Nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Reaktor Konferencia, ezúttal a Szép, új világ? címmel. A helyszín ismét a csodás Sarlóspuszta volt, ahol az érdeklődők a kihívásokkal teli jelen és jövő kérdéseit beszélhették át előadóinkkal május 5. és 7. között. Összefoglalónk.
A péntek estét a Mesterség és intelligencia című beszélgetés indította meg. Dr. Orbán Zsombor, Gazics György és Gerényi Gábor a mesterséges intelligencia (MI) kérdéskörét járták körbe a mindenkit leginkább foglalkoztató kérdéseken keresztül.
Szóba került az előadás során az MI munkapiacra gyakorolt hatása, tehát az az égető kérdés, hogy mely szakmákat változtatja meg leginkább az MI? Munkanélküliséget fog eredményezni a jövőben? Ezt követően a beszélgetés az MI társadalomra gyakorolt hatására terelődött, kiegészülve azzal a lényeges kérdéssel, hogy van-e létjogosultsága az új gépromboló mozgalomnak. Végül természetesen szóba került az is, hogy mennyit tud fejlődni a közeljövőben az MI és az is,
hogyan lehet jogszabályok közé szorítani a mesterséges intelligenciát?
Szombaton Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadása során először a kiskereskedelmi cégeket, vállalatokat jelenleg sújtó problémákról világosította fel az érdeklődőket. A vállalatok nagyon nehéz éveket tudnak maguk mögött, hiszen rengeteg kihívással kell küzdeniük. Miniszter úr ezután azt elemezte, hogy melyek azok az ipari ágazatok, melyeket a válság különösen sújt. Ezután a kormány egyik legutóbbi beruházásáról, a sikeresen lezárult Vodafone felvásárlásáról hallhattak a résztvevők érdekes részleteket.
A beszélgetésből természetesen nem maradhattak ki azok a kihívások, melyekkel a kormány nap, mint nap szembenéz: az európai uniós pénzek visszatartása, és az azokért való folyamatos küzdelem, valamint a forintárfolyam mozgása, amivel kapcsolatban jelenleg mindenki bizakodó.
A szombati nap Prof. Dr. Stumpf István, Dr. Lánczi András és Somogyi Zoltán panelbeszélgetésével folytatódott Európa, a sakktábla címmel.
Vendégeink először Európa és az Európai Unió helyzetéről beszélgettek. Szóba került a föderalizáció kérdésköre, a háború hatására kialakuló új gazdasági konstrukció és az USA-val való viszony. Az utóbbi témakörön belül felmerült az Egyesült Államokkal szembeni versenyképesség és az is, hogy mekkora az amerikai befolyás Európán belül.
Ezt követően előadóink arra próbáltak választ keresni, hogy
kik Magyarország szövetségesei a sakktáblán? Hol állunk, milyen pozícióban? Milyen lépéseket kell tennünk?
A másfél órás panelbeszélgetés végén Európa jövőjét érintő kihívások is szóba kerültek. Felmerült az a probléma, mely szerint a több ezeréves Európa hanyatlása figyelhető meg a jelenünkben. Majd szóba került az is, hogy Európa mennyire függ gazdasági viszonylatban külső szereplőktől és csökkenthető-e ez a függés.
A konferencia előadója volt Prof. Dr. Resperger István ezredes is, aki az orosz-ukrán háború történéseiről tartott egy rendkívül izgalmas előadást; tette mindezt egy katona szemszögéből.
Ezredes úr először röviden ismertette a háború eddigi szakaszait, kiemelve, hogy jelenleg egy ún. felőrlő háború zajlik. Az előadás további menetét az határozta meg, hogy a résztvevők megismerhették a szemben álló felek haderejét, a fegyvereket és olyan sokkoló részleteket ezekkel kapcsolatban, melyeket nem lehet minden nap olvasni a hírekben. Összefoglalónkban néhány ilyen információt szeretnénk megosztani:
Az oroszok napi 100 ezer lövést adnak le, és ezt a tempót folytatva is még másfél évre elegendő lőszerük van.
Mindkét fél jelentősen módosítja azokat az információkat, amelyek az áldozatokról szólnak, így pontos információval senki sem rendelkezik. Az ukránok 15 ország 50 különböző eszközét próbálják menedzselni a harcokban.
A Szép, új jövő? kérdés az előadások lényegét tökéletesen megfogta. Noha a jövőt senki sem tudja megjósolni, az előttünk álló kihívásokat részleteiben ismerhették meg a résztvevők előadóinknak hála.
Köszönjük a részvételt mindenkinek, ősszel ismét találkozunk!
