A napokban Emmanuel Macron stratégiai autonómiáról tett kifejezései szinte minden híroldalon megjelentek, aki naponta egyszer olvas híreket, az biztosan olvasta Macron kijelentését. A szokatlan megnyilvánulás részletesen nem lett kifejtve, pedig önmagában ez a gondolat sok mindent jelenthet a gyakorlatban. Ezen gondolatmenet útján haladva azt gondolom érdemes elgondolkozni azon, hogy ameddig nem jön el egy más hatalmaktól teljesen szuverén Európai Unió, addig mit tehetünk mi, egyén szintjén.
A jelenkorban talán a legfontosabb lépés, amit mi megtehetünk az az, hogy digitálisan függetlenedünk más hatalmakhoz köthető platformpktól, amennyire csak lehet. Amerikának és Kínának kétség kívül hatalmas katonai ereje van, ugyanakkor a „bigdata” sem elhanyagolható. Ne legyenek kétségeink, még az igen biztonságosnak tartott iPhone is lehallgatható, így sokkal inkább érdemes arra törekedni, hogy legalább ne más hatalmak tech-óriásait hizlaljuk tovább, azaz ne hagyjuk, hogy a mindennapi tevékenységünkről nem célzottan információt kapjanak.Azért fontos a jelenlegi fősodrú platformoktól való függetlenség, mert így lényegesen kevesebb információt jut el Európán kívüli érdekeknek.
A hétköznapi ember főként két eszközt használ a napi teendőkhöz, laptopot és okostelefont. Értelmetlen vitáknak ad okot, hogy Windows-t vagy inkább Macet érdemes használni. Ha valakit igazán érdekelnek az adatai, van ezeknél sokkal jobb választás. Természetesen nem az, hogy írunk egy könyvet arról, hogy milyen jó lenne, ha tiszteletben tartanák a magánéletünket.
A magja az adataink védelmének a Linux, mint operációs rendszer. Ennek rengeteg disztribúciója van, én az Ubuntut ajánlom. Előnye, hogy maga a rendszer teljes egészében nyílt forráskódú, ez egyébként a cikkben leírt továbbiakra is igaz lesz. Fontos szempont, hiszen így bárki láthatja, hogyan épül fel, hogyan működik a forráskód alapján, ráadásul ingyenes is. Telepíteni egyszerű, egészen pontosan ugyan annyiból tart, mint egy Windowst. YouTube-on számtalan videó van róla, ami segíthet a használatában, mindenkinek ajánlom ezek megtekintését.
Az Ubuntu a legelterjedtebb Linux variáns, és a legjobb választás azoknak, akik ki szeretnék próbálni a Linux használatát. A telepítése nagyon egyszerű, és a használata is. Telepíteni alkalmazásközpontból tudunk alkalmazásokat, vagy a tapasztaltabb felhasználók a csomagkezelőt is tudják használni. A felhasználói élmény sokkal inkább a Machez hasonlít, csak éppen ingyen.
Gyakori érv a Linux ellen, hogy nincsen rá semmilyen alkalmazás, ezért maximum internetezésre jó. Ez már egyáltalán nem igaz. Csak néhány példa arra, hogyan lehet teljes értékű, nyílt forráskódú és ingyenes digitális rendszert kialakítani:
Office helyett: Libre Office
A LibreOffice egy teljes értékű irodai csomag, ami mindent tud, ami hétköznapi vagy munkaügyi használatra kell.
Messenger helyett: Signal
A Signal egy teljesen titkosított beszélgetést lehetővé tevő alkalmazás. Lehet vele telefonálni, üzenetet, képet, videót küldeni. A Messengerrel szemben egyébként sokkal stabilabb is.
Zenehallgatásra: Spotify
Habár ez egy kivétel, hiszen nem nyílt forráskódú, ez is elérhető Linuxra, szóval nem kell aggódni amiatt, hogyan fogunk zenét hallgatni az új rendszerünkön.
