Reaktor

A megtalált templom, IV. Béla temetkezési helyszíne

borito_index.jpg

Évtizedek óta a régészeti kutatások egyik fontos kérdése az az esztergomi templom, amelybe egykor IV. Béla királyt temették. Ma, 2022-ben úgy néz ki, hogy megtalálhatják a második honalapító sírját, amely egy magánmedence alatt lehet, illetve az egykori templom elhelyezkedését is megismerhetjük. De mi is történt pontosan a templommal, illetve hogyan találták meg?

A Segítő Szűz-bazilika

A Segítő Szűz-bazilikát 1224-ben alapították, majd a tatárjárás okozta pusztulás miatt IV. Béla építtette újjá. A második honalapítónak is nevezett kiemelkedő magyar uralkodót végül feleségével, Laszkarisz Máriával és fiával, Béla herceggel ezen templomba temették el.

archeologia_hu_iv_bela.jpgIV. Béla a Képes Krónikában (forrás: archeologia.hu)

A ferences rend tartotta fenn, azonban a török hódoltság következtében – mint oly sok más egyházi emlékünk – ez is elpusztult.

Az utolsó történelmi feljegyzések

A Segítő Szűz-bazilika túl nagyméretű és jelentős volt ahhoz, hogy nyomtalanul és emlékezet nélkül pusztuljon el. A ferencesek 1687-ben tértek vissza Esztergomba, ekkor már csak a templom romjait találták meg. Ennek oka, hogy az ekkora építményeket a törökök lerombolták, hiszen menedéket nyújthatott a keresztényeknek, ha esetleg sikerül egy nagyobb háborúban elfoglalniuk a várost.

Az esztergomi templomot 1595 körül pusztították el, ugyanakkor romjai egyes feljegyzések szerint megmaradtak.

Bél Mátyás 1730-as években született leírása alapján a középkori Segítő Szűz-bazilika akkor még látható romjaiból következtetve kiemelkedő méretű lehetett, a barokk templomok eltörpültek mellette. Végül a romokat eltakarították és a század közepétől kezdve lakóházakat építettek a helyére. Azóta a templomnak már csak emléke él.

bel_matyas-001_wikipedia_org.jpgBél Mátyás evangélikus lelkész, földrajztudós, polihisztor (forrás: wikipedia.org)

Más emlékezet szerint a középkori ferences bazilikára épült 1699-ben a Szent Péter és Pál-plébániatemplom, de ezt a lehetőséget már korábban elvetették. Egyébként érdekesség, hogy az alatt is találtak egy középkori építményt, amely valószínűleg a Szent Jakab-templom lehetett.

A ferences rend sorsa Esztergomban

A ferences rend ugyanakkor visszatért a városba és a régi templom helyett felépítette a ma is álló Szent Anna ferences templomot (nem azonos a Szent Anna-plébániatemplommal, az esztergomi kerektemplommal). Mivel a régészeti területeken újabb és újabb építkezések zajlottak, ráadásul az esztergomi templomok régebbi feljegyzései kevés konkrétumot nyújtanak az utókor számára, így sokáig a kutatók ezen templom helyén feltételezték a középkori templomot és itt is kezdték a kutatást (ráadásul korábban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium udvarában találtak egy középkori zarándokházat is). A munkák azonban nem vezettek eredményre, vagyis a mai templom helyén biztosan nem a középkori bazilika állt.

esztergom_ferences_templom_wikipedia_org.jpgA ferencesek barokk temploma, a Szent Anna-templom (forrás: wikipedia.org)

Mi vezetett új eredményre?

Ezután egy jóval komplexebb összevetés következett, amely során mai műholdfelvételeket vetettek össze történeti értékű térképekkel és ábrázolásokkal – különösen is egy 1595 körül született német rézkarccal -, ugyanakkor a mai műholdképeken látszanak – szakember számára – bizonyos építészeti nyomok. Emellett műszerekkel a helyszínen is

sikerült igazolni a bazilika helyét, amelynek méretén és mindmáig szerves egységén és épségén elcsodálkoztak a kutatók.

krpita_magyarnemzet_hu.jpgA mai Szent Anna-templom kriptája (forrás: magyarnemzet.hu)

Ehhez egy új, teljesen független kutatócsoportnak is be kellett kapcsolódnia a Magyar Nemzeti Múzeum kutatásába, bár korábban is voltak hangok, amelyek kizárták a mai és a középkori templom folytonosságát.

A két templom szakralitása

A modern mérőeszközökkel elvégzett kutatás során olyan építészeti szakralitásra bukkantak, amely a ma emberének már nem mond semmit, a korabeli szerzetesek számára azonban mégis egyfajta folytonosságot jelent a középkori elődökkel. Ez az új, vagyis a ma is álló templom tájolásában keresendő.

Magyarországon elterjedt volt a Védőszent napjához igazított tájolás, vagyis a Védőszent napján a felkelő nap felé nézett a szentély. Szent Jakab és Szent Anna napja – június 25. és 26. – közt minimális az eltérés – ez is alátámasztja, hogy a Szent Jakab-templom lehetett a mai ferences templom alatt -, míg a Segítő Szűz napja szeptemberre esik. Ez túl nagy eltérés, ugyanakkor amennyiben ezt a megközelítést alkalmazzuk, talán elveszett középkori templomok megtalálásában és azonosításában is lehetséges lenne alkalmazni.

 

Borítókép: az esztergomi Segítő Szűz-bazilika ábrázolása (forrás: index.hu)

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása