Ugyan a Habsburg-dinasztiával kapcsolatban még mindig nem látunk tisztán – különösen a közvélemény, de olykor még a történettudomány sem –, egy személy bizonyosan van, akit a legtöbben elismernek. Ő pedig nem más, mint József nádor, a legmagyarabb Habsburg.
Örök sokadik – mégis nádor
József Antal János 1776-ban született Firenzében, gyermekkorát is itt töltötte. Apja, Lipót ugyanis toszkánai nagyherceg volt – egészen addig, amíg német-római császár és magyar király nem lett bátyja, II. József halála után 1790-ben. A nem éppen szerencsés politikai helyzetben – török háborúk, nyílt magyar rendi ellenállás, francia forradalom – apja sikeresen konszolidálta a Habsburg Birodalmat, az ekkor született 1790. évi X. törvénycikk – amely az ország függetlenségét és alkotmányosságát mondta ki – később is hivatkozási alappá vált.
Lipót 1792-ben meghalt, a trónon fia követte – nem József, hanem Ferenc. József Antal János az ő koronázása alkalmából járt először Budán. A nádori tisztséget ekkor Ferenc öccse, II. Lipót fia töltötte be, akit tizenöt évnyi üresedés után 1790-ben neveztek ki – ő pedig nem volt más, mint Sándor Lipót. Ő műkedvelő vegyész volt, és 1795-ben egy, a sógornője tiszteletére szervezett tűzijáték előkészítésében. Ugyanakkor ez balul sült el, és az égési sérülésbe a nádor belehalt. Egy év múlva választották nádorrá Pozsonyban közfelkiáltással az ekkor (1796) húszéves József Antal főherceget – így lett ő József néven az ország utolsó előtti nádora.
A Habsburg, aki magyarul tanult
Régi toposz, hogy József nádort igen hamar megkedvelték, melyben nagy szerepe volt annak is, hogy magyarul tanult,
bár folyékonyan soha nem beszélte nyelvünket. Az első tanára Verseghy Ferenc költő, a jakobinus mozgalom résztvevője volt – a nádor pedig közbenjárt, hogy az uralkodó kegyelmezzen meg a magyar jakobinusoknak, így Kazinczy Ferencnek is.
József nádor Barabás Miklós festményén (forrás: Wikipedia)
Nem ez volt azonban a legfőbb oka annak, hogy rokonszenveztek vele a magyar nemesek: bár a nádor eleinte inkább az udvar felé húzott,
amikor megismerte a magyar történelmet, az alkotmányosságot, a rendi szemléletet, inkább arra törekedett, hogy összeegyeztesse a magyar és az udvari érdekeket.
Ez alapvetően a napóleoni háborúk nemesi felkelései miatt sikerült is, ahol a felkelő nemesek parancsnoka hivatalból ő volt nádorként. Persze a nemesek a háború nyomán feltörő agrárkonjunktúrában ugyanúgy érdekeltek voltak, mint az udvar, így a dinasztia is másképp állt hozzájuk – a háborút követő gazdasági nehézségek, a pénz elértéktelenedése (pénzrontás) és az ezt követő országgyűlési problémák miatt azonban Ferenc évekig nem hívta össze az országgyűlést, egészen 1825-ig. Ekkor éppen József nádor volt az, aki rávette a királyt arra, hogy hívja össze az országgyűlést – az első reformországgyűlést. Később a reformellenzék és a konzervatívok ellentéteit is igyekezett elsimítani.
Pest-Buda mecénása
Az alkotmányos, reformpárti szemléletét gyakorlati tevékenysége is tükrözte. Ha már reformországgyűlés:
József nádor is támogatta a megszülető Magyar Tudományos Akadémiát, mégpedig nem kevés pénzösszeggel.
Az általa létrehozott nemzeti könyvtár a Széchényi Könyvtár alapja lett. A legtöbbet mégis Pest-Buda köszönheti neki, már 1804-ben komplex városrendezési elképzelésekkel állt elő. Nevéhez köthetjük Lipótváros kiépítését, a Vakok Intézetét, a Műegyetem elődjét – segített továbbá a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank létrehozásában, egyik legnagyobb „alkotása” pedig a Városliget, melynek legöregebb platánfáit a saját maga alcsúti birtokáról ültette át. Tevékenységének következtében Pest komoly fejlődésen ment keresztül. A Városliget mellett egyébként a Margitsziget, a Királyi Palota kertjei és a Nádorkert is hozzá köthető.
1835-ben részt vett a magyar tisztképző intézet, a Ludovika megalapításában. Mindemellett – mivel érdeklődött az építészet iránt – a várostervezés konkrét terveibe is volt beleszólása, például a Nemzeti Múzeum terveit is látta (1808-ban Szépészeti Bizottságot alapított, mely Pest építészetéért felelt, az eredeti terveket Hild József készítette a nádor megbízásából).
Pestet sajnos nemcsak fejleszteni kellett a korszakban, hanem az 1838-as árvíz miatt menteni is. József nádor ebben is komolyan kivette a részét – a mentést ugyanis ő irányította.
Az első magyar karácsonyfa
József nádor háromszor nősült: egy orosz nagyhercegnő után két német hercegnő következett, akik közül Mária Dorottya württembergi hercegnővel élt a legtovább. Nagy valószínűséggel ő állított először karácsonyfát Magyarországon (a korban szülőföldjén már elterjedt szokás volt).
József nádor mindemellett mecénáskodott, humanitárius szervezeteket alapított, illetve együttműködött a reformszemléletű magyarokkal – Kossuthnak, Lovassynak és Wesselényinek 1840-ben amnesztiát biztosított. Tevékenysége egybeesik a reformpolitikusokéval, így érthető, hogy emlékezete mindmáig megmaradt. Együttműködött Széchenyivel az első magyar vasútvonal kiépítésében, illetve felkarolta a Védegylet, a Lánchíd – és még napestig sorolhatnánk – ügyét.
Szobra a József nádor téren az V. kerületben (forrás: Wikipedia)
A nádori tisztséget több mint ötven éven keresztül töltötte be, az ötvenedik évfordulón nagyszabású ünnepséget tartottak. Nem sokkal élte azonban túl a nagy ünnepséget, 1847-ben meghalt. Ahogy Kossuth írta róla: „Élete alkonyába a nemzet újjászületésének alkonya vegyült.”
Borítókép: József nádor és csalájda, harmadik felesége és gyermekei (forrás: Wikipedia)
