A múlt héten a belga politikai helyzet ismét bizonytalanná vált, mert a kormányalakítási koalíciós tárgyalások megrekedtek. A választások utáni koalícióalakítások már egyfajta viccnek számítanak Belgiumban, mivel az ország egy különös világrekordot tart: a 2010-es választásokat követően 541 napig, másfél tartott a kormányalakítás. Aztán a 2020-as világjárvány idején Belgiumban politikai válság keletkezett, és ismét megdöntötte a saját rekordját, 652 napig nem sikerült kormányt alakítani.
A múlt héten Bart De Wever, a 2024-es választások utáni koalíciós tárgyalások vezetője és Antwerpen polgármestere, flamand nacionalista politikus bejelentette lemondását, miután két és fél hónap próbálkozás után sem sikerült megállapodásra jutnia a leendő kormánykoalíció öt pártjával. Ebben a cikkben arra keressük a választ, milyen zűrzavar van jelenleg a belga politikában, miért küszködik az ország a kormányalakítással, és mi történhet ezután.
Bart de Wever, Antwerpen polgármestere. Lehet még vajon Belgium következő miniszterelnöke?
Kép forrása: Politico.EU
Kontextus
Először is érdemes visszatekinteni a június 9-én Belgiumban tartott szövetségi választásokra, amelyeket mindig az Európai Parlamenti választásokkal egy időben rendeznek. A jelenlegi helyzet megértéséhez fontos néhány alapvető információ Belgium politikai rendszeréről. Az országban rendkívül összetett hatalommegosztás működik: a szövetségi kormány mellett három régió – Flandria, Vallónia és Brüsszel –, valamint három közösség – a flamand, a frankofón és a német közösség – is jelentős szerepet játszik a döntéshozatalban, a közigazgatásban és a jogrendszerben.
A régiók felelősek a területi kérdésekért, mint például a mobilitás, a környezetvédelem és a lakhatás, míg a közösségek a nyelvi alapú ügyeket kezelik, beleértve a kultúrát, az oktatást és a gyermekgondozást. Ennek eredményeként az ország politikai struktúrája a különböző pártok összetett hálójából áll.
Az ország északi részén lévő öt flamand tartományból megválasztott politikusok automatikusan a holland nyelvű parlamenti csoporthoz tartoznak, míg a déli, vallon tartományok képviselői a frankofón csoportot alkotják. A Brüsszelben megválasztott politikusok pedig szabadon dönthetnek arról, hogy melyik csoporthoz kívánnak csatlakozni.
Belgium régiói: Vallónia, Flandria és Brüsszel
Kép forrása: Wikipédia
A 2024-es országos választásokon a legtöbb szavazatot Bart De Wever flamand nacionalista pártja, az Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte meg, 16,7%-kal. A második helyen a szélsőjobboldali Vlaams Belang, szintén flamand nacionalista párt végzett, amely 13,8%-ot kapott. A harmadik helyen a Georges-Louis Bouchez vezette jobbközép frankofón Reformista Mozgalom állt 10,3%-kal.
Mivel az N-VA került ki győztesként, Bart De Wever lehetőséget kapott, hogy flamand kormányt alakítson, és szövetségi szinten is koalíciós tárgyalásokat kezdeményezzen. A tervezett koalíciós partnerek között szerepelt a jobbközép frankofón Reformista Mozgalom, a balközép flamand Vooruit, a centrista Kereszténydemokrata és Flamand Párt (CD&V), valamint a centrista frankofón Les Engagés.
Ezt a koalíciót a belga politikában "Arizona Koalíció" néven ismerik, mivel az öt párt színei megegyeznek Arizona állam zászlajának színeivel. Azonban a június óta folyó tárgyalások megrekedtek, elsősorban a költségvetési intézkedésekkel kapcsolatos nézeteltérések miatt.
Amikor Bart De Wever lemondott a belga királyi palota főtárgyalói tisztségéről, a flamand közszolgálati televíziónak (VRT) úgy nyilatkozott: „Kétségkívül ez életem legnagyobb politikai csalódása. Amikor az ember két hónapon át éjjel-nappal dolgozik, és úgy érzi, közel jár a megállapodáshoz a társadalmi-gazdasági reformokról, az illetékek csökkentéséről és a hiány kezelésének módjáról, majd az utolsó pillanatban minden félresiklik, az nagyon megviseli."
Miért nem tud Belgium kormányt alakítani?
