Lassan két hónap telt el a választások óta, emiatt már olyan távolságból tudjuk szemlélni az eseményeket, hogy átfogó képet kaphatunk a történtekről. Elmondható, hogy Magyarországon ilyen sokan még soha nem szavaztak európai parlamenti és önkormányzati választásokon. Magyarázható csupán az összevont választásokkal a magas részvételi szám vagy más tényezők is közrejátszhattak?
Megtalálható Spotify-on
Nem látok a választók fejében, de amit valószínűsítek, hogy itt inkább egy felfokozott kampányról volt szó. Amit látni szoktunk európai parlamenti választásokon eddig, az az, hogy Orbán Viktor nem nagyon vesz részt benne, ellenben most a miniszterelnök is járta az országot. Szerintem ez egy fontos tényező volt a részvétel emelkedésében. A Fidesz gyakorlatilag úgy mozgósított, mintha országgyűlési választásokat tartanánk.
A másik fontos tényező az meg Magyar Péter és ezzel összefüggésben a Tisza-párt megjelenése, általuk a nem fideszes választók, vagy a kormányváltást akaró választók, kaptak egy egyfajta reményt, úgy érezték, hogy most jobban számít a szavazatuk és elmentek szavazni. Szerintem ez a két dolog mindenképpen belejátszik abba, hogy most rekord részvétel volt, akár önkormányzati választásokat nézünk, akár európai parlamenti választásokat Magyarországon.
A politika mindig szeret győztesekről és vesztesekről beszélni. Azt tudjuk a választási eredményből leszűrni, hogy 44,8%-kal a kormánypártok Európában a harmadik legnagyobb győzelmet aratták, azonban 2004 óta nem volt ilyen alacsony győzelme a Fidesznek, és az eddigi 13 mandátum helyett most csak 11 képviselőt tudhat magáénak. Hogyan kell viszonyulnunk ehhez a győzelemhez?
Szerintem érdemes itt szétszálazni egy-két dolgot. Az egyik az az, hogy a Fidesz azért több mint kétmillió szavazatot kapott. Úgy néz ki, hogy ha esik, ha fúj, akkor is el tud kétmillió szavazót vinni az urnákhoz a kormánypárt a saját mozgósításával. Ez nagyjából egy konszenzus a politológus körökben, hogy egy uszkve kétmilliós bázisa, alias szavazómagja van a Fidesznek. Ez igazából annyira nem volt meglepő szerintem. A mozgósítás, illetve a felfokozott kampányhangulat miatt 55-60% közé vártam a részvételt, utólag nyilván könnyű okosnak lenni, de én erre megkötöttem a magam kis fogadásait baráti körben, nekem kevésbé volt meglepő az eredmény.
A Fidesz a legtöbb szavazatot kapta, 15 százalékpontos különbséggel nyert a második erő előtt. Ami fontos szerintem itt a szavazóbázisnál, hogy nem nagyon tudott leszedni szavazókat a Fidesz-magról a többi párt. Abból a 2,7-2,8 milliós Fidesz bázisból, ami mondjuk '22-ben megvolt, abból persze volt, aki ment el, volt, akit le tudtak szedni, de hogyha megnézzük azt, hogy mennyi szavazatot kapott a Fidesz az európai parlamenti választásokon és mondjuk az önkormányzati választásokon, tehát hány ember, aki az egyiken a Fideszre szavazott, a másikon nem, akkor azért ez nem egy olyan nagy szám. Ez nagyjából egy ilyen 150 ezer ember lehet, vagy kicsit talán több. Egyértelműen lehet az, hogy mondjuk a Cser-Palkovicsra leszavaznak nem fideszesek is, mert népszerű Székesfehérváron.
Úgy tűnik, hogy aki fideszes, az fideszes mind a két választáson.
Ilyen értelemben szerintem a Fidesznek, tehát a Fideszről nem nagyon tudtak leszedni szavazókat. 22-höz képes igen, de ezt inkább gondolnám elbizonytalanodásnak, mint annak, hogy a többi pártra leszavaztak. Valószínű, hogy nagyon kicsit tudott leszedni róla a Mi Hazánk, meg a Tisza Párt, de szerintem itt, úgyhogy nem láttam erre nézve még adatokat, minimális számokról beszélünk, tehát ilyen pár tízezer, maximum százezer emberről.
A másik oldala viszont az, hogy a Fidesz nem tudta elvinni azt a bázisát, ami megvolt neki '22-ben az urnákhoz. Ez azért volt-e, mert most nagyon közhelyes leszek, de "nem osztottak pénzt", 22-ben pedig igen, nem tudom. Valószínűleg belejátszik.
Azért a magyar választói karakterben, abban benne van az, hogy nekünk tele a zsebünk, meg jól érezzük magunkat anyagilag, akkor aztán szeretünk mindenkit. Egyszerre tudjuk szeretni a kormányt, a parlamentet, a pártokat, az Európai Uniót, mi akkor mindenkit szeretünk. Kádári örökség, ilyenek a választók. Ezt lehet szeretni, nem szeretni, de ez egy adottság, amihez így kell viszonyulni.
Mindazonáltal a Fideszben ez az eredmény inkább volt egy kicsit csalódás, sem mint nagy győzelem. Nyilván azt kommunikálják, hogy mekkora győzelem, de ennél ők jobbat vártak és egy picikét én is jobbat vártam.
Az önkormányzati választásokon mennyire tudunk általánosságban arról beszélni, hogy győzött a Fidesz?
Fontos látni azt, hogy hova rakjuk az origót és mihez viszonyítunk. Például öt évvel ezelőtt az önkormányzati választásokon az volt a - nem mondom, hogy közmegegyezés, de nagyon sokan mondták, hogy győzött az ellenzék. Miközben, ha megnézzük azt, hogy milyen pozíciókat szerzett az ellenzék 2019-ben, akkor azt fogjuk látni, hogy a 2006 őszi önkormányzati választás nagy baloldali bukásakor, az őszödi beszéd után, ugyanazokat a pozíciókat sikerült megint megszerezniük. Nem igazán voltak erősebbek, mint 2006 őszén.
Lehet úgy szemlélni, hogy mondjuk mennyit változott '19-hez képest, akkor azért azt mondanám, hogy olyan nagyon sok minden nem változott. Budapestet megtartották, egy-két megyei jogú várost elvesztettek, egyet-kettőt megnyertek, egy-két kerületet elvesztettek, egy-két kerületet megnyertek, de olyan nagy változás az önkormányzati választásokon ilyen értelemben, hogy ki a győztes, nem volt szerintem.
Amit érdemes az önkormányzati választások kapcsán látni, az két dolog. Az egyik az az, hogy egyre kisebb településekre is beszivárog a pártpolitika. Amikor én voltam egyetemista, mondjuk az még Etelközben volt:D... akkor mi azt tanultuk, hogy azért a tízezer fő alatti településekre úgy nem nagyon szivárog be a pártpolitika. Most már azt látni, hogy igen, mely folyamat elsősorban a kormánypártokhoz kötődik.
A másik dolog az önkormányzati választások kapcsán, és ez nagyon érdekes. Mit gondolunk, hány százalékot kapott a Mi Hazánk az önkormányzati választásokon. Nyilván ez egy kicsit módszertanilag problémás, hogy így összeadjuk őket, de hogyha valami százalékot kell mondanunk, akkor mondjuk ez alapján lehet:
Több mint 12 százalékot kaptak, majdnem kétszer annyi szavazatot. Kicsivel több mint 300 ezer szavazatot kaptak az európai parlamenti választáson, és több mint 540 ezret, ha így számoljuk az önkormányzati választáson. Ami szerintem két dolgot mutat, az egyik a pártnak a szervezeti erejét vidéken, a legtöbb vármegyei listás választáson kétszámjegyű eredmény és második hely és ezek ugye a kisebb települések. Vidéken az látszik, hogy a Mi Hazánk építi fel leghatékonyabban a szervezeti erejét az ellenzéki pártok közül.
A másik pedig az, hogy vajon ebben a több mint 200 ezer szavazatkülönbségben, ami az EP és az önkormányzati között van. Ők vajon Mi Hazánkosok, akik az EP-n más pártra szavaztak, vagy mondjuk Tiszások, Jobbikosok, vagy 2RK, akik mivel nem találták ott a szavazólapon a saját pártjukat, ezért a Mi Hazánkra szavaztak. Érdekes kérdés, nem tudom megmondani, de azt megmutatja, hogy itt még nem biztos, hogy ez a kétosztatú pártrendszer be fog állni hosszú távon. Van egy olyan komoly szavazómennyiség, választói tömeg, amelyik nem biztos, hogy balról akarja leváltani a Fideszt.
