Reaktor

Mennyire ukrán Munkács vára?

741501_munkacs_mandiner_hu.jpg

Érthető módon nagy port kavart a munkácsi Turul-szobor eltávolítása az ősi magyar várról. De mi ez a vár pontosan, mi a története? Mi a szerepe a magyar és az ukrán történelemben? A magyar függetlenség és a magyarellenes elnyomás szimbóluma: Munkács.

Munkács régi vára

Valójában Munkács régi váráról nincsenek pontos forrásaink, hiszen csak a régészeti adatokra lehet támaszkodni. Már a bronz- és a vaskorban is állt itt egy földvár, ahogy a honfoglaló magyarok is találtak itt egyet. Anonymus Munkácsot mint az egyik első magyar telepet jelöli meg: itt pihent meg a hét vezér először, és nevezte el Munkásnak (munka).

A középkor folyamán többször ostromolták az előbb a magyar honfoglalók, majd Szent István és Szent László által is megerősített várat. A tatárok bár rendszeresen pusztították a vidéket,

Munkács várát sohasem tudták elfoglalni,

még 1241-42-ben sem. Stratégiai jelentősége egyértelmű: a honfoglalók számára a szomszédos várak ellen, a középkor folyamán pedig a határok, különösen is Bereg vármegye védelmében játszott szerepet.

A tatárjárás után megerősítették, kezdetben királyi vár, majd Csák Máté uralma alá tartozott. A rozgonyi csata után I. Károly kezére került, aki tovább erősítette a várat, felismerve stratégiai jelentőségét. Zsigmond király Korjatovics Tódor litván főnemesnek adományozta, aki a történelemben először keleti szlávokat – valószínűsíthetően a ruszinok elődeit – telepített a környékre. Korjatovics halála után Brankovics György szerb despota, majd a Hunyadi család birtokolta.

1514-ben jelentős károkat szenvedett, hiszen a környék parasztjai és kisnemesei megostromolták. Nemhogy ezt nem tudták kijavítani, hanem az ekkor már királyi várnak számító Munkácsot a mohácsi vész után Szapolyai is megostromolta, aki Báthory István nádornak adta a várat.

munkacsvara_kmmi_gov_ua.jpg

(forrás: kmmi.org.ua)

A nemzeti függetlenség bástyája

A kettő, majd három részre szakadt országban Munkács a magyar rendi alkotmányosság védelmének kulcspontja lett,

hiszen a Rákócziak birtokába került. Először rövid időre, amikor a Habsburgok a Mágócsy családnak adományozták, hiszen Rákóczi Zsigmond egyik felesége Mágócsy-özvegy volt. Később visszakerült ugyan királyi kézre, majd Bethlen Gábor megvásárolta, akiről felesége révén a Habsburgokra szállt volna vissza, de I. Rákóczi György felismerte a vár stratégiai jelentőségét, elfoglalta azt, és kiépítette udvarát, ahol a külföldi követeket is fogadta, emellett megerősítette a várat. Ennek Zrínyi Ilona alatt lett jelentősége.

i_rakoczi_gyorgy_wikipedia_org.jpg

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, Munkács ura (forrás: wikipedia.org)

Zrínyi Ilona – aki a várban házasodott össze Thököly Imrével – első férje, I. Rákóczi Ferenc után bírta a várat, amelyet Thököly fogságba kerülése után a Habsburg-katonák sikertelenül ostromolták (1686), majd a következő évben ismét megpróbálkoztak.

Egy évi ostrom után Zrínyi Ilona végül megegyezésre kényszerült,

amelynek következtében a várat elfoglalták, a családot pedig szétválasztották, hiszen Zrínyit Bécsbe, gyerekeit pedig osztrák intézetekbe küldték.

cikkbe_mult-kor_hu.png

Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt - gyermekeivel (forrás: mult-kor.hu, Madarász Viktor festménye)

Ugyan I. Lipót – felismerve a várnak nem pusztán stratégiai szerepét, hanem az esetleges kuruc összeesküvés lehetőségét, amely minden bizonnyal Munkácsot kiemelt szerepben láthatná – elkezdte ugyan tovább erősíteni a várat, II. Rákóczi Ferenc seregei második nekifutásra mégis el tudták foglalni 1703-ban. Dédapjához hasonlóan ő is itt építette ki udvarát, és terveket készíttetett a vár bővítésére és erősítésére.

munkacs_vara_das_ehmals_gedruckte_vonm_turken_beruckte_nun_trefflich_erquickte_konigreich_hungarn_frankfurt_u_leipzig_1688_wikipedia_org.jpg

Munkács vára 1688-ban (forrás: wikipedia.org)

Az 1711-es szatmári béke után az osztrákok hatalmas pusztítást rendeztek a környéken, mintegy a kárpátaljai magyar és ruszin jobbágyok feletti bosszúként.

„A szabadság hősinek tanyája // Ime, íme most rabok hona”

A következő másfél évszázadban a korábbi dicső múltú, a Rákócziak emlékét őrző vár teherként magasodott Bereg vármegye népe felé.

Eleinte hadi raktárnak használták, majd amikor Galícia elfoglalásával elvesztette több, mint fél évezredes stratégiai jelentőségét, börtönt rendeztek be. Itt raboskodott többek között egy időben Kazinczy Ferenc, illetve a Martinovics-összeesküvés több résztvevője.

A szabadság szimbolikus eseménye volt 1848-ban a rabok szabadon bocsátása, és az azóta már kidőlt (1960) Szabadság Fájának ültetése.  1849-ben a munkácsi védők előbb győzelmet arattak az osztrákok felett, az oroszok előtt azonban fegyverletételre kényszerültek. 1855-ben ismét börtönné alakították a megújult elnyomás szimbólumaként.

45349_felvidek_ma.jpg

(forrás: felvidek.ma)

A Munkácsot őrző Turul

Az 1867-es kiegyezést követően még évtizedekig kellett várni a nehéz emlékezetű börtön felszámolására, amely végül 1896-ban, a millennium ünnepi évében történt meg. Ekkor állították azt a Turul-szobrot is, amelyet 1924-ben ugyan eltávolítottak, majd 1945-ben beolvasztottak, de 2008-ban visszaállítottak. Ez az a szobor, amelyet ma, 2022-ben törvénytelen (hiszen műemlék) módon, a helyi ukránokat is felháborítva lefűrészeltek és a mélybe döntöttek - mintegy ismét visszaadva Munkácsnak a magyarellenes vonatkozását. Nem tisztünk megítélni, de valószínűleg nem Ukrajna érdekeit és az ukrán-magyar együttélést szolgálja ez a lépés…

Munkács első szláv lakosai

Munkács vára a magyar történelem szerves része, a magyar szabadság egyfajta szimbóluma. „Itt tüzé föl piros zászlaját // Szabadságnak Zrínyi Ilona?” – ahogy Petőfi írja. Az évszázadok során persze a magyar elnyomatást is szimbolizálta, de mindig visszakapta eredeti értékét.

Munkácsnak és Bereg vármegyének persze nemcsak magyar, hanem szláv lakossága is volt.

Ez a szláv népesség az a ruszin nép, amely Rákóczi hűséges katonáit és a magyar szabadságharcosok tömegeit adta. Ma ez a nép nem elismert nemzetisége Ukrajnának – Magyarországnak igen –, sőt nemhogy lehetősége sincs annak, hogy saját identitása legyen, még kilátásban sincs, hiszen nemcsak elnyomják, hanem még a létét is megkérdőjelezik  annak a szláv népnek, amelynek a legmélyebb és legszervesebb a kötődése a munkácsi várhoz. Azt pedig csak remélni lehet, hogy a magyar várban újra állhat a magyar Turul szobra…

 

(Borítókép: a munkácsi Turul-szobor - forrás: mandiner.hu)

süti beállítások módosítása