Két évtized telt el azóta, hogy Magyarország nagy várakozásokkal és optimizmussal 2004. május 1-jén az Európai Unió (EU) tagjává vált. Így hazánk is részese lett annak a ma már 27 tagállamból álló politikai és gazdasági uniónak, melyben megtestesül Magyarország Európához tartozása.
Ez a közösség a II. világháborút követően jött létre a béke, a stabilitás és a gazdasági együttműködés egymás közötti elősegítése érdekében.
A nemzetek feletti intézmények és kormányközi döntéshozatal rendszerén keresztül az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsa (ET) látja el az Unió irányítását.
Elsődleges célkitűzései közé tartozik a gazdasági integráció előmozdítása az egységes piac révén, az egységes szakpolitika megteremtése olyan területeken, mint a kereskedelem, a mezőgazdaság és a környezetvédelem, valamint a tagállamok közötti politikai együttműködés és szolidaritás megerősítése. Az EU célja továbbá az alapvető jogok védelmének előmozdítása, valamint a tagállamok közötti kulturális eszmecsere felpezsdítése. Mindemellett a 27 állam közös képviseletét is ellátja az EU a nemzetközi színtéren.
Az EU tagállamai (Kép forrása: FRA)
Noha a Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatok az elmúlt években nem a fénykorukat élik, a magyar állampolgárságunknál fogva minket is megillet az EU-s polgárság is. Mindez számos előnyt biztosít a magyaroknak, ha éppen a másik 26 tagország bármelyikében, vagy bárhol a világban járnánk. Ezek a gazdasági lehetőségektől kezdve a kibővült munkajogi, mozgás, szabadságjogi jogosultságokon keresztül egészen a diplomáciai védelemig nagyon sokrétűek.
A polgárok egyéni jogait és az uniós polgárság fogalmát az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) hozta létre.
Az Uniós polgárság fogalmát először a maastrichti szerződés foglalta össze.
Eszerint aki valamelyik tagállam állampolgára, az automatikusan uniós polgárrá válik.
Az uniós polgárság azonban nem állampolgárság, ezért az uniós polgárságból kifolyólag nem válunk kettős állampolgárrá. Az uniós polgárság és az állampolgárság két, egymástól elválaszthatatlan, de mégis független fogalom. Az, hogy ki és milyen feltételek megvalósulása esetén válhat magyar állampolgárrá az Alaptörvény és az Állampolgársági törvény (1993. évi LV. törvény) határozza meg. Az uniós polgárság mindezt csak kiegészíti, többletjogokkal ruházza fel, de nem helyettesíti a magyar állampolgárságot.
Az uniós polgárság számos olyan joggal ruház fel minket, melyek rendkívül nagy előnyt jelentenek: az élet rengeteg területen az EU polgároknak ugyanolyan vagy hasonló jogaik vannak az egyes EU tagállamokban, mint az adott tagállam állampolgárainak.
1. Gazdasági lehetőségek
Az uniós tagság hatalmas gazdasági lehetőségeket nyitott meg hazánk számára. A több mint 450 millió fogyasztót számláló uniós egységes piachoz való hozzáférés óriásit lendített a hazai export volumenén és rengeteg külföldi beruházót csábított az országba, ezzel hozzájárulva a gazdaság növekedéséhez és a munkahelyteremtéshez. A magyar vállalkozások könnyen hozzáférhetnek az európai piacokhoz, ami hatalmas versenyképességi előnyt jelent azon Kelet-Európai szomszédainkkal szemben, akik egyelőre nem csatlakoztak az EU-hoz (pl.: Szerbia, Ukrajna).
2. Szabad mozgás
Az uniós tagság egyik legfontosabb alapelve a szabad mozgás, ami lehetővé tette a magyar állampolgároknak, hogy bármely uniós tagállamban tartózkodhassanak, élhessenek, dolgozhassanak, tanulhassanak és ott akár nyugdíjra is jogosultak lehessenek.
