, de hogyha tényleg átgondoljuk, megfontoltan, jó döntést hozunk, akkor potenciálisan jó megoldás lehet a napelem. Például egy háztetőn, egy ipari parknak a tetején, de például az egész országot nem kéne napelemmel befedni.
Téged esetleg meggyőzött annyira a napelem, hogy te is elgondolkodtál azon, hogy a családi házatok, vagy a későbbi lakóhelyeden is esetleg telepíts ilyet?
Igen, engem teljesen meggyőzött már az egyetem alatt. Rengeteg ismerősnek és barátnak ajánlottam, ahol dolgozok, hogy
kérjenek legalább csak egy ajánlatot, menjen ki egy szakértő, mérje fel, hogy milyen lehetőségeik vannak, mert a legtöbbször ez ingyenes.
Egy ilyen ajánlatadás már elindíthat valamit az emberben. Én tényleg úgy látom, hogyha mondjuk megvásároljuk ezt a körülbelül egymilliós értéket és feltesszük a házunk tetejére, ez nem okoz mínuszt. Ez ugyanúgy hozzáadott érték lesz például egy családi házhoz, és megnöveli az értékét.
Igen, erre valóban keveset gondolnak, hogy ez az ingatlan értékéhez is hozzátesz a későbbiekben. Kicsit a praktikusabb vizekre evezve, ha egy család mondjuk úgy dönt, hogy igen, nekem megéri a napsütéses órák számával számolva, meg mondjuk az energiafelhasználás szempontjából tökre megérni napelemet használni, akkor mire kell felkészülniük, vagy mik az első lépések, amiket meg kell tenniük az ügy érdekében?
Fejben kell átgondolni, hogy ez egy hosszú távú megoldás, és hosszú távú folyamat lesz, míg elérkezünk addig, hogy egy működő napelemrendszerünk legyen.
A mostani dömping miatt legalább egy féléves átfutást kell erre számolni, míg egy kész napelem erőmű lesz a házunk tetején.
Szóval először át kell gondolni, ahogy mondtam, pénzügyileg sem egy pár forintos megoldásról van szó, és a legfontosabb, hogy szakemberek segítségét is kérjük, akik értékesítenek napelemet, vagy mérnökökét, akik tényleg felmérik a házat. Sokszor találkozunk olyannal, hogy a tető minősége rossz, és hiába szeretnék, nem lehet rá felszerelni a napelemeket.
Tehát az ingatlant is fel kell készíteni.
Igen, az ingatlant is fel kell készíteni. Például a tetőre kell ilyenkor gondolni, vagy például a napelemnél nagyon fontos elmondani, hogy a déli fekvés is számít, ott termel a legjobban, vagy a dél-nyugati, vagy a dél-keleti irányba, de északon egyáltalán nem vagy nagyon kevésbé termel. Hogyha csak egy északi tetőnk van, hiába akarjuk az egészet rátelepíteni, nem tudjuk. Vagy például fontos megemlíteni az árnyékhatást. Hogyha egy másik ingatlan beárnyékolja a tetőnket, hiába déli, ha egész nap árnyékban van, akkor sem fogunk tudni termelni.
Na, hát ez például tök egyértelmű, de nekem eszembe se jutott volna. Több családdal beszéltem erről, és többen attól tartanak, hogyha már fent van a napelem, és tényleg készen van a rendszer, akkor valamit nekik is változtatniuk kell az életmódjukon, máshogy kell használni az eszközeiket, vagy ugye jogos félelem, hogy amikor nem süt a nap, akkor értelemszerűen nincs áram.
Van egy oda-vissza mérőórája minden családnak, és méri, hogy mennyit termelt be a család, és mennyit használt. Ez nincs napszakhoz kötve, szóval
nem csak akkor tudunk áramot használni, amikor effektív termel a napelem, és éjszaka nincsen áram a házban, hanem az év végén elszámol a család.
Poldául ezret termeltek, ezret vettek ki, akkor pont nulla, tehát nulla forint a villanyszámlájuk.
Tehát akkor nem kell attól tartani, hogyha nem süt a nap, akkor nincs áram?
Ezért fontos a fogyasztás pontos felmérése, hogy mekkora egy család tényleges fogyasztása, és ahhoz kell mérni a napelemeket.
Ugye nagyon sokan tartanak attól, főleg a szkeptikus oldalon, hogy a napelemek, ha elromlanak, és egy idő után meg kell tőlük válni, akkor hulladékként bizony elég környezetszennyező termékek. Újra lehet hasznosítani az elhasznált napelemeket?
Magyarországon még nem nagyon indult be ez, de igen, újra lehet hasznosítani a napelemeket. Úgy tudom, hogy ilyen 90-95% fölötti az újrahasznosítási arány, szóval elég magas. Mondjuk ennek kicsit magasabb az energiaigénye, de az újrahasznosítással járó energiaigényt egy-három év alatt visszatermeli a napelem.
És száz százalékban újra lehet hasznosítani, vagy van olyan eleme, például a benne lévő ritkaföldfémek, amiket nem lehet újra felhasználni?
Szerintem nincsen semmire száz százalékos újrahasznosítási módszer, de úgy tudom, hogy nagyon magas hatásfoka van ennek az újrahasznosításnak.
Igen, én is úgy tudtam, hogy a napelemeket különlegesen nagy, de legalábbis a lítium akkumulátorokhoz képest különlegesen jó hatásfokkal lehet újrahasznosítani. Akkor efelől megnyugodhatunk. És szerinted mi az akadálya annak, hogy Magyarországon nem indult még be ez a folyamat, illetve szerinted a közeljövőben be fog-e indulni az újrahasznosítási folyamat?
Szerintem azért nem, mert például Németországban va ennek egy állami háttere, aki biztosítja a használt napelemek begyűjtését és újrahasznosítását. Azt fontos tudni, hogy egy napelem élettartama körülbelül 30-40 év. Szóval,
ha visszagondolunk, 30-40 évvel ezelőtt Magyarországon még nem nagyon volt ez a kérdés "trendi", szóval még nincsenek ilyen jellegű hulladékaink.
Majd mondjuk 10-20 év múlva kell erről elkezdeni gondolkodni, hogy ez hogy és miként lesz.
Hát igen, ha tényleg most indult be a napelem telepítési dömping, és tényleg megvalósul ez az akár harminc éves élettartam, akkor még van időnk. Ugye azt már elmondtad, hogy te nagyon hiszel ebben a technológiában, de vannak, akiknek nem ajánlanád. Ezeknek az embereknek milyen más megoldást tudná javasolni? Mondjuk, ha egy alternatív vagy környezetbarátabb megoldás után szeretne nézni egy család, de a napelem telepítés nem opció?
Geotermikus energia vagy a hőszivattyúk lehet egy megoldás, de az a baj, hogy ezekben a technológiákban nem nagyon vagyok benne, nem tudom összehasonlítani a napelemmel.
Ezek annyira egyedi esetek, hogy szerintem ezt csak az tudja összehasonlítani, aki ott él és ott dolgozik. És hogy látod, hogy mennyi ideig lesz még ilyen dömping nálatok, meddig leszel még ilyen fáradt?
Fontos megemlíteni, hogy az államnak volt még év végéig egy ilyen ötven százalékos támogatása, hogy az idei év végéig megvalósult projektekre 50 százalékot ad, szóval ez, plusz az áram árának a növekedése nagyon megdobta ezt a dömpinget, szóval szerintem év végéig ilyen hajtásra számítunk.
