Reaktor

A Reaktor Alapítvány egy komplex online kutatást végzett a magyar fiatalok körében a hulladékgazdálkodással és körkörös gazdasággal kapcsolatban. A projekt egyedülálló volt, mert összekapcsolta a véleményfelmérés és az online kvízek módszereit. A résztvevők véleményt formálhattak a jelenlegi és tervezett hulladékgazdálkodási intézkedésekről, és információikat, ismereteiket is vizsgálták a témában. A kutatás célja volt azonosítani azokat a területeket, ahol a kommunikáció erősítése szükséges, és megvizsgálni a fiatalok közötti környezettudatosság, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek szintjét, valamint a zöld törekvések társadalmi támogatottságát.

A kutatásban szereplő kvíz első része a körkörös gazdaság fogalmát vizsgálta a fiatalok körében. Öt állítást adtak meg, melyek közül egy nem kapcsolódott a körkörös gazdasághoz, és a résztvevőknek ezt kellett kiválasztaniuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok többsége (59%) nem volt tisztában a körkörös gazdaság fogalmának pontos értelmével. Ez a jelenség különösen aggasztó, tekintve a körkörös gazdaság jelentőségét a klímaváltozás és fenntarthatóság témakörében. A felsőfokú végzettségű, fővárosban élő fiatalok jelentős mértékben nagyobb arányban válaszoltak helyesen a kérdésre.

Megújuló energiaforrások

A kvíz következő kérdésében azt vizsgálták, hogy a fiatalok tisztában vannak-e azzal, mi számít megújuló energiaforrásnak, mivel ez a körkörös gazdaság egyik kulcseleme. Az eredményekből kiderült, hogy a fiatalok többsége (53%) nem tudja, hogy a földgáz nem számít megújuló energiaforrásnak. A helyes válaszadók között a legmagasabb arányban a felsőfokú végzettségű (69%) és budapesti (56%) fiatalok szerepeltek. Sok fiatal tévesen gondolta, hogy a fabrikett nem számít megújuló energiaforrásnak (35%), holott az EU karbonelszámolási rendszere szerint az. A fa és a fából készült fűtőtermékek annyi szén-dioxidot nyelnek el életük során, mint amennyit elégetésük során kibocsátanak, ezért megújuló energiaforrásnak tekinthetők. Ugyanez érvényes a vízre, a geotermikus energiára és a napenergiára is. A földgáz viszont korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és jelentős mennyiségű szén-dioxidot termel elégetése során, ezért nem tekinthető megújuló energiaforrásnak.

Jótállás, garanciaidő, egyszer használatos műanyagok, háztartási hulladék

A fiatalok többsége tisztában volt azzal, hogy a jótállási idő Magyarországon a termék árától függően akár 3 év is lehet.

Egyszer használatos műanyagok forgalmazásának tiltását, mely 2021. július 1-től lépett érvénybe Magyarországon, a fiatalok jól ismerték. A tiltás érinti többek között a műanyag evőeszközöket, szívószálakat, és bizonyos műanyag zacskókat.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a fiatalok túlzottan nagy súlyt fektetnek a háztartási hulladéktermelésre, mivel a teljes hulladéktermelésnek csak kevesebb mint 10 százalékát teszik ki a háztartások (Eurostat 2020). A hulladék mintegy 75 százalékát ipari tevékenységek, mint például az építőipar és a gyártás, állítják elő. Csak 8 százalékuk tudta megfelelően becsülni a háztartási hulladék arányát.

Szelektív hulladékgyűjtés, szelektív hulladék felhasználása

A szelektív hulladékgyűjtés fontos része a körkörös gazdaságnak, és a fiatalok többsége is tisztában van azzal, mely anyagokat lehet szelektíven gyűjteni: az alumínium, a papír, az üveg és a műanyag PET palackot 82%-uk helyesen azonosította újrahasznosítható hulladékként.

A hulladéktípusok szín szerinti szelektálása azonban már kevésbé ismert: csak 52% tudta, hogy a papírt a kék, a színes vagy sötét üveget a zöld, a műanyagot pedig a sárga színű kukába kell dobni.

Amikor a kérdés a műanyagok szelektálásának specifikusabb aspektusaira terelődött, például mely műanyagokat nem szabad a szelektív műanyagos gyűjtőbe dobni, a válaszadók már kevésbé voltak biztosak. Csak 28% tudta, hogy a PVC-t, amelyet 03-as számmal jelölnek a csomagoláson, nem szabad a sárga kukába dobni. A PVC újrahasznosítása bonyolultabb és potenciálisan egészségkárosító, ezért nem része a háztartási műanyaghulladékok szelektív gyűjtésének.

Összefoglalva, a fiatalok körében végzett kutatás azt mutatja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság témája általában ismert és érdekli őket.

A használt sütőolaj újrahasznosítása is jól ismert: 70% tudta, hogy az olajat például hulladékudvarokban, közösségi gyűjtőszigeteken, egyes benzinkutaknál és áruházakban lehet leadni.

A szürke víz, ami az enyhén szennyezett háztartási víz, és amit például növénylocsolásra lehet használni, szintén ismert volt a válaszadók közel kétharmada (65%) körében.

A szelektív hulladékgyűjtés egy másik fontos aspektusa a komposztálás, ahol a szerves hulladékokat - mint a falevél, levágott fű, tojáshéj, gyümölcs- és zöldségmaradék - lebontják, és a tápanyagokat visszavezetik a természetbe. Itt is jó eredményeket láttunk, 79% tudta, hogy a húsmaradékot nem szabad a kerti komposztba dobni.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a fiatalok tisztában vannak a körkörös gazdaság alapjaival, és aktívan részt vesznek a szelektív hulladékgyűjtésben és újrahasznosításban. Ez reményt ad a jövőre nézve, mivel az ilyen viselkedésminták hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedéshez és a környezet védelméhez.

Összefoglaló

A fent említett kutatás eredményei arra utalnak, hogy a fiatalok jelentős része elkötelezett a körkörös gazdaság iránt, és támogatja a hulladékgazdálkodás terén tervezett szakmapolitikai intézkedéseket.

• A megkérdezett fiatalok 96%-a fontosnak tartja a hulladéktermelés csökkentését, különösen a 30-35 év közötti, diplomás, megyei jogú városban élő nők körében. Ugyanakkor csak 40% gondolja nagyon fontosnak ezt a kérdést.
• A fiatalok 83%-a támogatja a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztését, különösen a biohulladékok és a textilek tekintetében.
• A fiatalok 87%-a támogatja a betétdíjas rendszer kiterjesztését, amely a visszaváltható termékek körét bővítené, és növelné a visszaváltóhelyek számát.
• Ugyancsak 87% támogatja a termékinformációk bővítését, ami a tudatos vásárlást és a hulladéktermelés csökkentését segítené elő.
• A fiatalok többsége, 75%, a javíttatást preferálja az új eszköz vásárlása helyett, ha a meglévő eszköz elromlik. Csak 4% választana mindenképpen újat.

Ezek az eredmények ösztönzően hatnak a politikai döntéshozókra és a vállalatokra, hogy a körkörös gazdaság elvei szerint működjenek, mivel a fiatal generáció, amely a jövő vásárlója és választópolgára, nyilvánvalóan támogatja ezeket a törekvéseket. Ezek az eredmények azt is jelzik, hogy a fiatalok tisztában vannak a hulladéktermelés és -kezelés környezeti és gazdasági hatásaival, és elkötelezettek a fenntarthatóbb jövő iránt.

Következtetések

A felmérés eredményei alapján tehát az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

1. A fiataloknak van alapvető tudásuk a körkörös gazdaságról és a hulladékgazdálkodásról, de ez a tudás fejlesztendő. Bár a fiatalok többsége elvben támogatja a fenntartható gyakorlatokat, a konkrét ismeretek és a szakszerű hulladékkezelési technikák tekintetében hiányosságokat találtunk.

2. A fiatalok "szavakban zöldebbek, mint tetteikben". Míg elvben támogatják a körkörös gazdaság elveit, a gyakorlatban kevesen használják ki teljes mértékben a körkörös gazdasággal kapcsolatos lehetőségeket.

3. A fiatalok körkörös gazdasággal kapcsolatos ismeretei arányosak a településméretükkel, korukkal és iskolai végzettségükkel. A nagyobb településeken élő, idősebb és magasabb iskolai végzettségű fiatalok általában jobban ismerik a körkörös gazdaság alapelveit és gyakorlatait.

4. A hulladéktermelés csökkentése iránti elköteleződés és a tervezett hulladékgazdálkodási intézkedések támogatása nem mutatott jelentős különbségeket a különböző demográfiai csoportok között. Ez azt jelenti, hogy a hulladéktermelés csökkentése iránti elkötelezettség és a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási intézkedések támogatása általánosan magas a fiatalok körében, függetlenül attól, hogy mely demográfiai csoportba tartoznak.

Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy szükség van a fiatalok környezettudatosságának és a körkörös gazdasággal kapcsolatos ismereteinek további fejlesztésére. A fiatalok általános támogatása a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási gyakorlatok iránt pozitív jel, de a konkrét cselekvések és ismeretek terén még van hová fejlődni. Ezen eredmények figyelembe vételével a kormányzatnak és a nevelési-oktatási intézményeknek olyan stratégiákat és programokat kell kialakítaniuk, amelyek elősegítik a körkörös gazdaság alapelveinek és gyakorlatainak jobb megértését és alkalmazását a fiatalok körében. Az oktatásnak és a tájékoztatásnak központi szerepet kell játszania ebben a folyamatban, hogy a fiatalok ne csak elvben, hanem ténylegesen is támogassák és alkalmazzák a körkörös gazdaság és a fenntartható hulladékgazdálkodás alapelveit. A kormányzatnak és a helyi hatóságoknak olyan infrastruktúrát és rendszereket kell kiépíteniük, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára a körkörös gazdaság gyakorlati alkalmazását, például a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás és a hulladéktermelés csökkentése területén. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően a fiatal generáció aktív szereplővé válhat a fenntarthatóbb jövő megteremtésében.