Vajon milyen lehet hónapokig tartó teljes sötétségben élni? És vajon milyen az, sosem megy le a nap? Amíg Svalbard lakóinak ez teljesen természetes, addig mi nem biztos, hogy sokáig bírnánk a világ egyik legkülönlegesebb helyén. Svalbard, - magyar nevén - Spitzbergák egy eldugott szigetcsoport, amely az Északi-sarkhoz közel, mindössze 965 kilométerre található. Az apró szigetek mind Skandináviához tartoznak, de hivatalosan Norvég zászló alatt könyvelhetőek el. A Spitzbergák északi részén található hófödte hegyek, valamint az állandó jégtakarók miatt gyakran hívják a "Föld északi sarki kapujának". Svalbard a kutatók, a túrázók és az északi fény rajongói számára különösen vonzó, mivel a szigetcsoport számos érdekes és egzotikus látnivalót kínál.
Longyearbyen a szigetek legnagyobb városa és a turisták fő célpontja, ahol számos érdekes múzeum várja a látogatókat. Ilyen például a Svalbard Múzeum, amely a szigetcsoport történelmével és kultúrájával foglalkozik, valamint a Polármúzeum, amely az északi expedíciók történelmével és a szigetcsoport kutatásának történetével igyekszik szórakoztatni az ide látogatókat. Az egyik legfontosabb látványosságként a jégbarlangokat lehetne megnevezni, hiszen itt lelt otthonra néhány a világ legnagyobb és legimpozánsabb kreációja közül, melyekben kristálytiszta és gyönyörű természetes jégformák alakultak ki. Svalbard nemcsak a természeti szépségek miatt érdekes, hanem az északi kutatás történelme is innen eredeztethető, hiszen a szigetek gyakran szolgáltak kiindulópontként az Északi-sark felfedező expedícióihoz. De milyen lehet itt élni, ahol az év egyik felében sosem megy le a nap, a másikban pedig hónapokon át tart az éjszaka?
Cecilia Blomdal (https://www.youtube.com/@CeciliaBlomdahl) szerint ez a világ legcsodásabb otthona és nem titkolt szándéka, hogy mindennapjait megossza másokkal is – a világ legészakibb városából. Mivel az élelmiszer nagyrésze repülővel kerül a szigetre, ezért a bevásárlás viszonylag limitált.
A legnagyobb városban, Longyearbyen például mindössze egy hatalmas élelmiszerbolt található, egy női ruhaüzlet, egy edzőterem, egy benzinkút, és egy kozmetika.
Sokaknak meglepő lehet, de az itt élők számára ez bőségesen elég. A városban állandóan változik a lakosok száma, de átlagosan 3000 főt számlálnak, így a szolgáltatásokat és a rendelt árut is ilyen mértékben rendelik a szigetre – mindent a városok igénye szerint.
Egy másik különlegesség, hogy az itt élőknek minden esetben, ha kilépnek az ajtón, maguknál kell hordani egy úgy nevezett jegesmedve védelmi fegyvert, ami egy esetleges támadás esetén életmentő lehet. Az, hogy a jegesmedvékkel bárki bármikor találkozhat egy igazán hátborzongató – vagy izgalmas – tény, de a belváros lakóinak nem igazán kell aggódnia: a macik általában messziről kerülik az emberlakta helyeket, maximum a város határában lehet őket megfigyelni.
Longyearbyen annyira éjszaki tájolású, hogy itt fákkal vagy bokrokkal sosem találkozhat az ember. Az átlaghőmérséklet annyira alacsony, hogy a föld az év nagy részében teljesen fagyott állapotban van, így még az örökzöldek sem merészkednek a szigetre. Az egyik legérdekesebb tény a szigetről, hogy karácsony előtt az élelmiszerboltnak rendelnie kell néhány száz fenyőfát, hogy a sziget lakói méltóképpen karácsonyozhassanak. Apropó karácsony: a hagyomány szerint a szigeten található a Mikulás bányája, ahová gyerekek minden évben elküldhetik karácsonyi kívánságlistájukat.
Még megannyi különleges és váratlan érdekességgel kecsegtet Svalbard, viszont eljött az idő, hogy átadjam Ceciliának a stafétát, hiszen a Youtube csatornáján teljes betekintést kaphatunk a világ egyik legkülönlegesebb helyére. Például tudtátok, hogy a szigeten illegális a szülés? És azt, hogy havonta két üveg alkohol a vásárolható limit minden lakónak? Vagy, esetleg azt, hogy az éjszaki fény itt olyan gyakori mint nálunk a szivárvány? Ceciliától megtudhatjuk miért....