Az "óellenzék" a DK-MSZP-Párbeszéd közösen indult el, de akár még ideérthetjük a Jobbikot, az LMP-t és a Momentumot is. Mit lehet elmondani ezekről a szereplőkről?
Már az egy elhibázott dolog, hogy ők magukat ellenzéknek hívják, vagy legalábbis, ha ők nem is, de így vannak. Mi a definíciója az ellenzéknek: hogy nincsen kormányon. Így definiálnia magát valakinek, vagy hagyni, hogy így definiálják, ez már önmagában a vesztes pozíció. Régi az ellenzék? Még én ezzel óvatos lennék. 2010 óta is láttunk már néhány olyat, hogy valaki jött a politikába, betört, ott volt fél évet, egy évet, és hirtelen eltűnt. Tipikus példa Bajnai Gordon és az Együtt, akiket mérték tizen-huszon százalékra is vagy Márki-Zay Péter megnyert egy baloldali előválasztást, miniszterelnök-jelölti előválasztást. Ezzel kicsit óvatos lennék, hogy óellenzék.
Az látszik, hogy ez most őket megütötte. Ha összevetjük az európai parlamenti választási eredményeket, meg az önkormányzati eredményeket település, vagy még alacsonyabb szinten, a szavazókörök szintjén, akkor vélhetően a Momentumot és a Kutyapártot ütötte legjobban ki a Tisza párt megjelenése, de a DK, MSZP, Párbeszéd, LMP-től is sokat vitt el 22-höz képest.
A Tisza nagy mennyiségben volt kormánypárti szavazókat nem tudott megszólítani, inkább az van, hogy ezt az ellenzéki választói tortát szeletelték újra. Valamennyi kormánypárti szavazót megmozgatott, de nem akkora mennyiségben, amennyivel kormányt lehetne váltani.
Ismert mondás az óellenzék, de hogy le kell-e őket írni, azt nem tudom. Azért Gyurcsány Ferencet egyszer már kizárták vagy magát kizárta. Elhagyta az MSZP-t, volt egy 3 százalékos pártja, mégis itt van, még mindig. A '14-es választásokon azért a közvélemény-kutatások szerint nem jutott volna önállóan be a DK. A '18-as választásokon épphogy bejutott 5,3 százalékkal. Gyurcsány Ferenc már megmutatta azt, hogy föl tud támadni. Hogy most ez így marad-e, vagy kifut, és game over, vagy az lesz, hogy kiábrándult az ellenzéki szavazók a Tiszából visszamennek Gyurcsány Ferenchez, ezt nehéz megmondani.
Azt ne felejtsük el, hogy itt a Tisza párt népszerűsége döntően az újdonságában van. Nem igazán fogalmazták ők meg magukat. Az egyik oka a sikerüknek, az szerintem pontosan ez, hogy ők csak kommunikáltak magukról, ám azt nagy tételben. Mondtak egy rakat más dolgot is, mondott Magyar Péter, mást nem nagyon engedett megszólalni. A választók nagy része nem azért ment oda, hogy mit mond az EU-ról, a mezőgazdaságról vagy akár az eutanáziával. Ezzel a Tisza Pártnak hosszú távon szembe kell majd néznie.
Fidesztől balra található ellenzéki pártok arra szoktatták rá a választóikat, hogy igazából ne legyen saját pártidentitásuk, hanem azt vallják, hogy ők az ellenzéki választók. Simán váltanak pártot, mondjuk Momentum, DK közt is ad absurdum. Nekik nem az az identitásuk, hogy én DK-s vagyok, momentumos meg LMP-s, hanem az az identitásuk, hogy ellenzéki, tehát nem fideszes és Orbán-ellenes. Innentől kezdve baromi könnyen el lehet szipkázni eme választókat a pártjaiktól. Ez a másik oka annak, hogy a Tisza párt az sikeres lett.
Az ellenzék szereplői között a Tisza Párt a legerősebb a választás alapján. A kutyapártot is ide szokták sorolni, merthogy nem volt tagja a 22-es ellenzéki összefogásnak. Már beszéltünk erről a bizonyos kétpártrendszer kérdéséről: 29,6%-kal elképzelhető hogy Magyarországon újra kialakuljon a kétpártrendszer?
