Kína erősödése számos politikai és gazdasági feszültséget szül az ázsiai és csendes-óceáni térségben. Különösen látványosan mutatkozik ez a Dél-kínai tengeren, amit Kína magának követel a hosszú évek óta zajló mesterséges szigetek építésével, amiken további katonai bázisokat hoz létre. A térség számos országát aggodalommal tölti el Kína aktív gazdasági, politikai és katonai fellépése, amely felborítja a több mint hetven éve fennálló, nemzetközileg elfogadott szabályokon alapuló nemzetközi rendszert és szabad hajózást a régióban. Mivel azonban Kína hatalmas gazdasági és katonai előnyével szemben a térség országai önállóan nem tudják felvenni a versenyt, ezért négy ország (az Amerikai Egyesült Államok, Japán, India és Ausztrália) együttműködésével létrejött a Quad (Quadrilateral Security Dialogue; Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd, vagy más néven a Négyes), amelynek keretén belül az országok kísérletet tesznek arra, hogy korlátozzák Kína dominanciáját.
A Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd formálisan a 2004-es indiai-óceáni cunami után kezdődött laza partnerségként, amikor a négy ország összefogott, hogy humanitárius és katasztrófasegélyt nyújtson az érintett országoknak, erőfeszítéseik összehangolására pedig létrehozták a Tsunami Core Group nevű csoportot. A megállapodást 2007-ben Shinzo Abe akkori japán miniszterelnök hozta hivatalosan létre, de közel egy évtizedig nem történt semmilyen érdemleges találkozó vagy együttműködés, mivel Ausztrália túlságosan félt aktív partnerként fellépni egy egyértelműen a kínai dominancia ellensúlyozására alakult együttműködésben, ugyanis ő maga is komolyan üzletelt Kínával.
A Quad célja hivatalosan, ahogyan akkor az indiai miniszterelnök és külügyminiszter fogalmazott, egy „kiegyensúlyozott magatartás” képviselése volt a külpolitika terén, valamint a tagok közötti „eszmecsere” folytatása. Az országok hangsúlyozták, hogy az együttműködés nem jelent szövetséget és nem Kína kordában tartására jött létre. Kína azonban nem fogadta el ezt a magyarázatot és már az első találkozó (2007. május) előtt magyarázatot követelt a Quad hivatalos céljait illetően és egyértelmű tiltakozását fejezte ki annak felállítása ellen. Peking rendkívül negatív reakciója tükrözte az ötlet jelentőségét, és valójában fokozta a Négyesre irányuló figyelmet.
A kezdeti tárgyalások és a Bengáli-öbölben tartott közös hadgyakorlat ellenére az együttműködés pár hónap után elhalt, miután Ausztrália kijelentette, hogy nem kíván tovább részt venni az együttműködésben.
A Négyes majd tíz évvel később, 2017-ben alakult újjá, amikor az ausztrál kormány új külpolitikai irányt jelentett be és jelezte a nemzetközi közösségnek, hogy nyitott többoldalú együttműködésre más országokkal. Az együttműködés feléledését segítette a Pentagon nemzetvédelmi stratégiája, amely az USA indo-csendes-óceáni térségben meglévő szövetségesi kapcsolatainak kiterjesztését tűzte ki céljául.
Az indo-csendes-óceáni térség
Kép forrása: Wikimedia Commons; Pageo
Mi a Négyes célja, és mi vezetett az újjáalakulásához?
Az együttműködés célja hivatalosan a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség biztosítása. Ennek hátterében kimondatlanul az áll, hogy Kína fokozódó és gyakran a nemzetközi jogot sértő katonai tevékenysége, valamint az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésből (Belt and Road Initiative; BRI) eredő gazdasági befolyása a Dél-kínai-tengeren, az Indiai-óceánon és a Kelet-kínai-tengeren veszélyezteti a Quad országok érdekeit. Kína azt kifogásolta az együttműködés újjáalakulásával kapcsolatban, hogy a csoport egy "ázsiai NATO" létrehozására tesz kísérletet, bár a négy ország között nem létezik kölcsönös védelmi paktum a NATO-val ellentétben.
