Reaktor

Mit tud a szélsőjobb Magyarországon?

14144096_c4b08826006b1a7a9a61d33ed059ab19_wm_index.jpg

Szélsőjobb, szélsőbal – ezerszer elhasznált politikai fogalmak, leginkább a mindenkori kormányt vagy a legerősebb ellenzéki pártokat lehet ezzel támadni, az ugyanakkor tény, hogy volt időszak Magyarországon, amikor a legjelentősebb ellenzéki párttól nem állt távol a szélsőjobboldali szemlélet. Ilyenkor rögtön történelmi hasonlóságokat keresünk, és nem nehéz eljutni a Horthy-korszakhoz, amikor igen jelentős volt a nyilas mozgalom.A ’30-as évek politikai háttere

Az 1920-as évek keresztény-konzervatív konszolidációs időszakát követő gazdasági világválság következtében Magyarországon megnőtt azon politikusok szerepe, akik valamiben eltértek a jól bevált konzervatív fősodortól. Meg- vagy inkább újjáalakult a Kisgazdapárt, elindult a nyilasmozgalom elődje (nemzetiszocialista párt alakult, kezdetben horogkeresztet, majd annak betiltása után kaszáskeresztet használt jelképként), nőtt a fajvédők befolyása, valamint a kormánypártban is egyre inkább a radikálisoké lett a főszerep. Ebben Gömbös Gyulának volt kiemelt szerepe, aki teljesen más háttérrel rendelkezett, mint a klasszikus irányzatot követő arisztokrata és középosztálybeli elődei. A folyamatot a német befolyás tovább erősítette, a revíziós siker(ek) pedig még ezt is fokozta (fokozták).

gyulagombosbytiborpolya.jpgGömbös Gyula, egy a korábbiaknál jóval radikálisabb szemléletű miniszterelnök (forrás: WIkipédia)

Mindeközben egy honvéd vezérkari tiszt, az örmény-német-ruszin származású Szálasi Ferenc, elkezdte kidolgozni zavaros ideológiáját,

melyen valamelyest érezni lehet a német nemzetiszocialista hatást, de erősen eltért attól: magát nemzetiszocialistának és hungaristának is nevezte (utóbbi mintegy szinonimája az előbbinek). Egyfajta vallási elvakultság mellett alakított volna ki egy nemzetiségi alapú föderatív, de magyar vezetésű paraszti államot, amely elveiben antiszemitább volt a korban megszokottnál, de kezdetben nem volt annyira radikális, mint a nácik Németországban. Szálasit ugyan a honvédségnél többször is figyelmeztették, hogy ne politizáljon, máskor állomásfogságot kapott, át is helyezték. Mivel a politizálást folytatta, végül nyugdíjazását kérte, és 1935-ben hivatalosan is politikai pályára lépett.

Nyilasok és nemzetiszocialisták

Amint azt már érintettük, Szálasi előtt is létezett Magyarországon náci párt, így a szélsőjobb megosztottnak számított, ugyanakkor ez a demagóg, de sok szociális kérdést tartalmazó eszmerendszer komoly veszélyt jelenthetett a belső stabilitásra, így a kormányzat erőteljesen fellépett minden szélsőséges párt ellen.

Szálasi első pártját is betiltották, ahogy a kaszáskereszteseket és szakadáraikat is.

Szálasinak összesen háromszor tiltották be szervezetét – a Nemzeti Akarat Pártját, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot és a Nemzeti Szocialista Magyar Pártot – 1935-39 között, végül az 1939-ben sikerült megszerveznie tartósan a Nyilaskereszti Párt – Hungarista Mozgalmat, amely így részt vehetett az 1939-es pünkösdi választáson.

nyilas_logok.jpgA különböző nemzetiszocialista pártok logói (forrás: WIkipédia)

Az 1939-es választáson a nemzetiszocialista pártok közül egyértelműen a hungaristák voltak a legnépszerűbbek,

de még mindig megosztott volt ez az irányzat, viszont volt együttműködés is a bejutott nyilas pártok közt. De miért fontos ez a választás a nyilasok népszerűsége szempontjából?

Az új választójogi törvény

1938-ban új választójogi törvény lépett életbe, amely megszüntette a nyílt szavazást vidéken is,

ugyanakkor továbbra is torzított a kormánypártok irányába. Egyrészt továbbra is érvényben volt a vagyoni és a műveltségi cenzus, másrészt a második zsidótörvény korlátozta a zsidók jogát ilyen téren is. A nyilasok népszerűsége szempontjából utóbbi kevésbé lényeges, hiszen nehezen képzelhető el, hogy zsidók nagy arányban szavaztak volna a nyilasokra, de előbbi lényege az volt, hogy a szélsőséges irányzatokra a vélekedés szerint nagyobb arányban szavaznak a szegényebb és/vagy kevésbé művelt rétegek, és ezt akarták megelőzni. Ezt valamelyest a nyílt-titkos rendszer megváltoztatása is alátámasztani látszik, hiszen erősen nőtt a szélsőséges, köztük a nyilas pártokra és képviselőkre érkezett szavazatok száma 1939-ben.

14144096_c4b08826006b1a7a9a61d33ed059ab19_wm_index.jpgSzálasi Ferenc (forrás: Index)

A törvény abban is torzít -bár ez inkább a liberális és baloldali pártok számára hátrány-, hogy vidéken voltak listás és egyéni mandátumok is, a nagyobb városokban csak listások. Valamelyest ez is érintette azért a szélsőséges pártokat, hiszen a munkásnegyedekben aki szavazhatott, az a vélekedés szerint nagyobb eséllyel adhatta voksát a nyilasokra, mint mondjuk egy nagybirtokos, ahogy a szélsőjobbnak értelmiségi holdudvara is létezett.

Mivel a közvéleménykutatások ekkor még nem terjedtek el, így a kérdés szempontjából az 1939-es választások eredményeit tudjuk vizsgálni – és összevetni a Jobbik népszerűségével, amelyet azonban már közvéleménykutatásokból is ismerünk. Az 1939-es választás azért is fontos, mert ahol nem egyhangúan dőlt el a képviselő(k) személyének kérdése, ott igen magas volt a részvétel. Annyiban további torzítások vélhetők, hogy a korábbi választásokhoz képest (egy másik törvény miatt) tovább szűkült a jogosultak köre, például emelték a minimum életkort a választásra jogosultak tekintetében.

A nemzetiszocialisták népszerűsége 1939-ben

Maguk a nyilasok a szavazatok majdnem 15 százalékát szerezték meg, vagyis a kormánypárt és a kisgazdák után a harmadik legnépszerűbb párttá váltak már önmagukban is, ugyanakkor a kisgazdák szerencsétlen mandátumeloszlása miatt – összesen 14 helyet kaptak, ebből egy egyéni – a parlamentben a második legnagyobb erő voltak, hiszen 29 mandátummal rendelkeztek. Ez még mindig csak 11 százalék, vagyis látszik a torzítás a kormánypárt javára, hiszen a szavazatok kevesebb, mint felével jutottak több, mint kétharmadhoz.

kepernyofelvetel_542.pngAz 1939-es választás: a mandátumot nyert pártok eredményei (forrás: Wikipédia)

Mivel a nemzetiszocialista pártok együttműködtek – erről megegyezés is született –, így érdemes megnézni a többi nyilas-náci párt népszerűségét is. A bejutott náci pártok további 7,5 százalékot kaptak (mandátumaik aránya 5,4%), vagyis

ha összességében nézzük, a nyilasok és csatolmányaik népszerűsége mintegy 22 százalék

a számukra előnytelen választási rendszer alapján. A mandátumok eloszlása még további előnytelenséghez vezet, hiszen nem érik el a 20 százalékot sem. Mit tudott nyújtani ehhez képest a Jobbik?

A Jobbik népszerűsége a választások alapján

Ha csak a választásokat nézzük,

a Jobbik 2014-ben érte el a legjobb eredményét

a maga 20,3 százalékával (2018-ban többen szavaztak ugyan a pártra, de arányosan rosszabb eredményt értek el). Ez ugyan magasabb, mint Szálasi nyilas pártjáé, de egyrészt 2014-ben nem volt cenzus (lehet, hogy a vegyes választási rendszer nem kedvez a vesztes pártok mandátumainak, de jogilag mindenki tud rájuk szavazni, 1939-ben ez nem így volt), másrészt ha a tényeket nézzük, valójában az 1939-es nyilasok hasonló népszerűséggel bírtak, mint a Jobbik 2014-ben. Napjainkban azonban más eszközöket is ismerünk: a közvéleménykutatásokat.

A Jobbik népszerűségének csúcsán

A 2014-es választás után a Jobbik népszerűsége valamelyest növekedett. 2015-ben megszerezték első mandátumukat, illetve visszavettek a radikális retorikából. A legmagasabb eredmény, amit közvéleménykutatás mért, 28 százalék volt (Ipsos), de

általánosságban elmondható, hogy 2015 folyamán a legfontosabb közvéleménykutatók méréseiben elérte a 25 százalékot a párt.

Aztán az év második felében ez a felfele törés megakadt, a párt népszerűsége csökkenni kezdett, emiatt elmondható, hogy ez volt a Jobbik népszerűségének csúcsa.

A maga 25-28 százalékával a számukra továbbra sem torz választási rendszerben már valamilyen szinten meghaladták az egykori nyilasok népszerűségét, de annyira nem jelentős a különbség, hogy ezt ne magyarázhassuk a cenzus hiányával. Persze ez csak találgatás, de igen valószínűnek tűnik, sőt azt is megkockáztatom, hogy a nyilasok akkoriban még népszerűbbek is voltak, mint 2014-ben a Jobbik.

79abc2bb-e553-4552-8429-4986e75b1841.jpgA Jobbik "fiatalos" plakátja (forrás: HVG)

Tanulságok – a magyar szélsőjobboldal népszerűsége

Az adott korszakban valahol mindig 25 százalék körül volt a magyar szélsőjobb népszerűsége (ha a szélsőjobb alatt a legszélsőségesebb, a többiek által általánosan elutasított mozgalmat nézzük, vagyis a fajvédőket például itt nem mérjük). Ugyanakkor 1939-ben a választási rendszer torzított, és csak megbecsülni lehet, hogy mennyit.

Jelen sorok írója megkockáztatja, hogy összességében a nyilasok népszerűbbek voltak 1939-ben, mint a Jobbik 2014-15-ben, de a különbség nem lehetett számottevő.

Megfigyelhető, hogy hasonló gondolatokat mindkét erő megfogalmazott, így a nyilasok is kritizálták az 1938 körüli törvénymódosításokat, mivel azok emelték a választásra jogosultak korhatárát, és feltételezték, hogy a fiatalok az „új eszmék” hordozói. A Jobbik egy időben tudatosan építette azt ez imázst, hogy a legnépszerűbb párt a fiatalok körében. Egyébként ezzel valahol alátámasztják a korabeli érveket a választás korlátozására...

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása