Reaktor

Miért lényegesek a tajvani választások?

kepernyokep_2024-03-06_095540.png

 

Januárban Tajvanon elnöki és parlamenti választásokat is tartottak. Ez volt az idei év első olyan választása, amelyet fokozott nemzetközi figyelem kísért; Tajvan és Kína között különösen feszült és hideg lett a viszony január 13-án. Kína számára rendkívül fontos lett volna, hogy a tajvani Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang - KMT) jelöltje, Hou Yu-ih megnyerje a választásokat, hiszen ezzel Kína egy fokkal közelebb került volna azon törekvéséhez, miszerint hivatalosan is Kínához csatolja a szigetországot. De hogyan is kezdődött Kína és Tajvan között a hideg viszony és milyen események vezettek el odáig, hogy az ország az egyik ütközőzónát képezi Kína és a Nyugat között.

A Kína-Tajvan konfliktus egy régóta tartó politikai és katonai vita a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság, másnéven Tajvan között. A konfliktus gyökerei egészen visszanyúlnak a 40-es évekig, amikor a Csang Kaj-sek vezette Kínai Nacionalista Párt és a Mao Ce-tung vezette Kínai Kommunista Párt között kirobbant a kínai polgárháború, ami 1945 és 1949 között zajlott. A polgárháború lezárulása úgy következett be, hogy Csang Kaj-sek és pártja Tajvanra menekült, és ott saját kormányt alakítottak. Ezzel párhuzamosan pedig a kontinensen létrejött a Kínai Népköztársaság Mao Ce-tung vezetésével. Kína külpolitikájának legérzékenyebb pontja hosszú idők óta és jelenleg is a szigetországgal való kapcsolata. Továbbá ma a Kína és Tajvan közötti feszültség a világ egyik fő törésvonala a Kelet és Nyugat között.

Tajvan egy sziget, csupán 160 km-re Kínától délkeletre. Saját többpárti demokratikus rendszere van, emellett pedig teljesen olyan tulajdonságokkal bír, mint egy önálló ország: van saját hadserege, diplomáciai tevékenysége, pénzneme és választott kormánya. A szigeten élők is külön országukként tekintenek Tajvanra. A nemzetközi környezetben azonban igen kevés állam ismeri el Tajvan önállóságát, ami mögött sokszor kínai érdekek állnak. Kína szeretné, hogy minél kevesebb ország ismerje el Tajvan létezését, valamint, hogy a sziget visszakerüljön a Kínai Népköztársasághoz, holott annak az sosem képezte részét. Hivatalosan azonban Tajvan egyenlő a Kínai Köztársasággal, ami 1949 óta egy függetlenül kormányzott állam.

tajvani-szoros-muholdkep-494022.jpg

Műholdfelétel a tajvani szorosról, ahol rendszeresek az amerikai vagy kínai hadiflották és hadgyakorlatok a másik fél elrettentésének érdekében.

Kép forrása: Portfolio, 2021

 

Az elnöki és parlamenti választásokra január 13-án került sor, ahol is végül a már 8 éve kormányon lévő DPP (Demokratikus Progresszív Párt) győzedelmeskedett. Lai Csing-te, mint korábbi alelnök és a DPP jelöltje nyert, a szavazatok 40,2 százalékának megszerzésével. Azonban nem teljesen örülhet a párt, mivel a parlamentben csökkent képviselőinek a száma (a korábbi 61 helyett most csupán csak 51-et sikerült megszerezni). A Kínai Nemzeti Pártnak 52, a Tajvani Néppártnak (TPP) pedig 8 hely jut majd a parlamentben. Így a DPP csak akkor kerekedhet felül a Kuomintangon és szerezhet többséget a parlamentben, ha sikerül koalícióra lépnie a 8 helyet birtokló TPP-vel. Ha ez nem sikerül, akkor nagyon nehéz lesz majd keresztülvinnie a parlamenten a párt programját és kemény évek elé kell néznie. A következő hetekben eldől majd, hogy mindez sikerül-e, addig azonban a DPP-nek mindent meg kell tennie, hogy megnyerje maguk mellé a TPP képviselői helyeit is.

Kínában természetesen nem örülnek a kialakult eredményeknek; a kontinensen bíztak abban, hogy a Kuomintang jelöltje, Hou Yu-ih képes lesz győzelmet aratni. Az eredmények kihirdetése után Chen Binhua, az kínai Tajvani Ügyek Irodájának szóvivője kijelentette, hogy a hivatal és ezzel együtt Kína elutasítja az elnökválasztás eredményét.

2000x2000_0562112093265.jpg

A 2024-es tajvani elnöki választások eredménye

Kép forrása: Central Election Commission

 

Mint azt a cikk elején is említettem, az elnökválasztást rendkívüli nemzetközi figyelem kísérte végig, hiszen Tajvan egy aktív ütközőzónát jelent Kína és az Amerikai Egyesült Államok között. Nem először fordult elő, hogy egy amerikai politikus tajvani látogatásának ideje alatt kínai repülőgépek repülnek be az ország területére, megsértve ezzel annak légterét, vagy tartanak hadgyakorlatot a sziget és a kontinens közötti keskeny szorosban. Most a választások napján is hasonló eset történt; kínai katonai repülőgépek sértették meg a tajvani légteret. Több ország is kifejezte aggodalmát azt illetően, hogy a „tajvani ügy” szélesebb körben rányomhatja a bélyegét az egész Indo-Pacifikus térségre.

A választások előtt egy magas rangú Biden-kormánytisztviselő azt mondta, hogy a Fehér Ház minden lehetséges végkimenetelre felkészült a választásokat illetően és egy esetleges kínai invázió esetén az Egyesült Államok megvédené szövetségesét, Tajvant. Mindezek a kijelentések rendkívüli bosszúságot okoznak a Kínai Kommunista Pártnak. A DPP győzelmének ellenére azonban az új tajvani elnöknek kevés befolyása lesz az országot érintő geopolitikai törésvonalak alakítására, mivel azok Kína katonai megerősödésében és az Amerikával való rivalizálás elmélyülésében nyilvánulnak meg.

 

Borítókép forrása: Reuters, 2024

süti beállítások módosítása