Kelet-Közép-Európa régiója hosszú ideje küzd azzal a problémával, hogy infrastrukturálisan jelentősen le van maradva Nyugat-Európához képest. Míg a nyugat-európai országokban jól kiépített, korszerű út- és vasúthálózatok húzódnak, addig az Európai Unió keleti tagállamainak közlekedési rendszerei sok helyen elavultak és fejlesztésre szorulnak. További kihívás, hogy a régióban a fejlesztések túlnyomórészt kelet-nyugati irányban történtek, így az észak-déli infrastruktúra különösen gyenge. Pontosan erre a problémára kínál megoldást a Három Tenger Kezdeményezés (3TK), amely a közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúra fejlesztését célozza meg az észak-déli tengelyen.
A 3TK egy regionális együttműködés, amely a Balti-, Adriai- és Fekete-tenger közötti országok infrastrukturális összekapcsolását tűzte ki célul. Bár sokan nem hallottak még róla, ez az együttműködés hatalmas lehetőségeket rejt Kelet-Közép-Európa számára közlekedési- energetikai- és digitális infrastruktúra projektjein keresztül. Az eredetileg 12 ország által 2015-ben alapított kezdeményezéshez mára Görögország is csatlakozott, így a jelenlegi 13 tagállam az Égei-tengerrel kiegészülve már 4 tengert kapcsol össze.
forrás: Wikipédia
De vajon miért fontos a Három Tenger Kezdeményezés, és miért érdemes nagyobb figyelmet szentelni neki? Az együttműködés nemcsak gazdasági fejlődést ígér, hanem biztonsági, sőt, geopolitikai szempontból is jelentős lehet a résztvevő országok számára. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan is működik a 3TK, és milyen jövőbeli lehetőségeket rejt magában a kelet-közép-európai régió számára.
Óriási lehetőségek egy dinamikusan fejlődő régióban
Kelet-Közép-Európa országai az utóbbi években lenyűgöző gazdasági fejlődést mutattak, a régió több országában a GDP növekedése évről évre meghaladta az uniós átlagot. A Három Tenger Régió 13 tagállama összesen 111 millió embernek ad otthont, területe pedig az Európai Unió közel egyharmadát fedi le. Bár ezek az országok történelmileg hátrányban voltak Nyugat-Európához képest, ma már a legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező területek közé tartoznak az EU-ban.
A legfrissebb előrejelzések szerint a régió GDP-je 2030-ra akár 35%-kal is növekedhet a 2019-es szinthez képest, a régió becsült infrastrukturális fejlesztési szükséglete pedig 500 milliárd euró körüli. Ez óriási lehetőség a tagállamok számára, hogy megerősítsék gazdaságukat, csökkentsék a fejlettségbeli különbségeket Nyugat-Európával szemben, és stabilabb pozíciót érjenek el az európai politikai térben is, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kiépítése.
A Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alap létrehozásával lehetőség nyílt arra is, hogy a szükséges kelet-közép-európai fejlesztések a magántőke bevonásával valósuljanak meg. Így nem csak a részt vevő országok hozzájárulása révén finanszíroznák a beruházásokat, hanem cégek és akár magánszemélyek is beszállhatnának a profit reményében.
Közlekedési infrastruktúra
A Három Tenger Kezdeményezés egyik legfontosabb célja, hogy kiépítse az eddig hiányzó észak-déli közlekedési kapcsolatokat a térség országai között. Míg a kelet-nyugati irányú útvonalak többé-kevésbé megfelelően működnek, addig az észak-déli tengelyen komoly fejlesztésekre van szükség: az egyik legambiciózusabb projekt a Via Carpatia úthálózat, amely északról, a Balti-tengeri Klaipédától egészen a görög Szaloniki kikötőjéig húzódik majd.
forrás: magyarepitok.hu
Ez a projekt nemcsak az autópályák és vasútvonalak kiépítésére koncentrál, hanem a térség kulcsfontosságú kikötőit is bekapcsolja a nemzetközi kereskedelembe. A balti Klaipéda kikötője, a Fekete-tengeri Konstanca és az Égei-tengeri Szaloniki összekapcsolása jelentős előrelépést jelentene a globális piacokhoz való hozzáférésben. Ezek a kikötők stratégiai szerepet játszanak majd abban, hogy Kelet-Közép-Európa országai jobban bekapcsolódhassanak a nemzetközi kereskedelem vérkeringésébe.
Az infrastruktúra fejlesztése nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem a régió katonai és biztonsági szempontjait is javítja. Az Ukrajnában zajló háború rávilágított arra, mennyire fontos a gyors és megbízható közlekedési kapcsolatok megléte, különösen a NATO keleti szárnyán, az észak-déli irányú közlekedési útvonalak megerősítése pedig hozzájárulhat a régió ellenállóképességének növeléséhez.
Energetikai infrastruktúra
Kelet-Közép-Európa történelmileg nagymértékben függött az orosz földgáztól és energiától. A Három Tenger Kezdeményezés egyik fő célkitűzése, hogy ezt a függőséget csökkentse, és biztonságosabb, fenntarthatóbb energiaellátást biztosítson a régió számára. Az energetikai infrastruktúra fejlesztése ezért kiemelt fontosságú, hiszen a régió országai közös érdekeiket szolgálva próbálnak új energiaforrásokat és szállítási útvonalakat kiépíteni.
Az energetikai projektek között szerepel új földgázvezetékek és LNG-terminálok kiépítése is. Például a Lengyelországot Litvániával összekötő GIPL gázvezeték (az alábbi térképen rózsaszínnel jelölve), a Szlovákiától Bulgáriáig tartó Eastring vezeték (feketével jelölve), valamint a BRUA vezeték Bulgáriából Ausztriába (narancssárgával jelölve) mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a térség országai több forrásból juthassanak földgázhoz, ezáltal jelentősen mérsékelve az orosz energiától való függőséget, ami politikai és biztonsági szempontból is rendkívül fontos.
forrás: Geopolitical Intelligence Services AG
A Fekete-tengeren fekvő Konstanca kikötője az LNG-terminálok egyik fontos csomópontja lesz, hiszen itt egy új terminál épül, amely lehetővé teszi a cseppfolyósított földgáz importját. Görögország is jelentős szereplővé válik ezen a területen: a Szaloniki közelében található új úszó LNG-terminál a tervek szerint 2025-ben áll majd üzembe. Ezek a fejlesztések elengedhetetlenek a térség energiabiztonságának növeléséhez.
A földgáz mellett a megújuló energiaforrások fejlesztése is központi szerepet játszik a régióban, a 3TK keretében számos olyan projekt zajlik, amely a szél- és napenergia kiaknázására irányul, segítve ezzel a zöld átállást és a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ezek a beruházások hozzájárulnak ahhoz, hogy a régió hosszú távon fenntartható, versenyképes energiagazdálkodást valósítson meg.
Digitális infrastruktúra
A digitális infrastruktúra fejlesztése nélkül ma már elképzelhetetlen a gazdasági versenyképesség és a modernizáció, de a kiberbiztonság kérdése is egyre sürgetőbb feladatokat állít a régió országai elé. Kelet-Közép-Európa ezen a téren is jelentős lemaradással küzd Nyugat-Európához képest, de a 3TK célja, hogy a digitális hálózatokat is fejlessze, lehetőséget teremtve a nyugati tagállamokhoz való felzárkózásra. A régió országainak közös célja, hogy az adatfelhasználás, az online szolgáltatások és a kiberbiztonsági rendszerek fejlesztése révén egyre inkább bekapcsolódjanak a globális digitális gazdaságba.
Mivel a digitalizáció elsősorban a magánszektorra támaszkodik, a 3TK célja, hogy elősegítse a magántőke bevonását a digitális projektekbe. Ez különösen fontos, hiszen a növekvő piaci kereslet és a technológiai igények robbanásszerű növekedést hoznak ezen a területen. Egy kiemelkedő nehézsége ennek a területnek azonban a korlátozott állami szerep a digitalizáció területén. A kritikus állami infrastruktúrákkal (közművek, egészségügyi szolgáltatások) szembeni egyre gyakoribb kibertámadások elleni védekezés az informatikai hátteret biztosító magáncégek kezében van. A döntéshozók hozzá nem értése és a digitalizáció irányításának hiánya az állami szerveződésben—nincsenek digitalizációért felelős miniszterek, akik akár egymással egyeztetve koordinálhatnák a régió digitális fejlődését—lemaradást eredményezett a jogi háttér megalkotását illetően.
Ahhoz, hogy a 3TK digitális pillére is tényleges eredményeket érhessen el, először arra van szükség, hogy a digitális infrastruktúra területén létrejöjjön az intézményesedés és koordináció a tagállamokon belül.
A régió jövője
A 3TK hosszú távú fejlődési lehetőségeket kínál Kelet-Közép-Európa országai számára, a közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúra fejlesztése nemcsak a gazdasági növekedést támogatja, hanem a régió politikai és stratégiai helyzetét is megerősíti. Ahhoz, hogy a régió országai valóban kihasználják ezeket a lehetőségeket, elengedhetetlen a hatékony együttműködés és a megfelelő források biztosítása.
A következő évek során a Három Tenger Kezdeményezés projektei nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Kelet-Közép-Európa felzárkózzon Nyugat-Európához, és fontos szereplővé váljon a globális színtéren is. Ha a régió országai képesek lesznek sikeresen együttműködni és végrehajtani a tervezett beruházásokat, akkor nemcsak a gazdasági fejlődésüket vehetik saját kezükbe, hanem politikai alkupozíciójuk is megerősödhet, és nagyobb súllyal szólhatnak bele az európai és nemzetközi döntéshozatalba.
