Újabban megint nagyon drágán tudunk tankolni a magyar kutakon, ugyanis augusztus végére a 95-ös benzin, valamint a gázolaj literenkénti kiskereskedelmi ára is megközelíti az évi eleji minimum 650 forintos literenkénti árakat. Jelenleg nem csak a gázolaj, hanem a benzin ára is sokkal magasabb, mint egy pár hónappal korábban volt; májushoz képest szeptemberben több mint 70 forinttal kell többet fizetni átlagosan egy liter üzemanyagért a kutakon a KSH adatai szerint.
Az olaj piaci árának alakulása (mely szorosan összefügg a benzin és gázolaj literenkénti árának változásával a kutakon) állandóan változik és szinte minden gazdasági, politikai, társadalmi vagy akár környezeti hatás befolyásolhatja. Bár a kőolaj nagyjából száz éve nélkülözhetetlen nyersanyaga az emberiségnek, az 1973-as olajválságig viszonylag stabil áron ment a kereskedése. Addig elkerülték az olyan hirtelen árugrások és esések, mint amilyeneket tapasztalhatunk lassan ötven éve.
Az olaj hordónkénti piaci árának változása dollárban, inflációval korrigálva
Kép forrása: kiszamolo.hu
Így például, amikor a nyár elején az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) úgy döntött, hogy egységesen visszafogja a kőolaj kitermelést, akkor a szűkülő kereslet miatt az árak azonnali emelkedését lehetett várni és ez be is következett. Az egyik legnagyobb kőolaj-hatalomnak számító Szaúd-Arábia például úgy döntött, hogy napi egymillió hordóval fogja vissza aktivitását, ami azt jelenti hogy az eddigi közel 10 millió hordó helyett csak 9 millió hordónyi olajat termel ki. A világ olajtermelésének nagyjából 40 százalékát adó országok döntése tehát összesen napi 4,66 millió hordó keresletcsökkentést jelent, ami – az őszi kétmillió hordós és az áprilisi 1,6 millió hordós vágásokkal együtt – csaknem öt százalékkal mérsékli a globális kínálatot.
A nyugati érdekszövetség államai úgy látják, hogy OPEC új döntése mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból kedvezőtlen, főleg az EU országaira nézve, mivel azok erőteljesen olajimportra szorulnak. Az orosz-ukrán háború kitörése óta soha nem látott mennyiségű szankció lépett életbe az EU és Oroszország között, ezért hivatalosan a tagállamok elfordultak az orosz gáztól és kőolajtól. Csupán ennek az egy döntésnek a hatására elindult egy dominó effektus, aminek következtében ezekben az országokban az energiaválság, a háború és a szankciók eredményeképpen fellépő energiaár-emelkedés inflációs nyomást okozott, ami a jegybankokat kamatemelésre, a vállalatokat pedig a termelésük korlátozására kényszerítette.
Az új piac pedig jelenleg az észak-afrikai térséget jelenti, azon belül is Algéria tűnik a befutónak, aki 1,5 millió hordónyi olajat termel ki naponta és földrajzi helyzetéből adódóan meglehetősen kedvező kereskedelmi partner lehet az EU számára. Fontos partner lehet az EU országai számára Norvégia, aki szintén jelentős kitermelőnek számít a maga 4 millió hordós teljesítményével. Norvégia nagy nyertese az Európában kialakult energiaválságnak, ugyanis mivel szankciók sújtják az orosz import kőolajat és földgázt, ezért egyre több európai ország fordul a drágább, de jóval könnyebben elérhető norvég piac felé. A norvég állami irányítás alatt működő Equinor az Európai Unióban felhasznált földgáz mintegy 25 százalékát szállítja, ami a második legnagyobb mennyiség az orosz Gazprom 34 százalékos piaci részesedése után.
Elemzők szerint az OPEC lépése geopolitikai szempontból is aggasztó, hiszen évtizedek óta nem volt rá példa, hogy a kartell a jelenlegihez hasonló mértékben szembe helyezkedjen a nyugati szövetség és azon belül Amerika érdekeivel, továbbá döntésével kifejezetten Oroszországot segítse. A kitermeléscsökkentési döntések magyarázata, hogy a magas árkörnyezettel az olajnagyhatalmak képesek fenntartani történelmi léptékben is kiugró bevételüket, amivel méginkább a gazdagabb, de ami fontosabb, a gazdagságukból fakadóan politikailag is meghatározóbb országok közé kerülnek. Jó példa erre a Saudi Aramco, ami most már közel egy éve a világ legértékesebb vállalata, eddig még soha nem látott mértékű profitot realizálva és osztalékot fizetve Szaúd Arábiának.
Az OPEC kartelljét alkotó államok megerősödött pozíciójukból fakadóan már egy ideje készek akár nyíltan szembe helyezkedni a Nyugattal, amivel azonban rendkívül kényes gazdaságpolitikára kényszerítik azokat. A fentebb már példaként említett Szaúd-Arábia például a drága energiának köszönhetően kellően magabiztos lett ahhoz, hogy - Amerika szövetségeseként – elutasítsa Biden kitermelésnövelésre vonatkozó kérését, szankciókkal sújtott orosz fegyvercégekkel tárgyaljon, vagy kitiltsa a nyugati médiacsoportokat az OPEC üléséről. Úgy látszik tehát, hogy ezeknek az országoknak a gazdasági-politikai döntésén múlhat sok másik függő állam sorsa.
Az olaj literenkénti kereskedelmi árának növekedése már önmagában elegendő ahhoz, hogy dráguljanak az üzemanyagárak Magyarországon, azonban a drágulás mögött hazai, magyar bel- és külpolitikai eseményeket is keresni kell. A jelenleg nagyon magas áraknak köze lehet például a forint újabb gyengüléséhez az euróval és a dollárral szemben.
Hogy mire lehet számítani a jövőben, azt természetesen senki sem tudja, azonban az elmúlt hónapok trendjeit követve leginkább azzal kell számolni, hogy a különböző geopolitikai hatásoknak és a kitermelőknek köszönhetően tovább fognak emelkedni az árak. Így a most még megbotránkoztatóan drágának könyvelt literenkénti 640-650 forint később akár olcsónak is számíthat majd.
Borítókép forrása: Joe Giddens/PA, The Guardian
