Az elmúlt év időszaki múzeumi kiállításainak köszönhetően felfigyelhettünk olyan elismert magyar klasszikus festők munkásságára, mint Vaszary János, Gulácsy Lajos és persze Csontváry Kosztka Tivadar. A nagy klasszikus nevek mellett, érdemes közelebbről megismerni a kortárs (tehát második világháború után alkotó) magyar képzőművészek munkásságát is, hiszen szemmel láthatóan megnőtt a kereslet a kortárs festmények iránt. Ennek feltérképezésében dr. Bacsek Júlia – művészettörténész és kurátor volt segítségünkre, akivel a kortárs művészeti piacból szemezgettünk néhány példát
Az elmúlt évek aukciós adatait vizsgálva megfigyelhető, hogy a kortárs alkotások leütései messze meghaladják a korábbi évek aukciós forgalmát. Arra is volt precedens, hogy valaki egy kortárs aukción megduplázta korábbi életműrekordját – derül ki a Kieselbach Galéria cikkéből. A Kieselbach Galéria 2022. évi őszi árveréséről ki lehet emelni két kortárs rekordleütést is, nevezetesen Keserü Ilona Sírkövek 2. című képét és Kondor Béla A műtücsök felbocsátása című festményét. A neoavantgárd világhírű sztárjának, Keserü Ilonának festménye 110 millióért kelt el. Magyarországon élő kortárs művész esetében ez sosem látott rekord. Természetesen a művész reputációját nem csak a rekordleütés igazolja, hiszen a nemzetközi szakma is nagy elismeréssel adózik munkássága előtt.
Keserü enigmatikus alkotásai olyan közgyűjteményekben kaptak helyet, mint például a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum vagy a Washington-i National Museum of Women in the Arts gyűjteményében.
A kortárs aukciókon Maurer Dóra munkái is sokszoros, rekordárakon kelnek el az elmúlt évekhez képest. Maurer, aki mind a nemzetközi, mind a hazai művészeti szcéna fontos szereplője, 1968-tól magyar-osztrák kettős állampolgárként vállalt szerepet a magyarországi neoavantgárd nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítésében. A londoni Tate Modern 2019 augusztusa és 2020 júliusa között, Maurer Dóra önálló kiállításának adott helyet.
A háború után emigrált magyar művészeink közül, Reigl Judit és Hantai Simon képei értek el rekord leütési árakat nemzetközi aukciókon. Egy Reigl által festett, 1956-os Éclatement-ért 2015 decemberében a Sotheby’s párizsi árverésén 315.000 eurót (99,8 millió forint) adtak. Legutóbb pedig 2018 júniusában a Sotheby’s párizsi aukcióján egy 1964-es Ecriture en masse (Tömbírás) című Reigl-festményért fizettek ki 273.000 eurót (88,1 millió forint). Ugyanebben az évben a Sotheby’s párizsi árverésén valaki 2 409 000 eurót (648 millió forint) adott Hantaï Simon M.C.7 (Mariale) című, 1962-es munkájáért. Hantai nevét már csak azért is érdemes itt megjegyezni, mivel Rózsaszín írás című festménye díszíti Emmanuel Macron francia elnök irodáját.
Forrás: Mandiner
2019-ben a magyarok közül a legnagyobb leütést Moholy-Nagy László vitte el, akinek Segments (Szegmensek) című, 1921-es munkájáért februárban a Sotheby’s londoni aukcióján 495 000 fontot (183,2 millió forint) fizetett ki egy gyűjtő. Szintén a Sotheby’s aukciósház árveréseiről megemlíthető a Párizsban élő Molnár Vera, aki januárban ünnepli 100. születésnapját. Molnár ötszáz NFT-munkáját vitte online árverésre, és egy óra alatt az összes vevőre talált. A Themes and Variations (Témák és variációk) című sorozatot a művész az N, az F és a T betűk különböző variációiból állította össze Martin Grasser számítógépes művész közreműködésével
Fiatal, feltörekvő magyar művészek és jövőbeni kilátásaik
A fentiek után felvezethető egy új korcsoport, a fiatal felfedezettek személyében, akik koruk ellenére is nagy elismertségnek örvendenek.
