Augusztusban jött ki a Netflix streaming platform legújabb sajátgyártású sorozata, A gyilkos csodaszer (angolul Painkiller) néven, amely az amerikai Sackler családhoz köthető Purdue Pharma gyógyszeripari nagyvállalat sikertermékének, az oxicodon alapú OxyContin fájdalomcsillapító térnyeréséről, illetve pusztításáról szól. A sokaknak ismerős lehet: állami jóváhagyás mellett, agresszív marketingkampány segítségével az OxyContin rövid idő alatt az Egyesült Államok legnépszerűbb vényköteles fájdalomcsillapítójává vált. Az ígértekkel ellentétben azonban nagyon gyorsan függőséghez vezetett, elszabadítva az azóta is tomboló opioid-járványt a tengerentúlon. Ez a számok nyelvére lefordítva az jelenti, hogy 2021-ben nagyságrendileg 107 ezer ember halt meg drog túladagolásban az Egyesült Államokban, amely érték hatszor magasabb az 1999-es adatnál. Továbbá a 107 ezer eset háromnegyedénél találtak opioid származékot az elhunyt szervezetében, derül ki a Centers for Disease Control and Prevention kutatásaiból. Cikkünk célja, hogy a témában rövid háttérismeretet biztosítson az olvasó számára.
Az 1980-as évek második felére jelentős változás állt be az Egyesült Államok egészségügyi gondolkodásában. Egyre nagyobb hangsúly helyeződött a fájdalom kezelésére, elsőként a különböző rákos megbetegedéssel küzdőknél, majd ezt követően más, nem rákhoz kapcsolódó fájdalom esetében. A 2000-res évek elejére megváltoztak az általános elvárások is a betegellátó központok felé a fájdalomcsillapítás terén.
Ebben a környezetben került piacra 1995-ben a Purdue Pharma legújabb fájdalomcsillapítója, az OxyContin, amely a vállalat korábbi termékének az MS Continnak a továbbfejlesztése volt. Ami megegyezett a két termékben, az a tabletta speciális bevonata, amely lehetővé tette, hogy a hatóanyag késleltetve oldódjon fel a szervezetben, ennek köszönhetően hosszabb ideig tudta kifejteni a hatását.
Ami az OxyContinban új volt, hogy a hatóanyagát lecserélték a köztudatban negatív megítélésűnek számító morfiumról az addig viszonylag ismeretlen oxikodonra. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ezáltal kevésbé veszélyes gyógyszert fejlesztettek volna ki.
Már maga az engedélyeztetés is hosszas procedúra volt, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) majdnem 1 év után engedélyezte csak a forgalmazását, a mai napig tisztázatlan körülmények között. Második kategóriás besorolást kapott, amely azt jelenti, hogy bár van elfogadott használati módja az orvoslásban, de a potenciális visszaélésre való esélye magas.
A jogi procedúrát követően megkezdődött a gyógyszer forgalmazása, ami köré a multilevel-marketing (MLM) technikáját alkalmazva, több száz fős értékesítő csapatot toboroztak. Ők pontos adatokkal rendelkeztek az egyes orvosok által felírt fájdalomcsillapítók mennyiségéről, hatóanyagáról, valamint az ügyfélkörük nagyságáról, azok demográfiai adatairól. Ezáltal célzottan tudták keresni azokat az orvosokat, akik nagyobb eséllyel írtak fel OxyContint. Emellett plüssöket, kampánydalt, valamint a gyógyszer elégedett fogyasztóival készült videókat is bevettettek. Utóbbiak közül többen bevallottan függők lettek. A Purdue marketing stratégiáját az Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Hivatala (DEA) is túl agresszívnak tartotta, amely olyan orvosokat is megcélzott, akiknek nem volt megfelelő képzettsége fájdalomcsillapítás területén. Több esetben előfordult az is, hogy olyan hirdetést alkalmaztak, amelyek jogellenesek voltak. Szakértői vélemények alapján ezek mind hozzájárultak a visszaélések elszaporodásához.
Az eladások évről évre növekedtek, a Purdue bevétele 2001-re átlépte az 1 milliárd dollárt, aminek nagyságrendileg 90%-át adta az OxyContin. Ekkora már több mint 1000 ember felelt kizárólag ennek az egy gyógyszernek a promóciójáért, amely szám huszonötször nagyobb, mint az FDA azon dolgozóinak a száma, akik a gyógyszeripari reklámok ellenőrzéséért felelnek. A térnyeréssel egyidőben pedig rohamosan nőni kezdtek a visszaélések is. Egyre több jelentés érkezett arról, hogy a tablettát összetörve porként fogyasztották, így a hatóanyag nem késleltetve, hanem azonnal kifejtette hatását, ezáltal könnyen túladagoláshoz vezetve.
Megindult a gyógyszer – köznapi nevén Oxy – utcai feketekereskedelme is, ahol az egyébként receptre legálisan kapható készítményt már illegálisan, arra nem jogosult embereknek árultak.
Ezen folyamatok következtében drasztikusan megugrottak a receptre kapható opioid alapú termékekhez kapcsolódó halálozások, valamint a kórházi ellátásra szoruló emberek száma. Az ügyet a sajtó is felkapta, azonban jelentősebb jogi vagy gazdasági következmények a 2010-es évekig nem születtek. 2019-re végül a vállalat csődöt jelentett, elkerülve a 27 tagállam, valamint a számtalan túladagolásban meghalt személy hozzátartozói által elindított jogi eljárásokat.
Heath Ledger, A Sötét lovag c. film Jokere is (más opioidok mellett) oxicodon túladagolásban halt meg/
Fotó: Warner Bros.
Az OxyContin indította el azt a hatalmas lavinát, amelyre azóta sincs megoldás az Egyesült Államokban. Jelenleg is százas nagyságrendben halnak meg emberek vényre kapható, opioid alapú gyógyszerek túladagolása miatt. Összességében pedig már bőven félmillió felé tehető azon emberek száma, akik ennek a járványnak estek áldozatául.
A történet tökéletesen megmutatja azt, hogy a gyógyszeripar, valamint az ahhoz köthető reklámtevékenységek elképesztő állami alulszabályozottsága, és a gyógyszerlobbi félelmetes ereje, illetve erőforrása – csak a Purdue elköltött 200 millió dollárt marketing célokra 2001-ben – mekkora károkat tud okozni. Mindezt ráadásul teljesen legálisan, hiszen a Sackler család jogilag sosem lett felelősségre vonva, és bár a vállalatukat elvesztették, mind a mai napig milliárdosként élik nyugdíjas életüket.
