II. rész:
Az előző cikkünkben kifejtettük német-francia javaslat néven elhíresült Európai Uniós reform tervezetnek a jogállamisági eljárással kapcsolatos és néhány az intézményi keretekre vonatkozó módosítási koncepcióját. Ebben a cikkben pedig a többsebességes Európa elképzelését és az Európai Uniós csatlakozási feltételek új 9 pontjának ötletét fejtjük ki.
Az Európai Unió megreformálása:
A javaslat írói meghagynák a jelenlegi Európai Unióról szóló Szerződésekben azokat az elemeket, amiket a tervezet alapján konszenzus hiányában nem lennének képesek megváltoztatni. Ugyanakkor új együttműködési kereteket hoznának létre az Európai Unión belül és azon kívül. Ezzel megkerülve a konszenzuális döntések meghozatalának nehézségeit az EU-n belül, illetve új integrációs területeket lérehozván az Európai Unión kívűl az ahhoz kötődni kívánó országok körében. Ez az elképzelés a többsebességes Európa néven vált ismertté.
Többsebességes Európa:
A Többsebességes Európa 4 szintből állna, úgymint:
- A Belső Kör
- Az Európai Unió
- A Társult Tagok
- Európai Politikai Közösség
2030-ra alkalmassá szeretnék tenni az Európai Uniót további tagállamok csatlakozására, ugyanakkor ehhez szerintük egyelőre reformokra van szükség, mivel az EU nem áll készen a bővítésre. A többsebességes Európa elképzeléssel és a különböző országcsoportok közötti differenciálással az Európai Uniós célok hatékonyabb elérését szeretnék megalapozni..
1. Belső kör:
Egy az Európai Uniós tagállamokon közötti belső kört szeretnének létrehozni, amit a közös értékekkel rendelkező országok szoros közösségeként képzelnek el, mélyebb szintű integrációt alkalmazva. A szervesebb integrációs elképzelésükhöz hasonló példának gondolják azon országok közösségét, akik tagjai a schengeni övezetnek vagy az eurozónának. Az integrációt szeretnék bővíteni például a klímaügyi, energiaügyi és adóügyi területeken is
2. Az EU:
Az Európai Unió jelenlegi formájában.
3. A Társult Tagok:
Ide tartoznának az Európai Unióba csatlakozni kívánó országok. Nincsenek leírt politikai kötelezettségeik, ugyanakkor az Európai Uniós közös elvekhez és értékekhez való elkötelezett közeledésük elvárt, olyan területeken például, mint a demokrácia vagy a jogállamiság.
A részvétel központi eleme az egységes piacban való részvétel lenne. Az Európai Parlamentben és a Bizottságban nem vehetnének részt, ugyanígy a Tanácsban se lenne szavazatuk, de ott lenne hozzászólási joguk. Emellett a releváns EU-s ügynökségeken felajánlanák számukra a társult tagságot,
Ugyanakkor az Európai Bíróság joghatása alá esnének, befizetési kötelezettségük lenne az Európai Uniós költségvetésbe, (pl. a közös intézményi költségek fedezésébe), illetve nem férnének hozzá a kohéziós vagy a mezőgazdasági alapokhoz sem.
Ez a formáció szerintük leegyszerűsítené az olyan országokkal való együttműködést is, mint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok (Izland, Norvégia, Liechtenstein), Svájc vagy az Egyesült Királyság.
4. Európai Politikai Közösség (European Political Community - EPC)):
A külső kör az Európai Politikai Közösség nem tartalmaz a közös piachoz való hozzáférést, geopolitikai közeledést viszont igen, illetve politikai együttműködést, például szakpolitikák terén, úgymint a biztonság-, energia-, környezet- és klímapolitika, ahol kölcsönös célok fogalmazhatóak meg.
Ennek lehetnek intézményi strukturális alapjai is, amik tovább fejlődhetnek egy megegyezéssé. Így akár szabadkereskedelmi együttműködések is létrehozhatóak és a fent említett szakpolitikai területeken is kooperáció alakítható ki, pl. egy energiaügyi unió keretében. Egy minimum közös alap minden résztvevőtől elvárt, mint például az Európa Tanácsban és az Emberi Jogok Európai Egyezményében való részvétel.