„Vegyük példaként a Kieselbach Galéria 2022 őszi kortárs aukcióján Gresa Márton sikereit, aki élen jár az új technikák és eszközök kísérletezésében.”
Gresa fújt/vegyes alkotásmóddal dolgozik, a plotter vágó pedig egy fontos eszköze a munkafolyamatnak. Munkáira az acb Galéria is felfigyelt, itt rendezhetett önálló, független kiállítást. Kortárs felfedezettként még Ádám Dóra is sikeres aukciót tudhat maga mögött, szintén a Kieselbach Galéria aukcióján. A fiatalabb generációból is felhozhatunk olyan neveket, akik külföldön futottak be, de a tudósításoknak és cikkeknek köszönhetően, már itthon is felfigyeltek rájuk. Erre Bozó Szabolcs is jó példakánt szolgál, a Forbes cikke szerint a Sotheby’s és a Christie’s tavalyi hongkongi aukcióin közel 50 millió forintért keltek el képregényszerű festményei. Bozó eleinte Londonban vendéglátóként dolgozott, majd egy privát gyűjtő az Instagramon keresztül fedezte fel.
Bozó Szabolcsnak egyfajta inspiráló hatása is lehet más kortárs festők számára, hiszen bebizonyította, hogy fiatal magyar festőként is meg tud élni, sőt, a 2022-es aukciós forgalmát tekintve, az élő magyar művészek listájának első helyére került.
Műtárgyak.com
Ugyanígy Nemes Márton neve is ismerősen csenghet Magyarországon is, hiszen 2024-ben ő képviselheti Magyarországot a magyar pavilonban a Velencei Biennálén. Továbbá előfordul olyan is, hogy egy Magyarországon élő képzőművész munkássága itthon még kevésbé ismert, míg külföldön többen felfedezték. Ez esetben Bordos László Zsolt fényművész, az ’illúzió mesterének’ neve merülhet fel. A 3D-s architekturális vetítéssel és kivilágítással foglalkozó művész világhírű, megvalósult projektjei között már az Eiffel-torony megvilágítása is szerepelt.
Ezen generáció tehetségeinek alkotásaiban már meghatározó szerepet játszik a digitalizáció, figyelembe véve azt is, hogy a jövő gyűjtői feltehetőleg érdekeltek lesznek ebben a témában. Ebben a szakaszban olyan képzőművészekről is beszélhetünk, akiknek alkotásfolyamatába beszivároghat a mesterséges intelligencia, ezáltal egy teljesen új vonalat képviselhetnek a kortársak körében. A digitalizáció témakörét ki lehet egészíteni például Weiler Péter író, üzletember és képzőművésszel, valamint Borsi Flóra fotóművésszel. Weiler értékesítette Magyarország első képzőművészeti NFT-jét, elmondása szerint a mai világot digitális képekkel lehet a legjobban tükrözni. Weiler Péter digitális munkáit Illustratorban készíti, mindent nagyon precízen kitalálva, layerekből felépítve. Borsi pedig fotómanipulációt használva alkot művészi képeket. Munkásságára olyannyira felfigyeltek külföldön, hogy már a bostoni Lanoue Galériában, illetve Franciaországban a Louvreban is megtarthatta kiállítását.