A fő probléma a költségvetési nézeteltérésekben rejlik, különösen a részvényekre kivetendő tőkenyereségadó bevezetésére vonatkozó javaslat körül alakult ki vita. Ennek hátterében az áll, hogy Bart De Wever több javaslatot tett a belga költségvetés egyensúlyba hozására a szeptember 20-i határidő előtt. Ekkor Belgium köteles benyújtani az EU-nak egy költségvetési tervet, amely 28 milliárd euró megtakarítást eredményezne. Jelenleg ugyanis az ország költségvetési hiánya a GDP 4,4%-át teszi ki, ami jóval meghaladja az EU által megengedett 3%-os szintet.
Az államadósság csökkentése hatalmas feladat bármely kormány számára, ezért a de Wever által javasolt költségvetési intézkedéscsomag tartalmaz néhány drasztikus változtatást, amelyek közül az egyik a részvényekre és kötvényekre kivetett 10%-os tőkenyereségadó.
Belgium jelenleg az egyetlen ország a világon, ahol bizonyos feltételek mellett 0%-os adó terheli a tőkenyereséget, vagyis a befektetésekből és eszközökből származó nyereséget. Ez az adórendszer rendkívül vonzóvá teszi az országot a befektetők számára. Egy másik javaslat a megtakarítási számlák adómentességének eltörlésére irányul. A jelenlegi szabályok szerint az első 1020 euró kamat évente adómentes, miközben más ingó jövedelmek, például a határidős számlák és a takaréklevelek kamatai 30%-os adókulcs alá esnek. De Wever azt is javasolja, hogy ezt az adót 25%-ra csökkentsék.
Belga parlament, Kép forrása: The Brussels Times
Ezek az adózási javaslatok azonban több koalíciós párt ellenállásába ütköztek. Georges-Louis Bouchez, a szabadpiacpárti Reformmozgalom vezetője különösen ellenzi, mert szerinte a gazdagok már így is túlzottan meg vannak adóztatva, és alacsonyabb adókat követel számukra.
További feszültség tapasztalható Bouchez és Conner Rousseau, a Flamand Szocialista Párt vezetője között. Rousseau kijelentette, hogy nem vesz részt a kormányban, ha nem hajlandók növelni a gazdagok adóját. A politikai nézeteltérések mellett azonban a koalíciós partnerek közötti bizalom is megingott.
Maxim Prévot, Bart De Wever utódja a tárgyalások vezetésében, egy költségvetési részlet kiszivárgására hivatkozott, amely tovább mélyítette a bizalmi válságot a tárgyalópartnerek között. Prévot szerint a feleknek túl kell lépniük a tabukon, és kompromisszumot kell kötniük, mivel Belgium nem engedheti meg magának, hogy hosszú ideig patthelyzetben maradjon.
Mi a következő lépés?
Az idő fogytán van, az országnak több uniós határidőt is be kell tartania. Belgiumnak szeptember végéig uniós biztost kell kineveznie. Ennél is fontosabb azonban a szeptember 20-i uniós költségvetési határidő, bár ez technikailag meghosszabbítható október 15-ig, így a héten újrainduló tárgyalásoknak kiemelt jelentőségük lesz, mivel az öt arizonai koalíciós párt megpróbálja áthidalni a költségvetési nézeteltéréseiket, és megállapodni egy új dokumentumban.
Maxim Prévot eddig magabiztosan nyilatkozott, és úgy véli, hogy a tőkenyereségadó kérdését még ezen a héten meg lehet oldani. Azonban a következő jelentős akadály a miniszterelnök megválasztása lesz. Bart De Wever, aki jelenleg Antwerpen polgármesterének harmadik ciklusára kampányol az október 13-i helyhatósági választásokon, még mindig nem adta fel a reményt.
A koalíción belül valószínű, hogy ellenállásba ütközik, ha De Wever miniszterelnökké válik. Ő egy magát konföderalistának valló flamand nacionalista, aki több hatalmat szeretne Flandriának. De Wever azt is felvetette, hogy Belgium államformája a végéhez közeledik, ami még nehezebbé teszi számára, hogy meggyőzze a francia nyelvű Vallónia pártjait a miniszterelnöki poszt elfogadásáról.
Bár a helyzet bonyolult, Belgium legalább nem kell attól tartania, hogy ismét rekordot dönt a leglassabb kormányalakítás terén.