Böngészőnek: Firefox
A Firefox valószínüleg a legismertebb név a felsorolásból. A böngésző az évek során hatalmas fejlődésen ment át, adatvédelmi szempontból is az élmezőnyben van.
Gaminghez: Steam
Az egyik legnagyobb tévhit, hogy nincs játék Linuxra. Többek között a CS:GO is elérhető, de a játékok egy jelentős része játszható a Steam segítségével
Torrentezni: qBittorrent
A legtöbben használunk torrentet, így érdemes kiemelni, hogy szuper torrent kliens áll rendelkezésre Linuxon, ami hirdetésmentes, és ugyan olyan jól működik mint bármelyik másik.
VPN: ProtonVPN
Ez kivételesen, de okkal nem ingyenes. ProtonVPN-t érdemes használni, hiszen a NordVPN-nel szemben ez nyílt forráskódú, és jár hozzá biztonságos email is, illetve naptár és tárhely.
Outlook helyett: Thunderbird
Nem muszáj az email fiókunkat böngészőben ellenőrizni, mert van ehhez is külön alkalmazás. A személyes kedvencem a Thunderbird, sosem tapasztaltam hibát és átlátható is, ami fontos az emailezésnél.
Kiemelendő még a Telegram és a Discord natív alkalmazása is. Ez csak néhány példa, de ebből is látszik, a hétköznapi igényeket teljesen kielégíti a Linux is. Ha pedig ez önmagában nem lenne elég, az is tény, hogy stabilabb és gyorsabb, mint a Windows, a Machez hasonló a felhasználói élmény.
A Linuxot a skandináv Linus Torvalds fejlesztette ki, tehát tekinthető európai „találmánynak”
A telefon kérdése már kevésbé egyszerű, mivel az Android és az iOS magja is teljesen nyílt forráskódú, viszont mindkét rendszer esetében a gyártók elhalmozzák zárt alkalmazásokkal, tehát nem lehetünk benne biztosak, hogy az adataink az eszközünkön maradnak. Vannak linuxos telefonok is, de azok tudásban elmaradnak az előbb említett rendszerek köré épült felsőkategóriás készülékektől. Ezért a kisebbik rossz talán az Android, mert arra telepíthetünk saját rendszert, de többnyire az is elég, ha kikapcsoljuk az adatot továbbító folyamatokat a beállításokban, majd A Linuxon is telepített alkalmazások Androidos verzióját használjuk a telefonunkon is. Bónuszként pedig Google helyett az eszközeinken használhatjuk az adatok szempontjából szuper DuckDuckGo keresőt, vagy az Ecosiat, ami az adataink védelmént túl a környezetvédelemért is tesz.
Az adataink védelmén túl számos előnye van az alternatív alkalmazásokra, rendszerekre történő átállásnak. Egyrészt sokkal szabadabbá tesz, hiszen a nyílt forráskódú appokat és os-eket kedvünk szerint módosíthatjuk, másrészt az adataink védelmének eredményeként nem kapunk célzott hirdetéseket sem, ezért nem csak addig elégítjük ki a vásárlási mániánkat, amíg rá nem nézünk a Facebookra vagy meg nem nyitjuk a YouTube-ot.
Természetesen már évtizedek óta vannak, akik szerint a Linux lesz a széleskörben használt rendszer. Ez meglehetősen merész állítás, hiszen hiába gyorsabb és stabilabb, mint a windows, a technológia iránt kevésbé érdeklődők számára gyakran ismeretlen. Egyébként tekintettel arra, hogy a szervergépek többsége Linuxot használ, ezért nagyon is elterjedt, viszont az nem a hétköznapi felhasználóknak szánt verziója.
A cikkben természetesen az európai függetlenség egy szeletéhez gyűjtöttem össze tippeket és gondolatokat, önmagában az nem elég, ha kialakul egy európai identitású és hagyományos értékeket képviselő digitális ökoszisztéma. Fontos hozzá a politikai erő és akarat is, nem beszélve a gazdasági és katonai szempontokról. Minden esetre érdemes tudatosan élni a digitalizáció korában, már csak a saját érdekünkben is.
