Tétek
Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban. Az elmúlt 20 év legmeghatározóbb lengyel pártjai és politikusai szállnak szembe egymással a miniszterelnöki székért. A választási verseny még koránt sem lefutott és annak eredménye jelentős hatással lehet Magyarországra. A mostani cikkben bemutatjuk a főbb pártokat, politikusait és irányzataikat, valamint a választás tétjét Magyarországra nézve.
A PO és Donald Tusk
A Civil Platform (PO) egy a gazdaságilag kérdésekben liberális, közép-jobboldali párt, amelyet Donald Tusk és társai alapították 2001-ben. 2005 óta 8 évet voltak kormányon 2007-től 2015-ig. A mostani választásokra a Lengyelország számára visszatartott EU-s pénzek megszerzésével, adócsökkentéssel és adókedvezményekkel kampányolnak.
A Civil Platform miniszterelnök-jelöltje Donald Tusk, aki közel 7 évig töltötte be Lengyelország miniszterelnöki posztját 2007 és 2014 között, ezzel ő a rendszerváltás óta, leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke Lengyelországnak, ahonnét a ciklus vége előtt ült át az Európai Tanács (Európai Unió állam- és kormányfőit, valamint az Európai Tanács elnökét és az Európai Bizottság elnökét tömörítő európai uniós intézmény) elnöki székébe, amely tisztségét két cikluson leresztül 2019-ig viselte. Ezt követően az Európai Néppárt (a legnagyobb Európai Uniós pártcsalád) elnöki tisztségét töltötte be 2019-tól 2022-ig. Mindezek után visszatért a lengyel politikába.
A PIS, Mateusz Morawiecki és Jarosław Kaczyński
A Jog és Igazságosság (PIS) egy nemzeti-konzervatív párt, melyet szintén 2001-ben alapított Lech Kaczyński (2005 és 2010 között Lengyelország köztársasági elnöke, 2010-ben számos magasrangú lengyel köztisztviselővel együtt repülőgép balesetben életét vesztette) és ikertestvére Jaroslav Kaczyński. A párt 2005 óta 10 évet volt kormányon, 2005 és 2007 között, valamint 2015-től egészen napjainkig. Így 2005 óta eltelt 18 évben két párt adott miniszterelnököt Lengyelországnak és most is ez a két párt versenyez a miniszterelnöki székért. A Jog és Igazságosság (PIS) 4 évvel csökkentette a nyugdíjkorhatárt, így a nők 56 a férfiak 61 éves korukban mehetnek nyugdíjba, illetve a választásokon megnövelt kórházi bérekkel és családoknak szánt juttatásokkal kampányolnak.
A Jog és Igazságosság miniszterelnök-jelöltje Mateusz Morawiecki, aki politikai pályafutását megelőzően 2007 és 2015 között a 3. legnagyobb lengyel bank elnöke volt. 2015 és 2017 a PIS kormányában miniszterelnökhelyettesi, pénzügyminiszteri, és fejlesztésügyi miniszteri pozíciókat töltött be. 2017-ben a parlamenti ciklus közepén a PIS elnökének Jaroslav Kaczyński-nek megrendült a bizalma az akkori miniszterelnökben, aki ennek hatására lemondott, melyet követően Morawiecki-t nevezte a PIS miniszterelnöknek, így 2017-es beiktatása óta Mateusz Morawiecki Lengyelország miniszerelnöke, ő a rendszerváltás óta 2. leghosszabb ideje hivatalban lévő lengyel miniszterelnök.
Jaroslav Kaczyński 2003 óta, ikertestvérét váltva a Jog és Igazságosság (PIS) elnöke, a párt megkerülhetetlen vezetője. Befolyását jól szemlélteti, hogy 2006 és 2007 között ő töltötte be Lengyelország miniszterelnöki posztját, míg ikertestvére Lech Kaczyński ült a köztársasági elnöki székben.
Közvéleménykutatások
A Jog és Igazságosságot (PIS) 30 és 39% mérik az elmúlt hónapban készített közvéleménykutatások, átlagban 35,6%-ra. A Civil Koalíciót (a Civil Platform (PO) köré tömörülő pártszövetséget) 18 és 31% közé teszik, átlagban 27,3%-ra. További 3 pártnak van még reális esélye megugorni a 8%-os parlamenti küszöböt, a jobboldali Konföderációnak, a baloldali Baloldalnak, illetve a centrista-agrár pártnak a Harmadik Útnak. Mindhárom párt támogatottságát 10% körülire mérik a közvéleménykutatások.
A választások tétje Magyarország számára
Magyarország számára kiemelt jelentőségű a lengyel választás. Hisz amennyiben a Jaroslav Kaczyński által vezetett Jog és Igazságosság nyeri meg a választásokat és alakít kormányt, annyiban az Orbán Viktor Miniszterelnök Úr által vezetett magyar kormány egy fontos szövetségesét tarthatja meg az Európai Unióban. Adott esetben az Európai Parlamenti választásokat követően a PIS pártcsaládjába az Európai Konzervatívok és Reformerekbe is beléphet a FIDESZ, így újból egy pártcsalád részeként politizálhatna az Európai Unióban. Illetve megmaradna a lehetőség a szebb napokat is látott V4-ek szövetségének esetleges megerősítésére is.
Ugyanakkor, amennyiben a Donald Tusk vezette Civil Platform nyer, Lengyelország álláspontja radikálisan változhat számos Európai Uniót érintő ügyben, adott esetben csatlakozhatna a francia-német javaslat által pedzegetett több sebességes Európai Unió elképzeléséhez és felgyorsíthatná annak létrejöttét, amivel adott esetben Magyarország egyre jobban partvonalra sodródhatna az Európai Unióban. Nem beszélve a V4-es együttműködés további gyengülésének lehetőségéről. Mindebből fakadóan a lengyel választás akár az Európai Uniós választásoknál is meghatározóbb lehet Magyarország számára.
