Reaktor

Összeomlik a kommunizmus a Karib térségben? Óriási tüntetések Kubában

000_9er393-e1626063694760.jpg

Március közepén tüntetések törtek ki a karibi szigetországban az alapvető élelmiszercikkek hiánya és a folyamatos áramszünetek miatt, ami a koronavírus-járvány kitörése óta egyre gyakoribb jelenség Kuba nagyvárosaiban. Közösségi médiában terjedő videókon kubaiak ezrei skandálják, hogy ,,áramot és élelmet". Beszámolók érkeztek arról, hogy egyes tüntetők rendőrőrsöket rohamoztak meg a letartóztatott tiltakozók szabadon engedését követelve.

Kubában, amely mind a mai napig kommunista berendezkedésű ország,

egy efféle tiltakozási hullám példa nélküli.

Eddig bármilyen demonstrációval szemben a tüntetőknek a kubai kommunista kormány kemény elnyomásával kellett szembenézniük. Az országot jelenleg Miguel Diaz-Canel elnök vezeti, aki 2021-ben követte Fidel Castro testvérét, Rault Castrot. A feszültség Kuba és USA között a hidegháború végét követően több mint 35 évvel is fennáll: a kubai kormányt a diktatorikus berendezkedése miatt az USA szankcionálja, Kuba szerint az Egyesült Államok meg akarja buktatni a kormányt az egyre bővülő, immár 62 éve fennálló amerikai kereskedelmi embargójával.

cuba-poverty-gettyimages-2087330098.jpg
Kép forrása: Foreign Policy

 

Kuba gazdasági válsága

Kuba szigetország révén és politikai rendszeréből kifolyólag a világ egyik elzártabb országának számít. A helyzet csak romlott a 2020-as világjárvány kitörésével, mert aggasztó folyamatok indultak el a kubai gazdaságban és társadalomban. Óriási problémát jelent, hogy Kuba egy importfüggő állam: élelmiszerszükségleteinek mintegy 70%-át, üzemanyagának és gyógyszereinek 50%-át importálja. A kubai valutának, a pesónak vásárlóereje meggyengült a nemzetközi piacon, ezért Kuba az importárukat külföldi valutával próbálja megvásárolni.

A járvány kimerítette az ország devizatartalékait, mivel az olyan importtermékek, mint az élelmiszerek és az üzemanyag drágultak, másrészt, mert a turizmus visszaesése és a gyenge termés miatt kevesebb deviza áramlott be.

A devizabeáramlás hiánya egyébként is kevesebb importot jelent, ami élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiányt okoz. Februárban pedig a kubai kormánynak az ENSZ-től Élelmezésügyi Szervezetéhez kellett segítségért fordulnia az élelmiszerhiány enyhítése miatt, mert a hét év alatti gyermekek tejporral való ellátása már az országban nem megoldható.

A hiánygazdaság destabilizálta a kubai politikát is, és ez a közvetlen kiváltó oka az elmúlt napokban tapasztalt tüntetéseknek.

A kubai gazdasági válság elképesztően súlyos állapotban van, az ország az államcsőd szélén táncol.

Összeomlottak az olyan alapvető közszolgáltatások, mint az egészségügy és az oktatás, a beruházások leálltak, nincs gazdasági növekedés. A folyamatos megszorítások csökkentik az adóbevételeket és ezáltal a közszolgáltatások további romlása következik be.

A COVID és a politikai instabilitás óriásit ártott a turizmusnak, ami a járvány előtt Kuba GDP-ének 11%-át tette ki. A gazdasági lehetőségek hiánya a fiatal, képzett kubaiak elvándorlását is elősegítette: csak az elmúlt két évben több mint 400 000 ember - a sziget lakosságának mintegy 4%-a - vándorolt ki az Egyesült Államokba. Ráadásul Kuba egyre mélyebb demográfiai válsággal küzd, a kivándorlás már a mostani hullám előtt is akut probléma volt. A COVID miatt több mint 70 000 többlethalálozás történt, a születések száma az elmúlt tíz évben mintegy 30%-kal csökkent. Az ország lakossága 2016-ban tetőzött 11 342 000 fővel, 2024-ben pedig már csak 11 174 000 lakosa volt. Az ENSZ becslései szerint a népességszám 10 millióra csökkenhet.

 

english-3-1.jpg
Kép forrása: WOLA

 

A kivándorlási hullámot kihasználva a Biden-kormányzat az amerikai munkaerőhiányt enyhítve 2023-ban lazította a Kubára vonatkozó bevándorlási szabályokat, ami lehetővé teszi a kubaiak számára, hogy ideiglenesen munkát vállaljanak az Egyesült Államokban. A programra már 50 ezren jelentkeztek.

Mindenesetre a közelmúltbeli tüntetések növelik a feszültséget a Kuba és az USA között. A Fehér Ház a kubai kormányt hibáztatja a kialakult helyzetért, mert Kuba nem vezette be a demokráciát és nem tartja tiszteletben a kubai polgárok alapjogait. Kuba gyorsan visszavágott, behívta az USA kubai nagykövetét, és a tüntetésekért az amerikai kormányt tette felelőssé.

