Reaktor

Régi-új ünnep Amerikában: a Juneteenth, a rabszolgaság eltörlésének napja

bw-feat-crop-juneteenth-c4n4x8.jpg

Kép forrása: Boston University

2021. június 17. óta az Amerikai Egyesült Államoknak új nemzeti (szövetségi) ünnepe van: a juneteenth, vagyis június 19. A tizenkettedik szövetségi ünnepnap a rabszolgaság intézményének eltörlésére emlékezik, bevezetése nem független az elmúlt évek közéleti eseményeitől, ugyanakkor ez az emléknap komoly múlttal rendelkezik.

Miért éppen „juneteenth”?

A szövetségi ünnepnap neve annak időpontjára utal, két angol szóból áll: a június (june) és a tizenkilencedike (nineteenth) összeolvadásából. Azért erre a napra esett a választás, mert az amerikai emlékezet június 19. napjához köti a rabszolgaság (végleges, szövetségi szintű) eltörlését. Ugyan a rabszolgaságot hivatalosan már Abraham Lincoln elnök 1863. január 1-jei proklamációja eltörölte, az ekkor még javában zajló polgárháború miatt ténylegesen csak akkor szűnt meg, amikor az utolsó (texasi) rabszolgák is értesültek az intézmény megszűnéséről – ez 1865. június 19-én történt meg, amikor a Texast megszálló Gordon Granger vezérőrnagy kihirdette harmadik számú napiparancsát a texasi Galvestonban:

„Tájékoztatom Texas polgárait, hogy az Egyesült Államok elnökének proklamációja értelmében minden rabszolga szabad.” - áll a napiparancs szövegében. Az ünnep hivatalos elnevezése National Indipendence Day, vagyis Nemzeti Függetlenség Napja lett. 

Valóban megszűnt a rabszolgaság június 19-én?

Az Egyesült Államokban már a 18. század végén jelen voltak a rabszolgaság eltörléséről szóló hangok; elsősorban az északi, iparosodott(abb) területeken. Az északi államok némelyike már a Függetlenségi Nyilatkozatot követő években megszüntette ezt az intézményt; ugyanakkor a déli államokban a jelentős munkaerőt igénylő nagybirtok az alapító atyák várakozásával ellentétben konzerválta a rabszolgaság intézményét. A rabszolgaság kérdésének az 1861-65 közt zajló polgárháború vetett véget, ugyanakkor nem kizárólagosan ez volt az oka a polgárháború kitörésének (sőt az okokat máig vita övezi az Egyesült Államokban is).

Az 1863-as proklamáció után 1865 januárjában elfogadták a tizenharmadik alkotmánymódosítást, amely alaptörvényben rögzítette a rabszolgaság eltörlését (ezt nem minden állam ratifikálta). Ugyanezen év áprilisában ért véget a polgárháború, majd június 19-én a texasi rabszolgák is értesültek az intézmény felszámolásáról (Texas esett a legtávolabb – földrajzi értelemben – a győztes unionistáktól).

Azt mondhatjuk, hogy a rabszolgaság 1865. június 19-én jogilag valóban megszűnt, hiszen ettől kezdve – és ezt a már idézett napiparancs is megerősíti – a korábbi rabszolgák rendelkeztek mindazon jogokkal, amelyekkel a korábbi szabadok is, így tulajdonjoggal, szavazati joggal stb. Ugyan már a felszámolást követően születtek olyan törvények – főleg a déli államokban –, amelyek a volt rabszolgák politikai jogait csorbították,

a személyi szabadságuk megmaradt, nem kerültek ismételten nagybirtokosok általi függésbe (legalábbis jogilag rögzített függésbe).

Az viszont előfordult, hogy korábbi rabszolgatulajdonosok nem voltak hajlandóak szabadon bocsátani egykori rabszolgáikat, sőt arra is volt példa, hogy egy földbirtokos csak akkor bocsátotta el rabszolgáit, amikor a kormány külön képviselőt küldött hozzá azért, hogy érvényt szerezzen az új rendnek.

Egy korábbi rabszolga vallomása

Arról, hogy mit élt át a társadalom a juneteenth után, hitelesen tanúskodnak egy felszabadított rabszolga, Felix Haywood szavai: „Mindenki megvadult. […] Tudtuk, hogy a szabadság a miénk, de nem tudtuk, hogy mit kezdjünk vele. […] Úgy gondoltuk, gazdagabbak leszünk a fehéreknél, mert erősebbek voltunk, és tudtuk, hogy kell dolgozni, a fehérek nem, és már nem kell nekik dolgoznunk.” Vagyis az általános bizonytalanság mellett a korábbi rabszolgák körében egyfajta reménykedés lett úrrá, azonban a vágyak hamar szertefoszlottak. „Hamarosan rájöttünk, hogy a szabadság büszkévé teheti az embereket, de gazdaggá nem.” – realizálja Haywood.

A juneteenth ünneplése

Látható, hogy az Egyesült Államok új szövetségi ünnepe egy valós emléknapot tett ünnepnappá, de vajon e nap korábban is jelen volt a köztudatban? Ünnepelték?