Minden elképzelhető. Most behunyom a szemem: Fidesz 45, Tisza 40. Kész, itt a kétpártrendszer. Sajnos az egyetemen hagytam a kis jósgömbömet az irodában, úgyhogy nem tudom megnézni, hogy mi lesz. Minden elképzelhető, hisz fél évvel ezelőtt kigondolta, hogy bárki 20 százalék fölé megy a Fideszen kívül. A becsületes válasz az az, hogy nem tudom. Ez olyan, mintha megkérdeznék egy fizikust, vagy egy csillagászt, hogy van-e a Földön kívül élet. A becsületes válasz az, hogy nem tudom, sok tényezős a dolog.
Az egyik, hogy mi az a dimenzió, amiben a választók elhelyezik magukat és a pártokat. Szerintem ez fontos, azt gondolom, hogy ez Magyarországon leginkább a bal-jobb. Nem kizárólagos és nem mindegy, hogy mit mondanak magukról a pártok, de a választók e a logika szerint gondolkodnak. Eme logika nem úgy néz ki, mint egy szép haranggörbe, nem ilyen a magyar választói eloszlás. Az eloszlás olyasmi, mint egy kétpúpú teve, tehát van valahol a centrum környékén egy maximum, meg van jobb oldalt egy maximum.
Mióta létezik ez a fajta eloszlás?
Ha jól emlékszem tíz-tizenkét éve erről már jelentek meg publikációk. A pártrendszer, vagy a pártverseny logikája az leginkább az említett bal-jobb.
Viszont ha ilyen a választói eloszlás, akkor azért azt is lehet valószínűsíteni, hogy valaki a Fidesztől jobbra lesz és ez most már 15 éve így van. Mindig van valaki a Fidesztől jobbra. Például a Jobbik, aztán amikor a Jobbik kinyírta magát, akkor ott volt a Mi Hazánk, az látszott a 22-es választáson, hogy a Jobbik nem tudja átvinni a saját szavazóit, átugorva a Fideszt. A választó nem ugrik át, vagy nem automatikusan ugrik át.
Kérdés az, hogy mondjuk a Fidesz hogy reagál erre. Amennyiben a kormánypárt azt látja, hogy középről veszít szavazókat, és elkezdi mérsékelni a retorikáját vagy a politikáját, mozdul egy kicsit a centrum felé, mert úgy látja, hogy onnan jön most a nagyobb kihívás, akkor lehet, hogy teret enged a Mi Hazánknak. Ha viszont jobbra mozdul, hogy a Mi Hazánkot lehetetlenítse el, akkor középen veszít el szavazókat. Ennek eredménye lehet ez a két blokkrendszer, vagy kétpártrendszer kialakulása. Mind a kettő szcenárió mellett szólnak érvek.
Ki tud alakulni egy új blokkrendszer a Tisza szavazókkal? Statikusnak tűnhet a Fidesz mozgástere a Tiszához képest, akinek van egy nagyon erős gravitációs ereje.
Most van, de hogy lesz-e 26 tavaszán, ezt nem tudjuk, most láthatóan Magyar Péter ütésálló volt a kampányban. A Tisza mögött álló választói csoport az nagyon-nagyon heterogén és amikor a pártnak konkrétan meg kell határoznia magát, hogy ők kicsodák, akkor nem biztos, hogy az mindenkinek tetszeni fog.
Itt szoktam mindig mondani, hogy a politika nem egy értelmiségi műfaj, mert az értelmiségiek azok ilyen finnyásak. Én is. Nem negatív kritikaként mondom, de hogy az értelmiségi az finnyás, jobban érdeklődik a politika iránt, hamarabb otthagyja a pártját. Ők olyan értelemben rendelkeznek több szavazattal, hogy rájuk jobban hallgat a környezetük.
Meglátjuk, hogy a Tisza párt ezt hogyan tudja kezelni, mert a mostani szavazóbázis megtartásához nekik a baloldali/liberális értelmiségre szükségük lesz, akiket nem biztos, hogy Wass Albert idézettel meg lehet szólítani. Ezt majd az idő eldönti, hogy mi lesz ebből a Tisza pártból, jobbközép irány, beállnak ebbe a baloldali tömbbe, vagy kitalálják magukat. Ezt nekik el kell dönteniük viszonylag záros határidőn belül. Valamit azért mondani kell tényleg olyan dolgokról, mint az abortusz, az eutanázia, az Európai Unió, az adópolitika, a szegények fölzárkóztatása, az egykulcsos adó vagy a családtámogatás.