Elhivatottság és siker egy festőművész példáján keresztül
Az eddig bemutatott képzőművészek – saját szerény bevallásuk szerint – szerencsés csillagzat alatt születtek, ugyanakkor elkötelezettségük és kitartásuk nélkül nem tudnának/tudtak volna egy ilyen felfelé ívelő karrierpályát befutni. Ezekért az eredményekért mindenképp meg kell dolgozni, a szerencsén talán csak a folyamat hossza múlik. Hasonlóan vélekedik Tomasz Piars – lengyel származású festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egykori végzettje és az Art Salon Contemporary alapító tulajdonosa. Tomasz saját tapasztalatira hivatkozva úgy látja, egy - még nem/kevésbé ismert - fiatal tehetség lehetősége egyetemi, iskolai szinten veszi kezdetét. Számára például nagyon inspiráló volt az az alkotói közeg, amiben éveket tölthetett fejlődéssel és kapcsolatteremtéssel. Arról nem is szólva, hogy egy egyetemi képzés mennyi ösztöndíjprogramot és pályázati lehetőséget kínál a kitörni vágyóknak.„Amellett, hogy megismerkednek külföldi művészekkel és gyűjtőkkel, pénzjutalmat nyerhetnek, az egyetemi kiállítótermek pedig nagy segítséget jelentenek egy művészi portfólió összeállításában” – osztotta meg gondolatait Tomasz Piars festőművész.
Visszakanyarodva a közösség jelentőségéhez, érdemes megjegyezni, milyen együttműködések jöhetnek létre a diáktársak között. Tomasz például első galériáját egy ilyen kollaboráció segítségével nyitotta meg, mely 2007-ben a MŰ-VÉSZ Pince nevet kapta. „Tulajdonképpen mindenki hozzátett valamit ahhoz, hogy kiállítások jöhessenek létre ezen a helyen” – mondta. Következő mérföldkőként LATARKA Galériája emelhető ki, ennek kiállításait már a Lengyel Intézet finanszírozta. E két projektben 135 kiállítást szervezhetett, ezeknek köszönhetően a sajtóban is figyelmet kapott. Ennyi sikeres projekt és kooperáció után Tomasz elhatározta, hogy különböző tematikák mentén szervez kiállítást a kiemelkedő tehetségekkel. Két éve működő szalonjában ezzel lehetőséget biztosít ismeretség szerzésre.
Az Art Salon Contemporary egy olyan hely, ahol a művészeknek lehetősége van „együtt alkotni”, csoportban képviselni egy projektet. „Ez esetben számottevő a művészek hozzáállása is, fontos, hogy szeressenek együtt dolgozni, nyitottak legyenek egymás ötleteire, kivitelezéseire” – emelte ki Tomasz. A közös erőfeszítésekért cserében, a szalon elismert kurátorokkal, egy kiemelkedő minőségű bemutatás keretében ad helyt a kiállításoknak.
„Mindig is az volt a célom, hogy egy közönség számára élvezhető megközelítéssel álljunk elő. A jelek pedig arra utalnak, jó úton járunk, hiszen egy visszatérő – hozzáértőkből, gyűjtőkből, érdeklődőkből álló) vendégkört alakítottunk ki”
– mesélte el Tomasz Piars zárógondolatként.
Továbbá, figyelemreméltó a Youngart.hu online galéria, mely egy kiválasztási folyamat után elérhető áron mutatja be a fiatal művészek alkotásait, biztosítva ezzel olyan alkotók megjelenéseit, akik még nem szerződtek galériával. A Youngart online platformja a gyors elérése miatt megkönnyítheti az érdeklődők mindennapjait. Aki viszont élőben is meg szeretné tekinteni a képzőművészeti alkotásokat, annak lehetősége nyílik erre is, hiszen a Youngart együttműködik különböző helyszínekkel, például kávézókkal. Így biztosított a kellemes környezet is.
Összegezve, egy feltörekvő művésznek érdemes minden közösségi és szereplési lehetőséget megragadnia a siker és az elismerés érdekében. Ez még nem elegendő, kellő alázattal és kitartással lehet csak előre haladni, nyitottnak kell lenni minden véleményre és tanácsra. Az kooperációkészség pedig az önmegvalósításra törekvő alkotóművészek esetén is elengedhetetlen.