Rengeteg magyar élt ezzel a jogával és folytatott külföldi egyetemeken az Erasmus program keretein belül tanulmányokat, vállalt munkát, indított vállalkozást. Emellett ugyanez fordítva is igaz, egyre gyakoribb, hogy EU-s polgárok telepednek le hazánkban, tanulnak itthoni egyetemeinken, ezzel hozzájárulva Európa kulturális sokszínűségéhez. Továbbá szabadon lehet kereskedni, árukat szállítani, szolgáltatásokat nyújtani, tőkét mozgatni és roaming díjak nélkül távközlési cégek szolgáltatásait igénybe venni.
3. Fokozott jogok és védelem
Az uniós polgárok az önkormányzati választásokon szavazati joggal rendelkeznek, és jelöltként indulhatnak a lakóhelyük szerinti tagállamban, még ha az nem is a származási államuk. Továbbá szavazhatnak az uniós választásokon is és részt vehetnek az európai polgári kezdeményezésben is. Például egy Magyarországon élő dán állampolgár szavazhat a most júniusi EP és önkormányzati választásokon magyarországi jelöltekre és pártlistákra. Részt vehetünk továbbá európai polgári kezdeményezésekben is (ilyen volt például az európai kisebbségvédelemre fókuszáló Minority Safe Pack).
Az uniós állampolgárság olyan jogokkal és védelemmel jár, melyek jogi védelmet biztosítanak a magyar állampolgároknak az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéssel szemben.
Senkit nem érhet azon az alapon hátrány, illetve nem lehet azért diszkriminálni, mert magyar állampolgár (elbocsátani a munkahelyéről, valamilyen szociális ellátás nyújtását megtagadni).
Uniós polgárként továbbá mi, magyarok is bármely uniós ország diplomáciai védelmét élvezhetjük külföldön, ha éppen az adott országban Magyarországnak nincs konzuli képviselete. Például: Magyarországnak 2009 óta nincs sem nagykövetsége, sem konzulátusa Venezuelában, ennek ellenére az országban járva uniós polgárságunkból kifolyólag a német nagykövetséghez jogosan fordulhatunk bármilyen ügyben.
(Kép forrása: Reconnect)
Emellett az uniós polgárokat szilárd fogyasztói jogok, adatvédelmi szabályok és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés illeti meg az EU tagállamaiban. A magyar állampolgárként nyugodtan utazhatunk bárhol az EU-n belül, tudva, hogy bárhol is járunk, jogosultak vagyunk sürgősségi egészségügyi ellátásra és más alapvető szolgáltatások igénybevételére.
Az uniós polgároknak jogukban áll közvetlenül az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz és az uniós ügynökségekhez fordulni magyar nyelven is.
4. Politikai befolyás és a részvétel lehetősége
Az EU tagjaként a magyar polgároknak beleszólásuk van Európa jövőjének alakításába. Most júniusban is részt vehetünk az európai parlamenti választásokon, ahol 21 Európai Parlamenti képviselőt választunk, hogy uniós szinten képviseljék érdekeinket. Továbbá mint teljes jogú tagállam, a kormányunk egy magyar uniós biztost delegál az Európai Bizottságba, egy bírót az Európai Bíróságra, a miniszterelnök részt vesz az Európai Tanács munkájában, míg a szakminiszterek az Európai Unió Tanácsában látják el feladatukat. Ezeknek köszönhetően a demokratikus folyamatokban való részvételükkel a magyar polgárok hozzájárulnak a döntéshozatali folyamatokhoz.
Munkában az Európai Parlament (Kép forrása: European Union)
5. Kulturális eszmecsere és szolidaritás
Az uniós tagság elősegítette a nagyobb kulturális szolidaritást a magyar polgárok és európai társaik között. Az olyan programokon keresztül, mint az Erasmus+, amely a diákcserét és az együttműködést támogatja az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika terén, a magyar diákoknak lehetőségük van külföldön tanulni és kapcsolatokat építeni más uniós országok állampolgáraival. Hasonlóképpen, a kulturális örökséget, a nyelvtanulást és a művészeti együttműködést támogató kezdeményezések is gazdagítják Magyarország és a tágabb európai közösség kulturális szövevényét.
Összefoglalva, az EU-tagság elmúlt húsz éve kézzelfogható előnyöket hozott a magyar polgárok számára, a gazdasági jóléttől és a megerősített jogoktól kezdve a személyes és szakmai fejlődés nagyobb lehetőségeiig.
