A DK TV volt a Demokratikus Koalíció legújabb politikai innovációja, az első adásukat több mint 77 ezren tekintették meg, a csatornának magának pedig már 10 ezernél is több feliratkozója van. Bár nem számít klasszikus értelemben vett televíziós csatornának, attól függetlenül elmondható, hogy egy érdekes próbálkozás az alternatív nyilvánosság létrehozására. Nehéz megállapítani egy párt vagy a szóban forgó pártnak bármely más, hozzá köthető YouTube csatornája kapcsán, hogy az jó vagy rossz, illetve sikeres vagy sikertelen.
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e bárminemű következtetést levonni a pártok kapcsán csupán a feliratkozók számából vagy a videók nézettségéből?
A rövid válaszom az lenne a kérdésre, hogy semmit, azonban ennél jóval összetettebb a képlet. Először tekintsük át, hogy milyen képet kapunk, ha megnézzük a parlamenti pártoknak a feliratkozóinak a számát!
| Párt neve | YouTube feliratkozók száma (ezer) |
| Fidesz | 13,2 |
| Demokratikus Koalíció | 5,6 |
| Jobbik Magyarországért Mozgalom | 32,3 |
| Párbeszéd Magyarországért | 1,79 |
| Magyar Szocialista Párt | 4,5 |
| Momentum Mozgalom | 12,9 |
| Lehet Más a Politika | 10,6 |
| Mi Hazánk Mozgalom | 62,7 |
A számokból egyértelműen kiderül, hogy azok messze állnak a valós erőviszonyokról. A DK az ellenzék legerősebb pártjaként hátul kullog, a 2010-es évek óta domináns Fidesznek épphogy csak több feliratkozója van, mint a Momentumnak. Érdekesség, hogy a gyengélkedő Jobbiknak önmagában pár ezerrel kevesebb feliratkozója van, mint a volt koalíciós társainak együttvéve, feltehetőleg ez a 2010-es évek maradéka. Toroczkai pártja mindeközben magasan kilóg a mezőnyből, magasan a legtöbb feliratkozóval.
De mi a helyzet a előbb felsorolt pártok főbb politikusaival? Nekik vajon jobbak a mutatóik? A politikusnak van pártja vagy a pártnak politikusa? Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc régóta meghatározó szereplői a magyar politikai életnek, pártelnökként várható volt, hogy viszonylag sok feliratkozójuk van. Budapest főpolgármesterének, Karácsony Gergelynek 571 fős tábora van a YouTube-on, vele szemben Toroczkai Lászlónak újfent kiugróan magas: 182 ezren iratkoztak fel a radikális politikus csatornájára. Ez igencsak meglepő, hiszen Karácsony Gergely a 2019-es önkormányzati választáson a baloldal jelöltjeként tudott győzedelmeskedni Tarlós István felett, azonban ennek nincs lenyomata a YouTube-on. Márki-Zay esetében az előkelő helyet mindenképpen a közös miniszterelnök-jelöltségnek kell beszámolni.
| Politikus neve | YouTube feliratkozók száma (ezer) |
| Orbán Viktor | 25 |
| Gyurcsány Ferenc | 30 |
| Karácsony Gergely | 0,5 |
| Toroczkai László | 182 |
| Donáth Anna | 1,4 |
| Ungár Péter | 1,3 |
| Márki-Zay Péter | 41,8 |
| Varju László | 0,09 |
(kép forrása: digitalhungary.hu)
Olyan prominens politikusoknak nincs YouTube csatornája, mint például Dobrev Klára, Szijjártó Péter, Fekete-Győr András, Gelencsér Ferenc. Kifejezetten furcsa, hogy a fontosabb jobbikos politikusok közül senkit sem lehet megtalálni, maximum Z. Kárpát Dánielt, ahogy dobol egy Jobbik által szervezett majálison. Érezhetően nagy a szórás itt is, Toroczkai László feltehetőleg nem népszerűbb hétszer Orbán Viktornál, de Gyurcsány Ferenc esetében sem reális a hatszoros eltérés.
Az is elmondható általánosságban, hogy a pártcsatornák nem generálnak túl nagy nézettséget, egyes esetekben ez a szám pár száz is lehet, egyedül a kampány idején tudnak kiugrónak számító értékeket elérni. Az egyes politikusok, például Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és Toroczkai László képesek akár több tízezres, sőt, több százezres megtekintést elérni a YouTube-on. Azonban az nyilvánvaló, hogy a magyar politikai és közéleti nyilvánosság igen ki szeletét teszi ki a YouTube.
Az emberek elsősorban az internetes hírportálokra és a Facebookra járnak tájékozódni, illetve még a televízió az, amely a hagyományosnak tekinthető hírforrások között tartja magát.