A négy ország tagadja ugyan, de céljuk Kína tengeri terjeszkedésének és befolyásának korlátozása azáltal, hogy együttműködnek a szabad hajózás és repülés fenntartása, a konfliktusok békés úton való rendezése, valamint a tengeri biztonság megtartása érdekében. Azonban India, Japán és Ausztrália részéről van egy másik indok is, amiért elkötelezettek az együttműködése mellett, ez pedig az, hogy így biztosítani tudják az amerikai jelenlétet és szerepvállalást az indo-pacifikus térségben. Amerika a második világháború óta a térség domináns katonai aktora; szerepvállalása a térségben az elmúlt években pedig méginkább jelentőségteljes lett, főleg mióta Donald Trump, volt amerikai elnök meghirdette a kereskedelmi háborút Kína ellen.
A Quad-ra többféleképpen tekintenek a térség országai: egyrészt úgy, mint egy, a biztonság fenntartására összpontosító csoportosulásra, amelynek célja a kínai agresszió elrettentése; másrészt a csoport a jólét előmozdításának és megerősítésének eszköze lehet. A Quad több mint stratégiai vagy gazdasági célt szolgál, ugyanis ez lehet az a stabil középpont, amely körül egy inkluzív, szabályokon alapuló rend alakulhat ki az indo-csendes-óceáni térségben.
A Négyes azonban egyértelműen kihívások elé néz: az újjáalakuláskor tapasztalható kezdeti lendület megtörni látszik, nem utolsósorban az országok eltérő belpolitikai nézetei miatt. Az eredeti elképzelés szerint a négy ország között rendszeres találkozóknak kellett volna megvalósulnia, mindez azonban nem történt meg, többek között az USA-nak köszönhetően, mivel 2017-et követően változások voltak az amerikai külügyminiszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói poszton, így ez kihatott a másik három ország hozzáállására is az együttműködéssel kapcsolatban. Az sem tisztázott, hogy milyen szinten folytatódna az együttműködés: államtitkári, külügyminiszter-helyettesi vagy külügyminiszteri szinten.
A legnagyobb kihívást a Quad-ra jelenleg India jelenti, ugyanis az ország az utóbbi években egyre jobban közeledni látszik Kínához. India lehet az a partner, akinek szerepe a Quad együttműködésben könnyen megkérdőjelezhetővé válhat a jövőben, ugyanis az állam híres az évtizedek óta tartó külpolitikai semlegességéről, amelyet igyekszik megőrizni jelenleg is. A globális színtéren mutatott visszafogottság azonban határozott regionális érdekérvényesítéssel párosul, így habár néhány kérdésben közeledni látszik egymáshoz az indiai és kínai szempont, a két ország között vannak fesztült külpolitikai helyzetek (például ha a Dalai Láma indiai tartózkodására gondolunk, vagy a több száz kilométer hosszú közös határra, amelynek egy jelentős része a mai napig rendezetlen).
India és Kína közös határainak rendezése visszavetheti a jelenleg javulóban lévő kapcsolatot a két ország között
Kép forrása: azatlasz.hu
További kétségek merülhetnek fel az együttműködés jövőjét illetően a tagállamok Kínával való kapcsolatai miatt: ugyan a Négyes tagországai tartanak Kína növekvő befolyásától, ám valamennyiüknek Kína az egyik legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnere, akit egyértelműen nem szeretnének elveszíteni.
Felmerül az a kérdés a Quad jövőjével kapcsolatban, hogy az együttműködés miként fogja érinteni az ASEAN-t (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége; Association of Southeast Asian Nations), hiszen a térségben a regionális biztonsági kérdéseket illetően ez a tíztagú szervezet központi szerepet tölt be, így feszültségek forrása lehet, ha ezt megpróbálják elvenni tőlük. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az ASEAN önmagában nem képes Kína kordában tartására, mivel nem képvisel egységes álláspontot a kérdést illetően.
Az ASEAN tagállamai
Kép forrása: Shutterstock; Pageo
Az említett kihívások miatt egyelőre kérdéses, hogy mikor lesz a Quad-ból egy valóban hatékony és működőképes együttműködés, ami képes lehet megvalósítani céljait a térségben. Mindenesetre arra számítani kell, hogy Kína tiltakozni fog minden nyíltan vagy titokban ellene irányuló együttműködés ellen. Lehetséges, hogy a fenálló gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok annyira erősek, hogy egyetlen olyan ország sem lesz az USA kivételével, amely nyíltan szembe merne fordulni Pekinggel és a kínai gazdaság jelentette potenciális lehetőségekkel. Így a Quad jelen formájában egyelőre megmarad egy ígéretes próbálkozásnak, amely még nem képes beteljesíteni azt az ígéretet, amit magában hordoz.
Borítókép forrása: Sarahbeth Maney-Pool/Getty Images
