Szelektív hulladékgyűjtés -felhasználás, egyszerhasználatos műanyagok tiltása. Ezek azok a témák, amelyekről a legtöbbet tudnak ma a 18-35 év közötti fiatalok, akik a hulladékcsökkentés nagy támogatói. A szavak szintjén legalább is mindenképp – derült ki a Reaktor Alapítvány hulladékgazdálkodással és körkörös gazdasággal kapcsolatos kutatásából, amely a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg. A kutatáshoz a forrást Miniszterelnökség Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Fenntartási és Szemléletformálási Osztálya folyósította.
A Reaktor Alapítvány a KEHOP-3.1.5- 21-2021-00003 „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című projekt keretében a fiatalok hulladékgazdálkodással és körforgásos gazdasággal kapcsolatos ismereteit és véleményét mérte fel egy 600 fős online kutatással.
Egyre többen élünk a Földön, egyre többet fogyasztunk, ezért egyre több szemetet termelünk. A hulladékképződés csökkentésének egyik módja a körkörös gazdaságra való áttérés. A körkörös gazdaság lényege, hogy a megvásárolt termékeket minél tovább használjuk, tervezésüknél, gyártásuknál törekedjünk a tartósságra, javíthatóságra,
újrahasználhatóságra, továbbadhatóságra, átalakíthatóságra. Ha azonban mégis meg kell válnunk valamitől, akkor a hulladékot gyűjtsük szelektíven és anyagában hasznosítsuk újra minél nagyobb arányban, amihez lehetőleg tiszta vagy megújuló energiát használjunk. A körkörös gazdaságnak azonban az évszakok változásához vagy a gazdasági ciklusokhoz nincs köze. Sajnos az abszolút többség ezzel nem volt tisztában (59%). Az ifjúságnak nincs pontos tudása annak a körkörös gazdaságnak a jelentéséről, fogalmáról, ami a klímaváltozás és a fenntarthatóság fontos hívószava napjainkban, és amire a jövő gazdasága a tervek szerint épülni fog.
A szelektív hulladékgyűjtés egy olyan hulladékkezelési módszer, amelynek célja, hogy a különböző típusú hulladékokat elkülönítve gyűjtsék és kezeljék, lehetővé téve ezáltal a hatékonyabb újrahasznosítást és a környezetvédelmet. A szelektív hulladékgyűjtés során a különböző anyagokat - például papír, műanyag, üveg, fém és biológiai hulladék - elkülönítetten gyűjtik össze, így lehetőség nyílik azok különféle újrafeldolgozási folyamatokba való bevonására.
Ennek az eljárásnak több előnye van:
-
Újrahasznosítás elősegítése: A szelektív gyűjtés révén az újrahasznosítás folyamata hatékonyabbá válik, mivel a különböző típusú anyagokat már előre elkülönítetten gyűjtik össze, és így azok könnyebben feldolgozhatók.
-
Környezetvédelem: Az újrahasznosítás segít csökkenteni a termelési folyamatokhoz és új anyagok előállításához szükséges nyersanyagok felhasználását, ezáltal csökkentve a természetes erőforrások kimerülésének veszélyét. Emellett a hulladéklerakók terhelése is csökken, ami csökkenti a talaj- és vízszennyezést.
-
Hulladékmennyiség csökkentése: Az újrahasznosítás révén kevesebb hulladék kerül a szemétlerakókba vagy égetésre, ami hozzájárul a lerakók telítődésének lassításához és a levegőszennyezés csökkentéséhez.
-
Energiamegtakarítás: Az újrahasznosítás kevesebb energiaigényt jelent, mint az új anyagok előállítása alapanyagokból. Például a régi papír újrahasznosítása sokkal kevesebb energiát igényel, mint az új papír előállítása fakivágás és feldolgozás során.
A szelektív hulladékgyűjtéssel van a leginkább tisztában a korosztály. Nagytöbbségük meg tudta mondani, milyen anyagokat lehet szelektíven gyűjteni (82%). Magas volt azok aránya, akik tudták, mit lehet egy kerti komposztálóba tenni (79%), hol lehet a használt sütőolajat leadni (70%), vagy hogy bizonyos egyszer használatos műanyagokat nem lehet árulni hazánkban (70%). A kvízben a fiatalok többsége a felsoroltak közül ki tudta választani, mit nevezünk szürke víznek (65%), tudta, hogy a kötelező jótállás a termék árához mérten 1-3 év (61%), vagy hogy mit dobhatunk a különböző színű szelektív gyűjtőkbe (52%).