Amerikai embargó

A szigetet jelenleg is blokád alatt tartja az Egyesült Államok. Kuba az 1960-as évek eleje óta - a modern történelem leghosszabb blokádja - amerikai kereskedelmi embargó alatt áll, miután Fidel Castro a kubai forradalom idején átvette a hatalmat.

Eredetileg ez csak azt jelentette, hogy az amerikai vállalatok és magánszemélyek nem kereskedhettek Kubával. 1996-ban a Helms-Burton-törvény elfogadásával kiterjesztették a külföldi vállalatokra is a szankciókat. A törvény kimondta, hogy minden olyan külföldi vállalat, amely Kubával kereskedik, nem folytathat üzleti tevékenységet az Egyesült Államokban (a törvénnyel az USA egyébként sérti a nemzetközi jogot, amit többek között az EU-val szemben is alkalmaz). Az embargót Obama alatt némileg enyhítették, aki megpróbálta normalizálni a kapcsolatokat Fidel Castroval, ami sikeres volt, 2016-ban a két ország újból felvette a diplomáciai kapcsolatokat, amely 1961-ben szűnt meg. Azonban Donald Trump minden előrelépést visszafordított, kiterjesztette a szankciókat.

19prexy-web2-superjumbo.jpg

Raul Castro volt kubai elnök Barack Obamával

Kép forrása: The New York Times

 

Trump egyik utolsó hivatali intézkedésével felvette Kubát a terrorizmust támogató államok amerikai listájára. Kuba nemzetközi kereskedelme ezzel jelentősen megnehezült. Ez nyilvánvalóan különösen rossz hír egy importfüggő ország számára, és a világjárvány hatásával együtt bénító hatással volt Kuba gazdaságára és társadalmára.

Elnökválasztási kampánya során Biden támadta Trump "kudarcos Kuba-politikáját", és megfogadta, hogy Barack Obama örökségét folytatva megpróbálja fejleszteni a két ország kapcsolatát.

Azonban erre nem került sor. A blokád a nemzetközi jog szerint egyértelműen jogellenes, az ENSZ Közgyűlése 1992 óta minden évben határozatot fogad el arról, amelyben az embargó megszüntetését követeli. Az Egyesült Államokat ez viszont nem igazán érdekli.

A kubai kormány politikája

Fontos viszont a kubai kormány felelősségét is megemlíteni. Míg a kormány a világjárvány első hullámát figyelemre méltóan jól kezelte, a későbbi COVID hullámok hatásaival szemben már nem tudta megvédeni a lakosságot.

Az elmúlt néhány évben a kormány megpróbált elmozdulni a központilag tervezett gazdaságtól a piacorientáltabb gazdaság felé, azonban a legutóbbi erőfeszítések nem sikerültek fényesen. Egy elszúrt kísérlet Kuba bonyolult valutarendszerének egységesítésére 2021-ben hozzájárult ahhoz, hogy a peso piaci árfolyama a 2021-es körülbelül 50-ről a dollárhoz képest ma 300 fölé emelkedett. A támogatások csökkentése gyors inflációt gerjesztett, a benzin ára több mint 400%-kal emelkedett. Kuba azonban 2024-ben még mindig hatalmas és fenntarthatatlan deficittel számol, amely a GDP több mint 18%-át teszi ki.

Mindent egybevetve, bár az amerikai embargó lehet Kuba bajainak elsődleges oka, a kormánynak a reformokra irányuló, bénakezű próbálkozásai nyilvánvalóan nem segítettek.

A közelmúltbeli tüntetések, valamint az USA-ba kivándorló kubaiak példátlanul magas száma pedig arra utal, hogy a jelenlegi kormány veszélyesen népszerűtlen. A kormány válasza sokatmondó ebből a szempontból.

A Santiago-i Kommunista Párt első titkára egy háztetőről a tüntetők tömegéhez szólva azt mondta, hogy a kormány megérti a tüntetők követeléseit, és ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező napokban több élelmiszert biztosít.

Ez szöges ellentétben áll azzal, ahogy a kormány a legutóbbi, 2021-es komolyabb tüntetésekre reagált, amikor lecsaptak a tüntetőkre. és több mint 1000 tüntetőt tartóztattak le.

000_98a4rb.jpg

Kuba elnöke: Miguel Diaz-Canelű

Kép forrása: France 24

 

Mi lesz tehát a következő lépés?

Annak az esélye, hogy a kormány ténylegesen összeomlik, jelenleg alacsony, nem utolsósorban azért, mert nincs nyilvánvaló alternatíva. De ez nem jelenti azt, hogy a dolgok jobbra fordulnak. Drasztikus változások nélkül nehéz elképzelni, hogy Kuba egyhamar kikerüljön a gazdasági válságból, és ezért nehéz elképzelni, hogy a kormány hogyan állíthatja helyre legitimitását, mivel a gazdasági jólét az egyetlen módja annak, hogy a kubai nem demokratikus rezsim megnyugtassa a kubai közvéleményt.

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása