Szeptember 21. – 1994 óta ekkor tartjuk az Alzheimer-kór világnapját. Ezen a napon próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a demencia minél korábbi felismerése, hiszen annál hamarabb tudják elkezdeni a kezelést, a folyamat lassítását.
De mi is az az Alzheimer-kór pontosan?
Ez nem más, mint az időskori elbutulás (más szóval demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek romlásával jár együtt.
Először a rövidtávú memória romlik, majd idővel a hosszútávú emlékek is elhalványulnak, kitörlődnek.
A folyamat eljut odáig, hogy az Alzheimer-kóros személynek már a mindennapi élet is gondot jelent, például elfelejti, hogy hogyan tud ételt melegíteni magának. Egy ilyen ember felé tehát mindenképp nagy odafigyelés és törődés szükséges.
Az Alzheimer-kór világnapján ebben a cikkben egy kis betekintést nyerünk a memória működésébe, valamint annak megbetegedésébe.
Először is: hogyan tudunk az eszünkbe vésni valamit?
(kép forrása: docplayer.hu)
Az információ először a szenzoros memóriánkba jut. Ide rengeteg információ kerül, hisz a mindennapi életben nagyon sok ingerrel találkozunk akkor is, ha csak egyszerűen sétálunk az utcán. Azonban agyunkat nagyon leterhelné, ha ezt mind megjegyezné. Kiszűri ebből azokat az elemeket, amik az adott helyzetben fontosak számunkra. Amik nem fontosak, azok csupán 200-500 msec-ig maradnak itt, utána elfelejtődnek. A szenzoros emlékezet lehet ikonikus vagy visszhangmemória. Előbbi a látott, míg utóbbi a hallott információkat fogadja be.
Amit elég fontosnak tartunk, az a szenzoros memóriából a rövid távú memóriába kerül. Itt körülbelül 30 másodpercig tudnak megmaradni az információk, amit nem tartunk olyan fontosnak, szintén kitörlődnek.
Ezt a memóriatípust nagyon egyszerű feladatokkal tudjuk vizsgálni: számokat vagy szavakat kell megjegyezni. Felnőttek körülbelül 7 elemet tudnak észben tartani, ezt esetleg lehet tágítani úgy, ha az elemeket csoportokba tudjuk rendezni, hisz onnan könnyebb felidézni.
Ami még ennél is fontosabb információ, az a hosszú távú memóriában rögzül. Lehet, hogy csak néhány percig marad itt, de az is elképzelhető, hogy egész életünkben emlékezni fogunk rá, ha elég fontos nekünk. Természetesen ezek az emlékek az évek során torzulnak, nem ugyanabban az állapotukban maradnak meg. Ez könnyen tetten érhető történetek elmésélésénél: mindig kicsit máshogy fogjuk mondani. A hosszú távú memórián belül megkülönböztethetünk implicit és explicit memóriát. Implicit memóriánál egy adott dolgot nem tudatosan jegyzünk meg, hanem automatikusan rögzül. Ilyen lehet például a motoros tanulás: nem tudjuk megmondani, hogy hogyan kell biciklizni és hogyan nem esünk el, egyszerűen csak tudjuk. Ezzel szemben az explicit memóriát a tudatos megjegyzés jellemzi. Ezen belül megkülönböztetjük a tényekre való emlékezést (szemantikus memória) és az élettörténeteinkre, életrajzunkra való emlékezést (epizodikus memória).
Most nézzük az Alzheimer-kórt!
Gonoszsága abban rejlik, hogy egyik memóriatípust sem kíméli, sem a rövid, sem a hosszú távú memóriát. Sőt, a hosszú távú memória altípusait is egyformán érinti. Mindemellett pedig nagyon nehéz időben felismerni.
Akár 10 évig is lappanghat úgy, hogy ebből semmit nem vesz észre sem a beteg személy, sem az ismerősei.
Utána már észrevehetőek kis jelek, azonban még ezekről sokszor tudomást sem vesznek, hisz nem gondolják, hogy valami betegség állhat a háttérben. Feledékenységre gondolnak, esetleg hajlott korukkal magyarázzák. Éppen ezért pedig nagyon fontos az odafigyelés memóriánkra.
De mi is történik ennél a betegségnél?
A hippokampusz az agynak egy kis része, ez a felelős az emlékezetért. Az Alzheimer-kórnál azt vehetjük észre, hogy ennek mérete lecsökken. Az egész agyban az agytekervények (gyrusok) összezsugorodnak, az agybarázdák (sulcusok) pedig kitágulnak, ettől pedig az egész agy kisebbnek fog tűnni.
(kép forrása: webbeteg.hu)
Az is fontos, hogy az agy sejtjein úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg, amik megakadályozzák az ingerület továbbadódását, vagyis egyik helyről nem tud eljutni a másikra az információ, megakad. Miután ezek lerakódtak, megjelennek a tau csomók is, amik már határozottan az agy károsodásához vezetnek, ennek lesz az a következménye, hogy az idegsejtek elpusztulnak, ami egy visszafordíthatatlan folyamat.
Ezen a napon arra kell felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos az önmagunkra figyelés, és az, hogy a legkisebb problémánál orvoshoz forduljunk.
Hisz minél hamarabb észreveszik az Alzheimer-kórt, annál hamarabb tudják elkezdeni kezelni és annál tovább tudnak a betegek emlékezni.