Ha már Facebook, nézzük meg ott mi a helyzet! Orbán Viktort 1,2 millióan követik a Facebookon, nagyjából 48-szor többen, mint a már említett Youtube csatornáján. Gyurcsány Ferencnek ezzel szemben csak majdnem 11-szeres az eltérés, neki 324 ezer követője van. Donáth Anna 92 ezer embert ér el nap mint nap a posztjaival, míg Karácsony Gergely 307 ezret, neki egy YouTube feliratkozóra kerekítve 538 Facebook követő jut. A pártok is jobban festenek a közösségi hálón: a Fideszt 362 ezren, az MSZP-t 219 ezren, a Momentumot 117 ezren, az LMP-t 77 ezren, a Párbeszédet 137 ezren, a Jobbikot 539 ezren, míg a Mi Hazánk Mozgalmat 15 ezeren kísérik figyelemmel.
| Párt/politikus neve | YouTube feliratkozók (ezer) | Facebook követők (ezer) |
| Orbán Viktor | 25 | 1200 |
| Gyurcsány Ferenc | 30 | 324 |
| Karácsony Gergely | 0,5 | 307 |
| Donáth Anna | 1,4 | 92 |
| Mi Hazánk Mozgalom | 62,7 | 15 |
| Jobbik Magyarországért Mozgalom | 32,3 | 539 |
| Magyar Szocialista Párt | 4,5 | 219 |
| Momentum Mozgalom | 12,9 | 117 |
| Párbeszéd Magyarországért | 1,79 | 137 |
| Lehet Más a Politika | 10,6 | 77 |
| Fidesz | 13,2 | 362 |
(kép forrása: magyarnemzet.hu)
A számokból érezhető, hogy nagyon nagy a szórás, azonban több tanulságot is le lehet vonni belőlük. Úgy tűnik igazolódik az online platformokon is az, ami általánosságban is igaz a 21. századi politikával kapcsolatban: a politikus maga sokkal jobban eladható, mint maga a párt, a politika személyközpontú (perszonalizált). A párt az egy elvont, megfoghatatlan valami, míg egy emberközeliként ábrázolt politikus jobb viszonyítási pontként szolgálhat a választók számára. Ez lehet arra a magyarázat, hogy egyes politikusok ismertsége/követettsége/nézettsége miért vetekszik pártokéval.
A Mi Hazánk egy érdekes jelenség, ugyanis a YouTube-on kiemelkednek a mezőnyből. Ez mindenképpen összefügg a radikális jobboldal "áldozati státuszával", hogy nem hívták meg őket semmilyen tévébe, hogy nem kaptak a többi párthoz mérhető nyilvánosságot. Facebook pedig úgy tűnik sokkal szigorúbb cenzorokkal rendelkezik, mint a YouTube. Egy Toroczkai feliratkozóra közel két tényleges Mi Hazánk szavazó jut, ez viszonylag magas a többi politikai szereplőhöz képest. Ugyanakkor ebből következik egy másik tanulság: a YouTube-on való megjelenés minősége nem igazán befolyásolja az országos népszerűséget, a Facebook ebből a szempontból közelebb áll a valós erőviszonyokhoz.
Továbbá az is meglepő, hogy a Jobbik viszonylag nagy számokkal rendelkezik mindkét platformon, úgy tűnik sokan megfeledkeztek 2018 óta arról, hogy feliratkoztak és bekövették az egykoron szebb napokat látott pártot. Mindezek után felmerül a kérdés, hogy mennyire éri meg a YouTube-ra összpontosítani, ott versenyezni? Egyáltalán érdemes-e párttévét működtetni ott? A legújabb közvélemény-kutatások szerint a Demokratikus Koalíciónak több százezer, akár közel egymilliónyi szavazója lenne egy mostanában megrendezett országgyűlési választáson, ehhez képest a párttévéje 10,6 ezer emberből váltotta ki azt, hogy feliratkozzon, az első adást 77 ezren nézték meg, míg a másodikat pedig 17 ezren. A DK Szubjektív maga inkább a szórakoztató műfajba tartozik, azonban semmi olyat nem nyújt, amit a Facebookon nem lehetne megtalálni.
Úgy tűnik a YouTube a politika számára még egy "meghódítandó" területnek számít, egyenlőre csak lájkbajnokságról hallhatunk a közösségi média kapcsán és nem feliratkozó háborúról. A pártok esetében ingoványos talajra lép az, aki puszta feliratkozói/követői számokból akar csípési sorrendet kialakítani. Az idő rövidségének köszönhetően még nem érdemes ítéletet mondani a DK TV kapcsán sem, érdemes lesz majd az önkormányzati meg az EP választások idején visszatérni a nézettségi adatokra.