A válasz az, hogy igen. Már a rabszolgaság eltörlését követő években elterjedt a korábbi rabszolgák körében az a szokás, hogy június 19. alkalmából Glavestonba látogatnak, és megemlékeznek szabadságukról. A megemlékezések hagyományosan rodeókat, lovaglásokat jelentettek – ugyanakkor arra is volt példa, hogy a fekete közösség megvásárolt külön erre a célra egy területet, erre a legismertebb példa a houstoni Emancipációs Park. Az ehhez hasonló terek létrejöttének az oka az ünneplés többség általi korlátozásának kísérlete volt – ezt területek megvásárlásával igyekezték kiküszöbölni.

Mintegy száz évnyi emlékezés után először Texasban vált állami szinten ünneppé 1980-ban.

Ahhoz, hogy szövetségi ünneppé nyilvánítsák, hosszú évtizedek tevékenysége kellett: mind aktivisták (akár egyéni, akár csoportszinten), mind pedig politikusok próbálkoztak nyomást gyakorolni a hatalomra. Barack Obama bár illinoisi szenátorként javaslatot tett erre, de elnökként nem valósította meg.

A juneteenthnek mindmáig vannak ünneplői az Egyesült Államokban, a lóversenyeket és rodeókat a felvonulások, karneválok, játékok váltották fel. Gyakoriak emellett a közös étkezések és az istentiszteletek is.

De hogyan áll az ünnephez az amerikai társadalom?

Bár az ünnep komoly múlttal rendelkezik, és mindmáig vannak látványos megmozdulások az emléknapon, egy 2020-as felmérés szerint az Egyesült Államok összlakosságának mindössze négy százaléka ünnepli rendszeresen a juneteenth-t (ez a feketék körében is húsz százalék alatt van).

Abban, hogy 2021. június 17-én szövetségi ünnepnappá nyilvánították a juneteenth napját, erős szerepe volt a Black Lives Matter mozgalom tevékenységének: a 2020-as tüntetéshullám ugyanis felgyorsította az ezt előíró törvény elfogadását. Azonban ennek ellenére a Kongresszus mindkét házában szinte egyhangúlag fogadták el a javaslatot: a Szenátusban ellenszavazat nélkül, míg a Képviselőházban 14 republikánus ellenszavazatával szavazták meg (akik a gazdasági érvek mellett az ünnep hivatalos elnevezését kritizálták: a nemzeti, függetlenségi szemlélet és a fajközpontú gondolkodás ütközését).

Ez alapján az ünnepnappá nyilvánítás a szavazók bizonyos csoportjainak szólt:

a demokraták a fekete lakosságot akarták buzdítani, míg a republikánusok egy számukra – és szavazóbázisuk többségének számára is – nem túl jelentős eseményen keresztül az esetlegesen őket érő vádak élét (akár célzottan rasszizmusra, akár érzéketlenségre vonatkozóan) próbálták enyhíteni. Egyébként

Donald Trump a 2020-as elnökválasztás előtt a „Make Juneteenth a National Holiday”  (Tegyük ünneppé június 19-et) jelszót is felhasználta programjában, vagyis az ünnepnap jelentőségét a klasszikus kampányszövegével („Make America Great Again”) hozta párhuzamba.

Trump különben korábban megjegyezte azt is, hogy nélküle nagyon sokan nem is hallottak volna az ünnepről. Bár a már hivatkozott 2020-as felmérés szerint a republikánusok 44%-a ellenezte azt, hogy ez az ünnep szövetségi szintű legyen (ugyanez demokraták körében csak 12% volt), a republikánusok mégsem számoltak jelentős szavazatvesztéssel – ennek hátterében az állhat, hogy egy nem kifejezetten fontos, de a radikális és a törzsszavazók számára feltűnő ünnep (annak monumentális megemlékezései miatt) nem sok szavazót mozgat.

Összességében a juneteenth ünneppé nyilvánítása olyan emlékezetpolitikai lépés volt, amely nem az össztársadalomnak szólt, hanem szavazók egy-egy csoportjának: a demokraták esetében egy biztos szavazóbázisnak, míg a javaslatot elfogadó republikánusok a leghangosabb ellenfeleiket igyekezték lecsendesíteni. Az emlékezetpolitikát itt nem gondolatok formálására használták (bár a republikánusok által való elfogadásának van ilyen hatása), ahogy nem is a társadalom önképére, történelmi tudatára reagáltak vele, hanem az aktuálpolitikai eseményeknek rendelték alá. Részben ezzel függ össze az is, hogy új tartalommal próbálták felruházni (nemzeti függetlenség), és bár ez a lépés megfelel sok emlékezetpolitika terén tapasztalt döntésnek, valószínűsítem, hogy itt is inkább a demokraták ideológiai szempontból próbáltak reflektálni radikálisabb szavazóikra. A republikánusok általi elfogadásnak volt egy további gyakorlati haszna is: nem mélyítette tovább a republikánus-demokrata szakadékot (egy a társadalom számára ilyen alacsony jelentőségű ünnep miatt ezt nem is feltétlenül érdemes).

1_juneteenth_cimlap.jpg

Kép forrása: https://www.bbc.com/news/world-us-canada-57515192 

2_juneteenth_napiparancs.png

Kép forrása: https://www.archives.gov/news/articles/juneteenth-original-document 

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása