A Rail Baltica az Európai Unió és a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia több, mint 5 milliárd euró összértékű beruházása, melynek megvalósulása szimbolikusan a Balti-államok visszatérését jelentené Európába. Természetesen jogos felvetés hogy a Balti államok eddig is Európa része voltak, sőt EU tagállamok is 2004 óta, akkor mire is értjük a visszatérést? Hát a Balti-országok vasúthálózatára!
A három országban az európai szabvány 1435 mm-es nyomtávú vasút helyett, még a szovjet maradvány 1520 mm-es nyomtávolság a jellemző, emiatt a vasútközlekedés Európa irányába az átállások miatt nehézkes, lassú és drága. Erre legjobb példa, hogy már a Rail Baltica munkálatok megkezdése előtt is körülményes volt Varsóból Tallinnba eljutni, minimum két átszállás volt szükséges és hosszú-hosszú volt a vonaton és állomásokon töltött idő. Tehát a Rail Baltica projekt nem csak gazdasági, politikai, hanem utas szempontból is kiemelten fontos.
Geopolitikai szemüveggel is érdemes megvizsgálni az új vasút terveit, hiszen a Balti-országok esetében eddig nem beszélhettünk modern vasúti összeköttetésről a szövetségesekkel. Az előző bekezdésekben említettek miatt a közlekedés a Baltikumban leginkább Oroszország irányába kedvezett, így védelmi szempontból hiánypótló lesz a gyors és megbízható vasúti összeköttetés az Európai Unióval, mind pedig a NATO európai tagjaival.
A Rail Baltica projektnek természetesen meg van a gazdasági jelentősége is, mégpedig hogy összekösse az Északi-tengert, a legnagyobb német kikötőket (pl. Hamburg), a Benelux kereskedelmi csomópontokat, és megkönnyítse a vonatokon való szállítást. A terv neve North-Sea-Baltic Corridor, azaz Északi-tenger-Baltikum folyosó. A projekt a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiemelt projektje, gazdasági, környezetvédelmi és persze utasközlekedés szempontjai miatt.
A tervezett Rail-Baltica vonala és bekopcsolódás a TEN-T-be. Kép forrása: https://baltictransportjournal.com/index.php?id=169
A vasúthálózat várható hossza 870 km, Varsóból kiindulva a egészen Helsinkiig tartana. Tehát öt ország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország és Finnország összeköttetéséről beszélhetünk. Fontos megemlíteni, hogy Tallinn és Helsinki között egyelőre kompokkal tervezik megoldani a tengeri-szakasz áthidalását, azonban 2024-ben megkezdődhetnek a tervek egy vasúti alagút építésére, mely segítségével 20 perces menetidőn belül, át lehetne kelni a két főváros között. A vonatok sebessége elérheti a 249 km/h-át, és teherszállítás esetén is képes a 120 km/h elérésére.
Milyen mértékben rövidülnek le az utazási idők a Baltikumban?
Jelenleg, ha Tallinból szeretnénk tömegközlekedéssel (repülőt leszámítva) eljutni Berlinbe, akkor a leggyorsabb választásunk a busz, amellyel az út 22 óra 35 percet venne igénybe. Ez a táv még autóval utazva is borzalmasan hosszú, több, mint 17 órával kell számolnunk. A várható költségek 25.000-55.000 körül mozognak, ha a buszt választjuk, autóval pedig a benzináraktól és fogyasztástól függően 50.000 forint felett kell számolnunk.
Ezzel szemben a Rail Baltica tervei alapján, az utazási idő mindössze 12 óra 30 percre rövidülne. A Rail Baltica Tallin-Varsó szakaszára a várható utazási időtartam 6 óra 47 perc, Varsó-Berlin szakaszon pedig 5 óra 28 perc. Tehát a példán keresztül egyértelműen láthatjuk a projekt legnagyobb várható előnyét. Persze itt árakat még nem tudhatunk, hiszen az csak 2028-ra várható. A Varsó-Berlin szakasz jelenleg 10.000-20.000 forint körül mozog.
A Tallin állomás terve. A nyertes pályázatot Zaha Hadid Architects és az Esplan nyújtotta be. Kép forrása: https://www.railbaltica.org/the-construction-of-the-rail-baltica-ulemiste-joint-terminal-will-take-place-next-year/
A projekt tervezett összköltsége 5,8 milliárd euró, mely összegnek megközelítőleg 85%-át az EU, azaz az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) fedezi. A többi költség eloszlik a három beruházó állam, Litvánia, Lettország és Észtország között.
Ahogy láthatjuk egy óriási projektről van szó, és a kiugró költségek ellenére is kulcsfontosságú a Balti-államok vasúti elszigeteltségének megszüntetése. A kiemelt projekt megtérülési mutatói is hasonlóan magasak, a várt megtérülés több, mint 16 milliárd eurót tesz ki. Tehát a beruházástól az Európai Unió profitot, elszigeteltség megszüntetését és szimbolikusan persze, de a Balti-államok teljes visszatérését várja Európába.
