A Kárpát-medencében az anyaországi és határon túli magyarság kérdése kisebb-nagyobb megszakításokkal, de kiemelt jelentőséggel bírt és bír mindmáig. Trianon után a külhoni magyaroknak különböző csatornákat kellett találniuk ahhoz, hogy kapcsolatban maradhassanak a csonkahonban maradt nemzettársaikkal. Kevesen tudják viszont, hogy a történelmi Magyarország különböző részein élő magyar kisebbségek mely intézményen keresztül képviseltethetik magukat. Ezen platform neve Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. A következőkben a KMKF rövid története és működése kerül bemutatásra, külön hangsúlyt helyezve annak jelentőségére.
Az intézmény története egészen 2004-ig nyúlik vissza. Fő célja, hogy tanácsadó intézményként segítse a Magyar Országgyűlés munkáját. Az intézmény 2008-tól az Országgyűlés konzultatív testülete (saját intézménye), így a KMKF annak költségvetéséből működik. A fórum adminisztratív teendőit az Országgyűlés Hivatalának Külügyi Hivatala (azóta Külügyi Igazgatósága) látja el.
Tagjai a teljes Kárpát-medence területéről érkeznek, valamint a diaszpóra magyarsága is képviselve van. Működését és kereteit a 2008-ban megalkotott Statútum fekteti le.
Ahogy az a bevezetőben is körvonalazódott, a KMKF működése az Országgyűlésére hasonlít leginkább. Már a név is utal a parlamentáris formára: a Kárpát-medencében élő magyarság törvényesen választott képviselői pártjuk delegálása révén évente legalább egyszer összegyűlnek a Fórum keretein belül az ún. Plenáris Ülésre. Az Országgyűlés és a Plenáris Ülés szintúgy egybefonódik az elnök személyén keresztül. A Plenáris Ülést az Országgyűlés mindenkori elnöke (jelenleg Kövér László) hívja össze, évente legalább egyszer. Az Ülés tagjai többek között a határon túli magyar pártok, a magyar parlamenti pártok és egyéb intézmények választott képviselői, valamint meghívott szakértők a Statútumba foglaltak szerint. A szervezet struktúráját tekintve három szintből áll, melyek a következőkben lesznek ismertetve.
Kövér László, az Országgyűlés és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Elnöke a 2013. február 15-i KMKF-munkaülésen. Forrás: kmkf.hu
Az első szint a már említett Plenáris Ülés, mely célját és összetételét tekintve egyedülálló kezdeményezés a régióban. A KMKF a kárpát-medencei magyarság ügyében nem végrehajtói, hanem törvényhozási hatalmi ágat képvisel. A határon túli magyarság kérdéseivel és problémáival sokáig csak a magyar kormányok tudtak foglalkozni, mivel csak a végrehajtói hatalomnak voltak ehhez megfelelő eszközei. A Plenáris Ülés azonban platformot biztosít a szomszédos országokban törvényesen megválasztott magyar képviselőknek is, hogy felszólaljanak és segítsék az Országgyűlés munkáját, valamint bizottságokban és munkacsoportokban dolgozzanak ki megoldásokat és stratégiai célokat.
A második szint az Állandó Bizottság, melynek tagjainak feladata a Plenáris Ülés előkészítése és megszervezése. A harmadik szinten találhatók a munkacsoportok, melyek bizonyos szakpolitikai és a kárpát-medencei magyarságot, továbbá a diaszpóra magyar közösségét érintő kérdésekkel foglalkoznak. Ilyen értelemben a munkacsoportokban műhelymunka zajlik a már említett témák mentén.
A 2021. július 10-i KMKF Regionális önkormányzati munkacsoport ülése az Országházban. Forrás: kulhonimagyarok.hu
A KMKF továbbá állásfoglalásokat tesz, amelyek többnyire a külhoni magyarság helyzetét értékelik. Bizonyos állásfoglalásokat és felhívásokat angol és francia nyelven továbbítanak a különböző nemzetközi intézményekhez is, így szélesebb körben is megismertetik az összmagyarság helyzetét, és adott esetben nehézségeit is. Az említett állásfoglalások másik célja, hogy
kifejezze és előremozdítsa a szomszédos országokkal való regionális együttműködést.
Jelentőségét tekintve a KMKF a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) parlamenti dimenzióval való kiegészítése. További relevanciája, hogy a Fórum tagjai különböző országok törvényesen megválasztott és legitim képviselői, így platformot nyújt több állam törvényhozóinak arra, hogy intézményi kereteken belül is együttműködjenek. Ez azért is hasznos, mivel így a határon túli magyarság álláspontja és perspektívája megjelenhet nem csak a magyar, hanem a régió más országok törvényhozásaiban is. Ugyanakkor konzultációs platform is egyben, mely a magyarságtudat által közös nevezőre juttathat különböző ideológiájú pártokat és képviselőket, akik találkozhatnak egymással, kapcsolati tőkét szerezhetnek, és kifejthetik álláspontjukat és megállapításaikat a magyarság helyzetével kapcsolatban. Továbbá,
a Fórum összetételét illetően szimbolikus jelentőséggel is bír, mivel a teljes magyarság összetartozását testesíti meg.
A jelentősége mellett meg kell említeni az intézmény gyengeségeit is. A Statútum rögzíti, hogy a Plenáris Ülés és a KMKF csak ,,ajánlásokkal" élhet a magyarországi intézmények számára, tehát nemzetközi jogi értelemben nincs relevanciája. Mivel a hatalmi ágak közül nem a végrehajtóit képviseli, így nem hozhat gyakorlati intézkedéseket, ezáltal relevanciája jelentősen csökken. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a keret szükőssége miatt lehetnek olyan kis külhoni magyar közösségek, amelyek nem rendelkeznek saját képviselővel a Fórumon.
Összegezve tehát, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma egy olyan csatorna, amelyen keresztül az anyaországi és határon túli magyarság képviseltetheti magát, ezáltal kapcsolatban maradhat egymással. A gyengeségek és hiányosságok mellett sok előnnyel is rendelkezik. Szimbolikus jelentése mellett segíti az Országgyűlés munkáját, és elősegíti a régió országai közötti szorosabb együttműködést.
A borítókép forrása: kmkf.hu