A tervezett elavulás (vagy tervezett elöregedés) egy olyan koncepció, amely a termékek tudatos tervezésére és gyártására utal oly módon, hogy azok szándékosan rövidebb élettartammal rendelkezzenek, és így rövidebb idő alatt elhasználódjanak vagy meghibásodjanak. Ennek eredményeként a fogyasztók hamarabb kényszerülnek a termék cseréjére vagy javítására, ami növeli a gyártók eladásait és profitját.A tervezett elavulás koncepciója néha a fenntarthatóság és a fogyasztói érdekek ellen hat, mivel a rövid élettartammal rendelkező termékek gyakran jelentős hulladékot és erőforrás-pazarlást okoznak. Emellett a fogyasztóknak gyakran további költségekkel kell számolniuk a folyamatos cserék vagy javítások miatt.A tervezett elavulás témája sok vitát váltott ki a gazdaság, az üzleti világ és a fogyasztóvédelem terén. Az egyik oldalon az érvek szerint a gyorsabb termékcserék és az újabb modellek bevezetése elősegítheti a gazdasági növekedést és az innovációt. Másrészről azonban azok, akik kritikusak ezzel a gyakorlattal szemben, úgy vélik, hogy a tervezett elavulás nemcsak a pénztárcát terheli meg, hanem a környezetet is, mivel a felesleges hulladék és az erőforrások pazarlása negatív hatással van a fenntarthatóságra és az ökológiai lábnyomra.
A körkörös gazdaság olyan gazdasági modell, amelyben az erőforrásokat és termékeket úgy tervezik és kezelik, hogy a lehető legtovább tartsanak a gazdaságban. A cél az anyagok újrafeldolgozása, újrahasznosítása és újrafelhasználása, minimalizálva a hulladékot és csökkentve a termelési nyomást a környezetre. A körkörös gazdaságban a termékek élettartama meghosszabbodik, a javítás és felújítás előtérbe kerül, valamint az erőforrások hatékonyabb használata és a hulladék minimalizálása prioritás. Ez a gazdasági modell fenntarthatóbb és környezetbarátabb megközelítést kínál a hagyományos lineáris gazdasági rendszerekkel szemben.
Voltak azonban olyan kvízkérdések is, amelyekre a fiatalok többségükben nem tudták a megoldást. A tervezett elavulás fogalmával csak 49%, a körkörös gazdaságéval 41% volt tisztában. A megkérdezettek kisebb része tudott különbséget tenni a megújuló és nem megújuló energiaforrások között (47%); a fabrikettet a válaszadók több mint egyharmada (35%) nem megújuló energiaforrásnak hitte. A válaszadók 35% tudta, hogy a csomagoláson 4-es számmal jelölt PVC az, amit a műanyagok közül nem szabad a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. A legnehezebb kérdés számukra mégis annak megválaszolása volt, hogy az összes megtermelt hulladék hány százalékát állítják elő a háztartások az EU-ban. A jó válasznak számító 10 százalék alatti arányt kevesebb mint 10-ből egy 1 fiatal jelölte meg helyesen. Ez arra utal, hogy az egyén hulladékelőállítással kapcsolatos felelőssége az iparhoz képest túl van hangsúlyozva a mindennapokban.
A Széchenyi 2020 program keretében megvalósított felmérés második felében a fiatalok vallottak hulladékcsökkentéssel kapcsolatos elköteleződésükről, és a körkörös gazdaságot érintő, különböző, tervezett intézkedésekről is elmondták véleményüket. Ezek szerint a korosztály tagjainak 96%-a gondolja valamilyen mértékben fontosnak, hogy kevesebb hulladékot termeljen. Elsöprő többségük jó ötletnek tartja a szelektíven gyűjthető hulladékok körének kibővítését (83%), a betétdíjas rendszer kiterjesztését (87%), és hogy a hasznosítás érdekében még több információt kapjunk a jövőben a megvásárolt termékről (87%). A kutatás rávilágított arra, hogy a fiatalok, ha tehetnék, inkább megjavíttatnák kedvenc elektromos eszközüket (75%), nem pedig újat vennének ahelyett, ami szembe megy a túlfogyasztó fiatalokról alkotott képpel. Összességében: a fiatalok rendelkeznek ugyan ismeretekkel a hulladékgazdálkodással és a körkörös gazdasággal kapcsolatban, de ez a tudás fejleszthető-fejlesztendő. A fiatalok elköteleződése a hulladéktermelés csökkentése mellett nagyobb, mint az a tájékozottság, ami a hulladékmennyiség szakszerű mérsékléséhez a mindennapokban elengedhetetlen. Miközben a fiatalok elvben támogatnak mindenféle, a hulladékgazdálkodás fejlesztését célzó kezdeményezést, jóval kevesebben vannak köztük olyanok, akik a gyakorlatban a már létező körkörös gazdasággal kapcsolatos lehetőségeket teljes körűen kihasználják. Vagyis: a fiatalok a szavak szintjén „zöldebbek”, mint tetteikben.
Témához kapcsolódó cikkeinket itt olvashatjátok.
Töltse ki kapcsolódó kvízünket:
