F-16 Fighting Falcon többcélú vadászbombázók a Román Légierő kötelékében. Forrás: Ziarul Financiar
Az elmúlt időszakban egyre többször lehetett olvasni a hazai és külföldi sajtóban arról, hogy Románia milyen hadászati eszközöket szerzett be, illetve tervez beszerezni. A legújabb ilyen irányú haderőfejlesztés a négy darab Patriot légvédelmi rendszer megvásárlása volt, ugyanakkor érdemes megvizsgálni azt is, hogy az említett beruházáson kívül Románia milyen mértékben és irányban fejlesztette a hadseregét a 2016 óta eltelt időszakban.
Elsősorban fontos megemlíteni, hogy miért is nem meglepő az, hogy ilyen mértékű katonai beruházások történtek az elmúlt időszakban. A román legfelsőbb védelmi tanács (Consiliului Suprem de Apărare a Ţării - CSAT) 2017. augusztus 1-én fogadta el azt a törvénytervezetet, amelynek megfelelően a 2017-2026 közötti időszakban a román éves GDP 2%-át kell a hadsereg kiadásaira fordítani.
Így Románia az addigi 1.7% helyett a NATO által is megjelölt 2%-ot fordította a hadsereg fejlesztésére és modernizálására az elmúlt években. Ez megközelítőleg 9.8 milliárd eurós kiadásokat jelent.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy Klaus Iohannis román elnök 2022. március 1-én jelentette be azt a stratégiai döntést, amely szerint a haderőfejlesztésre fordított kiadásoknak a jelenlegi 2% helyett a GDP 2.5%-át kellene kitenniük. Látható tehát, hogy az ország igen komoly forrásokat csoportosít és tervez átcsoportosítani a költségvetésből a védelmi tárca számára.
A CSAT-határozat után alig két hónappal, 2017. október 10-én már tető alá is hoztak egy haderőfejlesztésre vonatkozó szerződést az amerikai General Dynamics vállalat és a Romarm-hoz tartozó, bukaresti Uzina Mecanică állami nehézipari vállalat között. 2018. januárjában a felek egy újabb megállapodást kötöttek, tovább erősítve a kölcsönös együttműködést. A román állami cég a szerződésben foglaltak szerint a svájci Mowag-üzemek által gyártott Piranha 5 nevű szárazföldi páncélozott járművekből 227-et vásárolt, megközelítőleg 895 millió euróért. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szerződés szerint az első harminc Piranha 5-t leszámítva a harci járművekhez szükséges alkatrészeket Bákóban gyártják, majd az évek óta megrendelések nélkül működő Uzina Mecanică Bucureşti állami hadipari gyárban szerelik össze.
A beruházás azért is volt történelmi, mert ez volt az első alkalom az 1989-es forradalom és rendszerváltás óta, hogy az országban hazai cég látta el a haderő fejlesztésének egy részét.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy nem ez volt az első szerződés, amely páncélozott szárazföldi járművekre vonatkozott: az Uzina Autometanica Moreni román állami vállalat még 2016. november 11-én írta alá a német Rheinmetall Landsysteme fegyvergyártó céggel azt a megállapodást, amely szerint a német cég Romániában gyártaná a páncélozott járművekhez szükséges alkatrészeket. Ez a beruházás azonban ,,befektetők hiányában" sosem valósult meg.
Piranha 5 típusú páncélozott hadi járművek gyakorlat közben. Forrás: defensromania.ro
A szárazföldi páncélozott járműarzenálján kívül a román állam a légierejét is igyekezett megerősíteni, illetve modernizálni. A rendszerváltás utáni Román Légierő nagyrészt az elavult MiG-21-es vadászgépekre támaszkodott, és az elmúlt időszakban ezt az állományt igyekezett lecserélni a román honvédelmi tárca. Itt érdemes egy rövid kitérőt tenni, és megismerni a MiG-21 LanceR-ek forgalomból való kivonásának okait. A gépeket a román állam még 1962-ben vásárolta a Szovjetuniótól, majd 1992-ben Izrael és Románia keretmegállapodást kötött, mely szerint a kiválasztott gépeket felújították és ,,nyugatosították" (így kapták meg a LanceR utónevet is).
A romániai MiG-ek története igen sötét, tekintve a rengeteg meghibásodást és katasztrófát.
A legutóbbi ilyen tragikus kimenetelű baleset 2022. március 2-án történt, amikor egy MiG-21 LanceR eltűnt a radarról. A vadászpilóta mentésére kiküldött mentőhelikopter is lezuhant, így a szerencsétlenségnek összesen nyolc áldozata volt. A védelmi tárca a sorozatos balesetek miatt elrendelte a gépek forgalomból való kivonását, ám rövidesen újra szolgálatba álltak. A meghibásodások miatt azonban a Védelmi Minisztérium új, megbízhatóbb repülők vásárlását tűzte ki célnak, ami azért is figyelemre méltó, mert a román Román Légierő már rendelkezett modernebb és ütőképesebb vadászbombázókkal.
F-16 Fighting Falcon gépek egy romániai katonai bázison. Forrás: digi24.ro
Románia már 2013-ban is vásárolt 12 darab, amerikai gyártmányú F-16 Fighting Falcon-t Portugáliától, illetve az Amerikai Egyesült Államoktól. Ezt követte az a 2020-ban aláírt szerződés, amely értelmében Románia további öt, ún. ,,többcélú" vadászbombázót vásárolt Portugáliától, összesen 130 millió euróért. A Román Légierő magja tehát megközelítőleg 20 darab, rossz állapotban levő MiG-21 LanceR, és 17 darab, felújított F-16-os vadászbombázóból áll. Ahogy az már meg lett említve, a tárca nem elégedett meg a légierő jelenlegi állományával, ezért további vadászbombázók vásárlása mellett döntött. Így esett a választás a Norvég Légierő által használt F-16-osokra. Románia jelentős, 32 gépből álló beruházást tervez végrehajtani, amely megközelítőleg 354 millió euróba kerülne. Ez az összeg csak a többcélú vadászbombázók beszerzésére vonatkozna, további 100 millió eurót pedig logisztikára és kiképzésre fordítanának. Bár ez egy jelentős beruházás, a román haderőfejlesztés itt még nem ér véget...
