2023. július 1-jétől életbe lép a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere Magyarországon, melynek célja az Európai Unió hulladékpolitikájának megfelelés és a fenntartható hulladékkezelés előmozdítása.
Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) rendszer alapvetően azt jelenti, hogy a termékek életciklusa végén keletkező hulladékkezelési költségeket a gyártók és termelők viselik.
Az EPR (Extended Producer Responsibility) díj egy környezetvédelmi intézkedés, amelyet egyes országok vagy régiók vezetnek be a hulladékgazdálkodás javítása és a fenntartható gazdálkodás előmozdítása érdekében. Az EPR díj azt jelenti, hogy a termékek előállítói vagy importőrei felelősséget vállalnak a termékek életciklusának végén keletkező hulladék kezeléséért és újrafeldolgozásáért.
Amikor egy termék lejárta után hulladékká válik, az EPR díj lehetővé teszi, hogy az előállító vagy importőr finanszírozza a hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást vagy más fenntartható hulladékkezelési folyamatokat. Az EPR díj célja, hogy ösztönözze a gyártókat és az importőröket a termékek tervezésére úgy, hogy azok újrahasznosíthatók vagy újrahasznosítottak legyenek, csökkentve ezzel a hulladék mennyiségét és környezeti hatásait.
Az EPR díjak széles körben alkalmazhatók és különböző termékkategóriákra vonatkozhatnak, például elektronikai cikkek, csomagolóanyagok, járművek, háztartási eszközök stb. Az ilyen típusú környezetvédelmi intézkedések hozzájárulnak a hulladékkezelés hatékonyságához és az erőforrások hatékonyabb felhasználásához, így elősegítve a fenntartható fejlődést és az egészségesebb környezet megteremtését.
Az EU öt termék/anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR rendszer alkalmazását, ilyenek például az egyszer használatos műanyag termékek, az elektromos és elektronikai berendezések, a csomagolások, a járművek és az elemek. A magyarországi elképzelés ennél is tovább megy, és hat további anyagáramra tervezik bevezetni az EPR rendszert, mint például a sütőolaj, gumiabroncs, irodai papír, reklámhordozó, textil és fabútor.
Az elfogadott törvénymódosítás mellett néhány anyagáram esetében megtartják a termékdíj fizetési kötelezettséget is, de a rendelet lehetővé teszi az EPR díj összegének levonását a termékdíjból. Az új rendszerrel együtt járnak adminisztratív változások is, például az EPR díjhoz egy új KF kódot rendelnek.
A tényleges végrehajtásért felelős Koncesszor pályázaton keresztül kerül kiválasztásra, és a Magyar Állam feladatai közé tartozik majd a hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme és kezelésre történő átadása. A gyártók ezeket a feladatokat az EPR díj fizetésével finanszírozzák.
Emellett egyes csomagolások esetében meg fog jelenni a kötelező visszaváltási díj, és a visszaváltási rendszer üzemeltetésének költségeit is a gyártók fogják viselni.
Az EU szabályozása szerint az EPR díj és a visszaváltási rendszer költségei nem lehetnek nagyobbak, mint az indokolt költségek mértéke. Az intézményi résztevékenység keretében beszedett EPR és visszaváltási rendszer üzemeltetési díjból nem lehet a közszolgáltatás veszteségét finanszírozni, és a gyártóknak nyilvánosan el kell számolniuk a befizetett EPR díjjal.
A gyártóknak lehetőségük lesz egyénileg teljesíteni a hulladékgazdálkodási kötelezettségeket alvállalkozói szerződések alapján, és az ilyen esetekben az EPR díj csökkenthető lesz a költségekkel. A döntés támogatása és költség-haszon elemzése az egyéni teljesítés és a kollektív teljesítés között szakértők segítségével is lehetséges.
A magyar államnak és a vállalatoknak egyaránt kihívást jelent majd a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének bevezetése, de az új rendszer a fenntartható hulladékkezelés irányába tett lépést jelenti, amely elősegíti a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását és a környezet védelmét. A megfelelő felkészüléssel és tanácsadók segítségével a vállalatok sikeresen alkalmazkodhatnak a változásokhoz és előnyeikre fordíthatják az új rendszer nyújtotta lehetőségeket.
