Az egyetemi évek során szinte mindenkiben felmerül a kérdés, hogy érdemes-e Erasmusra (vagy más közepesen hosszú távú külföldi programra) jelentkezni. Érvek és ellenérvek sokaságát lehet persze felsorolni, de korábban Erasmuson részt vett hallgatóként úgy látom, mindenképp az előbbiekből van több, az Erasmus pedig egy olyan kiváló lehetőség, amit hiba volna kihagyni az esetleges hátulütők ellenére is. De lássunk most 5 érvet arról, hogy miért is érdemes általánosságban az Erasmus mellett döntened!
1.Kihívást adsz magadnak
Értelemszerűen ahogy a többi, úgy ez a pont sem feltétlenül vonatkozik mindenkire, ám alapvetően igaz, hogy az Erasmust választó hallgatók többsége a kiutazás előtt valószínűleg soha nem tartózkodott hosszabb távon külföldi országban.
És bár külföldön élni kiváló dolog, a „mézeshetek” mégis hamar elmúlnak, különösen úgy, hogy egy esetleges nyaralással ellentétben egy idő után nem (kizárólag) felfedezésből, kint evésből és pihenésből áll egy átlagos hétköznap, hanem az otthon is megismert – és azon felüli – teendőkkel és problémákkal.
Épp emiatt a külföldi lét egyáltalán nem könnyű, miközben a konvencionálisnak nevezhető honvágyon túl is sok kihívással áll elő, mely kihívások nem egy esetben nehezebben megoldhatóak az otthoni feladatoknál – legyen szó lakáskeresésről, beilleszkedésről vagy épp ügyintézésről. Félreértés ne essék, én mindenkinek javaslom, hogy legalább egy kis ideig éljen külföldön, és maga az Erasmus egyik legnagyobb előnye is épp ez: persze egy drámaian bátor dolognak nem nevezhető, de mégis minden hallgató büszke lehet az ösztöndíjas időszak végén, hogy igenis képes volt elnyerni a támogatást, élt a lehetőséggel és helyt állt egy teljesen más közegben is legalább néhány hónapon keresztül.
2.Felelősebbé válsz (különösen pénzügyek terén)
Azt talán nem kell részletezni, hogy bár az Erasmus ösztöndíj alapnak kiváló (körülbelül 500 eurós támogatás havonta a külföldi tartózkodás ideje alatt), de a legtöbb esetben egyáltalán nem elég a teljes megélhetéshez. Azt érdemes hozzátenni, hogy a közelmúltban egyre több további támogatás is létrejött – például környezetbarát utazási megoldás (busz, vonat, autómegosztás) esetén az utazáshoz is hozzájárul a program anyagilag, Európán kívüli országok esetében pedig 700 euróra nő az ösztöndíj mértéke (ami mondjuk egy Egyesült Államok szintű országban továbbra sem megnyugtató, de bizonyos államokban igen jó lehetőségeket ad) –, ám az nem kérdés, hogy
az Erasmus hallgatók többségének szüksége lesz más forrásokra is – főleg mert az ösztöndíjasok elsősorban a nyugat-európai, tehetősebb országokat preferálják, ahol a havi 500 euró finoman szólva sem tesz ki minden költséget.
Ez a folyamat pedig már az utazás előtt kezdetét veszi megtakarítás által, ahogy persze a kint töltött idő során is megjelenik – legyen szó külföldön vállalt munkáról, családtagok részéről érkező támogatásról vagy épp különböző további ösztöndíj lehetőségek felkereséséről. A lényeg, hogy egy ösztöndíjasnak a korábbiaknál sokkal felelősebben kell viselkednie pénzügyek terén is, megismerve a kinti körülményeket és árakat, úgy alakítva az életét, hogy mindenképp nyugodt és biztos körülmények között tölthesse el az Erasmust. Ez stresszel bőven járhat, de komoly tanulságokkal is!
3.Szélesíted a látóköröd
Bármennyire is szoros az európai integráció, láthatjuk, hogy viták és nézetkülönbségek bőven akadnak, és bár ezek sok esetben rendkívül kontraproduktívak, fiatalok számára ügyek egészséges megvitatása nagyon is hasznos a személyes fejlődés érdekében. Az Erasmus pont ezen fejlődésre ad lehetőséget, mivel egy közösségbe helyez olyan más országokból (és nem kizárólag az Európai Unió területéről) érkező fiatalokat, akik számtalan ügyben teljesen különböző elképzelésekkel rendelkeznek. És igen, lehet hogy sok Erasmusos fejében az a kép él, hogy majd a fogadó ország hallgatóival együtt tölti a mindennapjait, ám alapvetően inkább az a tendencia látszik, hogy a fogadó ország hallgatói egymással töltik az idejüket, az Erasmusos hallgatók pedig egy másik csoportot alkotnak (ami nem meglepő azt figyelembe véve, hogy sok program exkluzívan számukra kerül kialakításra).
Ezen időszak során persze nem a saját elképzelések radikális átalakulása várható, ám mégis, ha a mások által eltérően látott dolgokból abszolút semmi tanulságot nem tudunk leszűrni, akkor feltehetjük magunkban a kérdést, hogy vajon tényleg meg akarjuk-e az eltérő álláspontot érteni.
Az sem mellékes, hogy bár néhány hónap alatt nem fogjuk teljesen átérezni a fogadó ország lakosainak hozzáállását, de legalább egy kicsit betekintést nyerhetünk a szokásaikba, vagy épp az okokba, hogy mit miért csinálnak.
4.Fejleszted a tudásod
A következő – és egyben utolsó – pontban bőven lesz szó szórakozásról, de azért egyetemi hallgatóként alapvetően nem baj, ha szakmai céljaink is vannak a program ideje alatt. Nyilván ez részben adott, hisz a kint felvett kurzusoknak legalább részben illeszkedniük kell az otthoni tanulmányokhoz, de az Erasmus ösztöndíj bőven lehetőséget ad új témák megismeréséhez is, mivel senki nem tilt bizonyos krediteket más területekről.
Az esetek többségében érvényes továbbá, hogy az adott hallgató azért választ egy specifikus országot, mert kíváncsi a kultúrájára és természetesen a nyelvére, a fogadó intézmények pedig adnak is lehetőséget ingyenes nyelvtanulásra (sőt, nyelvek sokasága választható ideális körülmények között).
A lista hosszan folytatható, nem járványos időkben pedig az Erasmusos hallgatóknak számtalan különböző formális és informális program is szervezésre kerül, melyekből mind lehet tanulni az egyetem falain kívül is.
5.Szórakozol
A „csak azért megyek, hogy bulizzak” és a „csak azért megyek, hogy egész nap tanuljak” koncepciók között van egy arany középút, az Erasmus lényege ugyanis (ahogy azt az elmúlt pontok is mutatják) a szakmai és személyes fejlődés, ám értelemszerűen ez nem látástól vakulásig való könyvek feletti üldögélést jelent, különösen úgy, hogy maga a program egyik további célja az európai integráció ünneplése és még szorosabb közeledés a különböző tagállamok fiataljai között. Saját tapasztalatból tudom mondani, hogy a néhány Erasmusos hónap nagyon emlékezetessé is válhat, az ösztöndíjasoknak pedig bőven akad majd lehetőségük közösségbe járni, felfedezni a fogadó város rejtélyeit, ahogy utazni is az adott országban vagy környező helyszíneken (feltéve ha abszolválják a 2. pontban említett pénzügyi felelősséget).
Az sem titok, hogy a fogadó intézmények is értik a külföldről érkezők hozzáállását, amivel megint csak nem arra utalok, hogy semmit sem kell tanulni (láttam én Erasmusos hallgatót vizsgán megbukni), hanem sokkal inkább arra, hogy végsősoron nem a legnagyobb szigor a céljuk,
ahogy az is nyilvánvaló számukra, hogy egy külföldi sokkal több időt tölt az adott közeg felfedezésével – így lehetséges, hogy a legmaximálisabb teljesítmény helyett csak megfelelő felkészültséggel áll az oktatók elé (miközben mellette más, számára örömteli dolgokat is csinál). Az ösztöndíj ideje alatt tehát gond nélkül meg lehet találni a tanulás és szórakozás közötti harmóniát (főként azt figyelembe véve, hogy egyáltalán nem magas az elvárt minimum kreditszám), és nincs ok letagadni, hogy az Erasmus egyik kiváló eleme épp az a szabadság, mely teljesen átalakítja a megszokott életet – és sokkal izgalmasabbá teszi azt. Végülis nem gyakran adatik meg, hogy hónapokon keresztül fedezhetünk fel városokat és településeket egy számunkra új országban!
Persze kicsit leegyszerűsítő zárszó, de gyakorlatilag mégis igaz, hogy az Erasmuson keresztül az egyetemi hallgatók azért kapnak „fizetséget” hogy külföldre utazzanak, ott tanuljanak, fejlesszék tudásukat, meg amúgy is jól érezzék magukat. Épp emiatt – különösen az előző 5 érv fényében – mindenkinek érdemes megfontolnia az Erasmus lehetőséget, mert bár akadályokból is bőven lesz a folyamat során, de a végén a pozitívumok ezen nehézségeket bőven túlszárnyalják.