2030-ra szeretnék, hogyha kész lenne az EU új országok csatlakozására. Amelyek csatlakozását kisebb csoportban támogatnák.
A csatlakozási feltételek 9 pontja:
A csatlakozási feltételekhez egy elvi alaprendszert szeretnének létrehozni, amit 9 pontban fogalmaztak. Az első 5 pontot a csatlakozási kérelemhez való jogosultságról, az utolsó 4-et pedig a kérelem dinamikájára vonatkozólag.
- 1. Először az Alapok Elv:
- Első és legfontosabb az EU-s elveknek való megfelelés, ami már a közös piachoz való csatlakozásnál is elvárt, például a jogállamiság és a demokratikus elvek tekintetében.
- 2. Geopolitikai Elvek:
- A csatlakozó országoknak teljesen egyhangba szükséges kerülni az Európai Uniós kül- és biztonságpolitikával, beleértve az EU-s szankciós politikát és az ENSZ Alapokmányát is.
- 3. Konfliktus megoldási elv.
- Nem csatlakozhatnak olyan országok, akik tartós fegyveres konfliktust viselnek. Illetve olyan országok sem, akik egy tagjelölt országgal vagy tagállammal területi konfliktusban állnak.
- 4. Technikai és pénzügyi támogatás elv:
- Az Európai Unió nyújtson segítséget a csatlakozási célok elérése érdekében a csatlakozó országoknak.
- 5. Demokratikus legitimitás elve:
- A demokratikus legitimitást támogassa az Európai Unió a csatlakozási folyamat során. Becsatlakozhassanak a csatlakozni kívánó országok lakosai az Európai Uniós demokratikus diskurzusokba, vitákba, a csatlakozási folyamat megértésébe, a dezinformáció elleni harcba.
- 6. Egyenlőségi elv:
- A csatlakozási feltételeket mindenki számára egyenlővé kell tenni
- 7. Rendszerezési elv:
- A csatlakozást a csatlakozni kívánó országok fokozatos integrálása előzi meg például a szabadkereskedelmi övezetbe. Az ágazati integrációt és az EU-s intézményekben való részvételi jogot úgy gondolják még részletesebben ki kell dolgozni.
- 8. Reverzibilitás elve:
- Hogyha egy tagállam integrációja előrehaladott, ugyanakkor a csatlakozási kritériumok sérülnek, akkor az integráltságát ennek megfelelően vissza kell építeni.
- 9. A minősített többség elve:
- A csatlakozási folyamat stádiumai közötti lépéseket minősített többséggel fogadhassák el a tagállamok, így kiküszöbölve, hogy egy tagállam nemzeti érdekeiből adódóan megvétózhassa azt. Ugyanakkor a végleges csatlakozást dupla konszenzussal lenne szükséges megszavazni, azaz, az összes tagállam belegyezése lenne hozzá szükséges, illetve a csatlakozásnak a nemzeti parlamentekben történő ratifikálása is kritériuma lenne.
Lesz-e EU Reform?
Az Európai Unió 3 évtizedes története során ment már keresztül intézményi reformokon, a legutóbbi nagy mértékű változtatást a 2009-es Lisszaboni Szerződés jelentette. Azóta is felmerültek időről-időre módosítási javaslatok. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban a reformok említése egyre gyakoribbá vált és megjelent az ebben a cikkben is tárgyalt német-francia javaslat, amit az EU 2 legnagyobb népességű tagállamának felkért szakértői készítettek el. Ezt követően az októberi választásokon a lengyelországi PIS-nek nem sikerült megszereznie a kormányalakításhoz szükséges többséget, így Donald Tusk az Európai Parlament korábbi elnöke lehet a következő lengyel kormányfő. Mindezek által a következő időszakban felerősödhetnek az Európai Uniós reformok megvalósítására tett intézkedések.