A többi újabb ellenzéki párt, hát szerintem azt kijelenthetjük, hogy a Második Reformkor, Mindenki Magyarországa Néppárt, Megoldás Mozgalom, nekik game over. Nem is nagyon láttam a fantáziát ezekben a pártokban, nem volt meg az az üzenet, nem volt meg az a hely, az a válasz...én nem látom, hogy kikre akartak lőni ebben, mondjuk ebben a ballib' logikában.
Ebbe a pártversenybe úgy lehet beszállni, hogyha az ember talál valami ügyet, ami ezt keresztbe metszi. Ha kis párt akarok lenni, akkor ezzel az üggyel tudok megszólítani. A Mi Hazánk például ezt a lezárásellenes, oltásszkeptikus ügyet bevitte, megtalálta azt a választói réteget, amivel gyakorlatilag ők bejutottak '22-ben. Találtak egy olyan ügyet, ami keresztbe metszette ezt a bal-jobb megosztottságot, és képesek voltak szavazókat megszerezni.
Azt látjuk, hogy az EP választáson is több mint 300 ezer szavazatot kaptak. Nem nagyon vesztett, ha a százalékos eredményt hasonlítjuk össze a 22-es eredménnyel. Persze abszolút számokban pár tízezerrel kevesebb szavazatot kaptak most, mint 22-ben, ám az a szavazóbázis ott van. A területi eredményeket böngészve vélhető, hogy valószínűleg zömében ezek ugyanazok a választók, akik '22-ben is a Mi Hazánkra szavaztak. Eldől, hogy mondjuk abból a másik több mint 200 ezer szavazóból, akik az önkormányzatin rájuk szavaztak, de az európai parlamenti választáson nem, azok Mi Hazánkosak-e, vagy mások.
A párt megragadt ebben a pártrendszerben. Aztán persze ki tudja, mit hoz a jövő, de hogy most azért két választás volt egymás után. Bejutottak viszonylag stabil szavazóbázissal és az önkormányzati választás az meg szerintem inkább a szervezeti erejükről, a mindenütt jelenlévőségükről szólt.
Hogyan lehet az, hogy az első négyből három erő is mind jobboldali lett, és összesen? Ki lehet azt jelenteni, hogy a magyar választók ekkora többsége jobboldali lenne?
Az biztos, hogy nem lehet kijelenteni, hogy a választók 80 százaléka jobboldali. Szerintem van olyan ügy, amiben ez kijelenthető lenne, de! Még egyszer mondom, hogy a Tisza pártnál ezt még várjuk meg. Most úgy tűnik, hogy van egy jobbközép profiljuk, de a választók valószínűleg nem emiatt szavaztak rájuk, hanem protestből. Hogy ebből hosszú távon mi lesz, ez majd kiderül. Másrészt a választók sokszor önbesorolóak. Például a DK-s nyugdíjas a panellben valószínűleg baloldalinak tartja magát, és ezért szavaz a DK-ra, de mondjuk megjelenik nála a xenofóbia vagy az előítéletesség. Most akkor ő jobb vagy baloldali? Emiatt ezzel egy picit óvatosabban kell bánni. Az önbesorolás alapján biztos, hogy baloldali, meg baloldali pártokra szavaz.
Hogy hosszú távon fenntartható-e ez a sok jobboldali párt, azt nem tudom. Ha működik ez a "mindent a szent célért és Orbán Viktor leváltásáért", és ez a választók egy kellően széles rétegének elég, akkor akár még fenntartható is lehet valameddig, ám évtizedes távlatban valószínűleg nem. Hogyha erre építi föl a Tisza párt a jövőjét, hogy nem mondunk semmit, csak azt, hogy Orbán Viktort eltakarítsuk, és az nem sikerül 26-ban, akkor kérdéses mi lesz velük mondjuk 26 után.
Az, hogy a Fidesztől jobbra van egy párt, szerintem ez meg most már inkább a főszabály, mint a kivétel. Hogy ez mekkorára nő, az a Fidesz mozgásától, kommunikációjától függ, és egyébként attól is, hogy a Mi Hazánk mennyit fog fektetni abba, hogy vidéken még jobban beágyazódjon, ebben az önkormányzati választáson elért eredmény nagyon fog segíteni.
Azt szokták mondani, hogy az EP-választások az a legnagyobb mintás közvélemény-kutatás az országgyűlési választásoknak, míg az önkormányzati választás az pedig az előszele a nulladik lépése az országgyűlési választásoknak, ahol minden csak az országgyűlési választásokról szól, ami a köztévés vitában eléggé jól ki is jött valóban.
A jövőbe meredve mennyire vehetjük elő azt a bizonyos jósgömbünket? Mennyire jó módszer a politika megértéséhez, ha ezeket a választásokat előválasztásnak tekintjük?
Hogy ebből mi lesz 26-ban, azt szerintem szélhámosság megmondani, hogy nagymintás közvélemény-kutatás-e azzal is óvatosabban bánnék, merthogy az európai parlamenti választásoknak nincs meg az a tétje, ami egy országgyűlésinek megvan, magyarán, hogy kormányt lehet váltani.
Szakirodalmat is találunk a politikatudományban arról, hogy a választók az európai parlamenti választásokon sokkal inkább szeretnek impulzusok alapján szívből, ha úgy tetszik, szavazni. "Helyben nem szavaznék zöld pártra, de most igen, mert most nincs akkora tétje, behúzom, aztán hadd zöldüljön egy kicsit a politika." Van egy ilyen jellege az európai parlamenti választásoknak.
Az önkormányzati választásról megint nem biztos, hogy sok mindent levonnék az országgyűlésire nézve, szimplán azért, mert hogy sokkal többet számít a személy ott az önkormányzati választásokon. Megvannak a pártos szavazók, de megint Cser-Palkovics András esetét venném elő: Székesfehérváron a Fidesz az életben nem fog se a listára, se az országgyűlési képviselőjelöltre annyi szavazatot kapni százalékosan, mint Cser-Palkovics András. Az életben nem fog.
Magyarországon a regnáló polgármesternek mindig van egy húzása az önkormányzati választáson. Nehéz leváltani a regnáló polgármestereket. Ritka, ahhoz valami olyan dolognak kell történnie. Az a megszokott menet, hogy a polgármestert újraválasztják. Van ez alól kivétel, de ha lehet egy főszabályt mondani, akkor talán inkább ez.
Másik jelenség a két választás miatti szavazatkülönbség. "Nem volt ott a pártom, behúztam a Mi Hazánkra." Csomó választó valószínűleg így gondolta, de hogy ezekből Mi Hazánkos lesz-e később, nem tudni. A Fidesznél nem volt nagy eltérés az önkormányzati, meg az EP-választás között, a többi pártnál volt.
Az biztos, hogy a pártrendszer átalakulóban van, de hogy ez mondjuk 26-ra így marad-e, az szerintem elsősorban Tiszától és Magyar Pétertől fog függni. Képesek lesznek-e mondjuk a Fidesznél nagyobb választói bázist összeszedni, akár annak árán is, hogy mondjuk Gyurcsány Ferenc és a DK még további szavazókat veszít el, hisz ott most az MSZP-nél a Párbeszédnél, hát ahogy név szerint föl lehetne sorolni a szavazóikat most már.
Egy dolgot még fontos látni, és fontos lesz látni vagy figyelni, és ez az, hogy a Tisza párt mennyire tud szervezeti erőt kiépíteni vidéken. Egy dolog az, hogy Magyar Péterre szavazunk, mert ő vezeti a listát EP-n is, de vajon amikor 106 egyéni jelölt lesz, akkor nekik lesz-e olyan húzásuk, mint Magyar Péternek, vagy lesz-e mögöttük olyan szervezet, ami képes mozgósítani a választóikat. Szintén lényeges, hogy mennyire tart ki az újdonság, meg a lendület. Ami szervezeti erőn látszik, az az, hogy szerintem a Fidesztől balra lévő pártok kezdenek leépülni teljesen. A Fidesz valószínűleg fogja tudni hozni a mozgósítását, a kétmillió plusz választót.
Ugyanezt látom a Mi Hazánknál is, ahol kicsiben megvan a szervezeti mag, most már számos önkormányzatban, az összes megyei közgyűlésben bent vannak. Az önkormányzati választások jelentősége inkább itt van. Egyrészt leméri az országos szervezettséget, másrészt meg lendületet adhat a szervezésnek, vagy a leépülésnek. Ezt lesz érdemes figyelni mondjuk a Tisza párt esetében 26-ig, hogy ők mennyire fognak tudni országos szervezetet kiépíteni, mert egy országgyűlési választáson az nélkülözhetetlen.
