A két Korea közötti ellenségeskedésnek sok kivetülése van, a legújabb pedig a szemétháború, melynek keretében Észak-Korea szeméttel teletöltött léggömböket küldött át a határon. Meglepő azonban, hogy ez csak egy válaszcsapás volt, valójában Dél-Korea kezdte a léggömbök átküldését. A dél-koreai léggömbökben Kim Dzsong Un rendszerét kritizáló videókat, a valódi világról felvételeket, K-popot és K-drámákat tartalmazó USB-k voltak.
A léggömbkampányok nem újkeletűek a Koreai-félszigeten. Már a koreai háború alatt is elterjedt gyakorlat volt a léggömbök általi propaganda terjesztés: az amerikai hadsereg több mint 4 milliárd szórólapot juttatott Észak-Koreába, amire a kommunista rezsim 300 millió szórólappal válaszolt.
A dél-koreai léggömbküldés már évek óta zajlott különböző emberi jogi aktivista csoportok és észak-koreai menekültek által, akik saját csomagjukat összeállítva egy léggömbbe küldték azt Észak-Korea felé. A csoportok bibliákat, pénzt, rádiókat, USB- és SD-kártyákat, valamint K-pop és K-drama felvételeket küldtek. Ezek mellett élelmiszerek, gyógyszerek is voltak a csomagokban. A léggömbök észak-koreai jelenlétét bizonyítja, hogy egy észak-koreai férfit és családját a Biblia birtoklásáért ítéltek el, ami valószínűsíthetően egy ilyen léggömbből kerülhetett hozzá.
A léggömbök célja főként a lélektani hadviselés, hogy a bennük található anyagot minél többen megismerjék, és lássák, hogy a rezsimen kívül is van élet, ennek eredményeképp pedig csökkenhet a morál.
Az észak-koreai válaszcsapás azért csak idén érkezett, mivel Kim Dzsong Un egyre erősebben hajtja végre az úgynevezett „decoupling”, azaz leválasztási politikáját. A rezsim 2020 utáni viselkedése egyértelműen mutatja, hogy mindenféle békülési szándékkal felhagyott, és nem egyesítendő országként tekint a félszigetre, hanem ellenséges, fenyegető hatalomként déli szomszédjára.
Erre erősített rá, hogy a dél-koreai kormány immár hivatalosan engedélyezte a léggömbküldést, amit az előző kormány még bűncselekményként kezelt, akár 30 millió wonos (10 millió forint) büntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott. Ezt azonban a jelenleki Szuk kormány úgy ítélte túl erősen korlátozza a szabadságjogokat.
Tehát mindezek eredményeképp érkezett a válaszlépés Észak-Koreától: a szemétlufik.
Május vége óta Észak-Korea több ezer szeméttel töltött léggömböt bocsátott fel a határ túloldalára. Ezek a léggömbök különféle hulladékokat tartalmaznak, például állati és emberi ürüléket, cigarettacsikkeket, elemeket, ruhadarabokat, műanyag palackokat és különböző papírhulladékokat, de egyes esetekben még propaganda szórólapokat is.
A léggömbök véletlenszerűen szálltak le Dél-Korea különféle helyszínein, beleértve az autókat, mezőgazdasági területeket, lakónegyedeket, éttermeket és iskolákat. Egyikük az Incshoni Nemzetközi Repülőtér második terminálján landolt, ami három órás repülési tilalmat eredményezett. A dél-koreai hatóságok szerint az utóbbi időszakban 2 000 és 5 000 közötti léggömböt küldtek át a határon, amelyek közül legalább 1 300 ténylegesen célba ért. Ezek az eszközök szétszóródtak az ország számos pontján, véletlenszerűen érintve különböző helyszíneket, és ezzel jelentős zavart okoztak a mindennapi életben.
A léggömbök már önmagukban is provokatívak, azonban még nagyobb probléma, hogy potenciális veszélyforrást jelentenek: például, ha olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeket könnyen azonosíthatóak, pánikot kelthetnek a lakosság körében.
Dél-Korea válasza erre a DMZ-ben a hangosbemondós közvetítés, felszólítás beindítása volt, melynek keretein belül híreket és valós információkat is osztottak meg a rezsimben élők számára.
Az észak-koreai szemétléggömb
A két Korea közötti ellenségeskedésnek sok kivetülése van, a legújabb pedig a szemétháború, melynek keretében Észak-Korea szeméttel teletöltött léggömböket küldött át a határon. Meglepő azonban, hogy ez csak egy válaszcsapás volt, valójában Dél-Korea kezdte a léggömbök átküldését. A dél-koreai léggömbökben Kim Dzsong Un rendszerét kritizáló videókat, a valódi világról felvételeket, K-popot és K-drámákat tartalmazó USB-k voltak.
A léggömbkampányok nem újkeletűek a Koreai-félszigeten. Már a koreai háború alatt is elterjedt gyakorlat volt a léggömbök általi propaganda terjesztés: az amerikai hadsereg több mint 4 milliárd szórólapot juttatott Észak-Koreába, amire a kommunista rezsim 300 millió szórólappal válaszolt.
A dél-koreai léggömbküldés már évek óta zajlott különböző emberi jogi aktivista csoportok és észak-koreai menekültek által, akik saját csomagjukat összeállítva egy léggömbbe küldték azt Észak-Korea felé. A csoportok bibliákat, pénzt, rádiókat, USB- és SD-kártyákat, valamint K-pop és K-drama felvételeket küldtek. Ezek mellett élelmiszerek, gyógyszerek is voltak a csomagokban. A léggömbök észak-koreai jelenlétét bizonyítja, hogy egy észak-koreai férfit és családját a Biblia birtoklásáért ítéltek el, ami valószínűsíthetően egy ilyen léggömbből kerülhetett hozzá.
A léggömbök célja főként a lélektani hadviselés, hogy a bennük található anyagot minél többen megismerjék, és lássák, hogy a rezsimen kívül is van élet, ennek eredményeképp pedig csökkenhet a morál.
Az észak-koreai válaszcsapás azért csak idén érkezett, mivel Kim Dzsong Un egyre erősebben hajtja végre az úgynevezett „decoupling”, azaz leválasztási politikáját. A rezsim 2020 utáni viselkedése egyértelműen mutatja, hogy mindenféle békülési szándékkal felhagyott, és nem egyesítendő országként tekint a félszigetre, hanem ellenséges, fenyegető hatalomként déli szomszédjára.
Erre erősített rá, hogy a dél-koreai kormány immár hivatalosan engedélyezte a léggömbküldést, amit az előző kormány még bűncselekményként kezelt, akár 30 millió wonos (10 millió forint) büntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott. Ezt azonban a jelenleki Szuk kormány úgy ítélte túl erősen korlátozza a szabadságjogokat.
Tehát mindezek eredményeképp érkezett a válaszlépés Észak-Koreától: a szemétlufik.
Május vége óta Észak-Korea több ezer szeméttel töltött léggömböt bocsátott fel a határ túloldalára. Ezek a léggömbök különféle hulladékokat tartalmaznak, például állati és emberi ürüléket, cigarettacsikkeket, elemeket, ruhadarabokat, műanyag palackokat és különböző papírhulladékokat, de egyes esetekben még propaganda szórólapokat is.
A léggömbök véletlenszerűen szálltak le Dél-Korea különféle helyszínein, beleértve az autókat, mezőgazdasági területeket, lakónegyedeket, éttermeket és iskolákat. Egyikük az Incshoni Nemzetközi Repülőtér második terminálján landolt, ami három órás repülési tilalmat eredményezett. A dél-koreai hatóságok szerint az utóbbi időszakban 2 000 és 5 000 közötti léggömböt küldtek át a határon, amelyek közül legalább 1 300 ténylegesen célba ért. Ezek az eszközök szétszóródtak az ország számos pontján, véletlenszerűen érintve különböző helyszíneket, és ezzel jelentős zavart okoztak a mindennapi életben.
A léggömbök már önmagukban is provokatívak, azonban mégnagyobb probléma, hogy potenciális veszélyforrást jelentenek: például, ha olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeket könnyen azonosíthatóak, pánikot kelthetnek a lakosság körében.
Dél-Korea válasza erre a DMZ-ben a hangosbemondós közvetytés, felszólítás beindítása volt, melynek keretein belül híreket és valós információkat is osztottak meg a rezsimben élők számára.
Ahogy a képen is láthatjuk 2 alkalommal 10 hullámban küldték ki a léggömböket, melyekből 2000 sikeresen landolt a térképen látható helyeken. Kép forrása: CSIS
Az elkövetkezendő hónapokban láthatjuk majd, hogy mi lesz a következő színtere a két Korea közötti ellenségeskedésnek, hiszen a szemétháborún kívül is rengeteg téren versenyeznek, mint például a műholdak feljuttatásában is, melyben jelenleg Dél-Korea győzedelmeskedik.
