A román választások első fordulóját 2024 november 24-én tartották, melynek eredménye mondhatni drámai lett, hiszen egy olyan jelölt végzett az első helyen, akit nemhogy a második körbe nem vártak, de még az első ötbe sem. A szélsőjobboldali Călin Georgescu azonban 22,9%-kal első helyen jutott be a második körös szavazásba. Ellenfele sem az első helyre várt jelnlegi miniszterelnök, hanem Marcel Ciolacu, hanem a liberális Elena Lasconi lesz. A következő fordulót december 8-án tartják, addig nézzük meg, hogyan alakult így a választás?
Az előző évek politikai helyzete alapvetően meghatározta a jelenlegi versenyt. Klaus Iohannis, Románia centrista-jobboldali elnöke tízéves mandátumának végére ért, amely során az ország szilárd euroatlantista irányvonalat követett. Kormánya azonban nem volt mentes a kihívásoktól: a COVID-19 járvány, a gazdasági válság, valamint az orosz-ukrán háború árnyékában egy ideológiailag eltérő nagykoalíció jött létre a Partidul Social Democrat (PSD) és a Partidul Național Liberal (PNL) részvételével. A PSD és a PNL hagyományosan politikai ellenfelek voltak, így a koalíció sosem lehetett igazán sikeres.
A közvélemény-kutatások szerint a választások előtt a PSD vezetőjét, Marcel Ciolacut várták győztesnek, míg ellenfelének a népszerű szélsőjobboldali párt, az AUR jelöltjét, George Simiont várták, még a választás napján az exit pollok is ezt a szcenáriót vetítették előre. Ennek ellenére a választás végére egyikük sem került be a második körbe. Ciolacu valószínűleg az arroganciájának köszönhetően sem volt túl népszerű, a választás előtt tett több erős kijelentést, amely nem segített neki. Simion esetében pedig leginkább Călin Georgescu szívta el a jobboldali szavazatokat, amelyeket nem ő, hanem a másik szélsőjobboldali, független jelölt kapta.
Nézzük meg a jelölteket egyesével:
Marcel Ciolacu (PSD)
A Partidul Social Democrat (PSD) vezetője és jelenlegi miniszterelnök. Programjában a stabilitás megőrzését hangsúlyozza, támogatja Románia EU- és NATO-tagságát, valamint Ukrajna melletti kiállását. A közvéleménykutatások egyértelmű győztesnek hozták ki.
A vesztes Ciolacu. Kép forrása: Reuters
George Simion (AUR)
Az Alianța pentru Unirea Românilor (AUR) radikális jobboldali párt vezetője. Népszerű a diaszpóra és a fiatalok körében. Ellenzi a katonai segítségnyújtást Ukrajnának, és támogatja a béketárgyalásokat. Konzervatív keresztény értékeket vall, és ellenzi az azonos neműek házasságát.
Elena Lasconi (USR)
A Uniunea Salvați România (USR) vezetője és Câmpulung polgármestere. Korábban újságíró, aki 2018-ban csatlakozott az USR-hez. Programjában a korrupció elleni harcot, a védelmi kiadások növelését és Ukrajna támogatását hangsúlyozza. Támogatja a bejegyzett élettársi kapcsolatokat, de ellenzi az azonos neműek házasságát. Keresztény liberális jelölt.
Nicolae Ciucă (PNL)
A Partidul Național Liberal (PNL) vezetője, a szenátus elnöke és korábbi miniszterelnök. Nyugalmazott tábornok, aki 2019-ben lépett politikai pályára. Erősen támogatja Ukrajnát és a nyugati orientációt. Mélyen vallásos, valamint az EU migrációs politikájának újragondolását szorgalmazza.
Călin Georgescu (Független)
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának meglepetésgyőztese, rendkívül megosztó személyiség a román politikai színtéren. A 62 éves Georgescu függetlenként indult, miután korábban rövid ideig tagja volt az Alianța pentru Unirea Românilor (AUR) szélsőjobboldali pártnak. Az AUR-ból való kilépését az indokolta, hogy a párt vezetői kritizálták Oroszország-párti és NATO-ellenes nézeteit. Georgescu kampánya TikTokon és az X platformon futott nagy sikerrel, populista, nacionalista üzeneteket hirdetve, melyekkel széles rétegeket szólított meg, különösen a vidéki és alacsonyabb jövedelmű szavazók körében.
Georgescu politikai karrierjét árnyékolják ellentmondásos nyilatkozatai és kapcsolatai. Többször dicsérte Vlagyimir Putyint, mint „hazáját szerető embert”, és méltatta a második világháborús román vezetőket, Corneliu Codreanut, a Vasgárda alapítóját, valamint Ion Antonescut, akik a holokausztban játszott szerepük miatt hírhedtek. Georgescu a NATO-t is gyakran kritizálta, különösen a Romániában található rakétavédelmi rendszert, amelyet „a diplomácia szégyenének” nevezett. Állítása szerint a NATO nem lenne képes valódi védelmet nyújtani egy orosz támadás esetén, és a román diplomácia legjobb esélyét az „orosz bölcsességben” látja.
Ezek a nyilatkozatok egyértelműen szembemennek Románia eddigi politikájával, ami a teljes elköteleződést mutatta mind az EU, mind pedig a NATO irányába. A Lasconi és Georgescu közötti összecsapás Románia jövőjét illetően kulcsfontosságú, hiszen az elnöki és parlamenti választások egyszerre alakítják majd az ország bel- és külpolitikáját.
A két második körös jelölt. Kép forrása: Széhelyhon
Pászkán Zsolt Mandineren megjelent elemzése szerint Călin Georgescu kampányának sikerét nagymértékben a TikTok és más közösségi média platformok manipulációjára alapozta. A jelentés szerint Georgescu csapata a TikTok algoritmusát kihasználva, trollfarmokat és álhíreket terjesztve tudta a többi jelöltet lejáratni, miközben saját populista, oroszbarát üzeneteit felerősítette. Ez a taktika nemcsak Romániában, de nemzetközi szinten is aggasztó tendenciára világít rá: a közösségi média manipulációja egyre meghatározóbbá válik a választások alakulásában.
A szélsőjobboldali szavazatok megosztottsága Georgescu és George Simion (AUR) között egyértelművé tette a radikális jobboldal növekvő befolyását Romániában. Bár az első fordulóban a szavazatok eloszlása miatt Simion háttérbe szorult, a második fordulóban ezek a szavazatok átvándorolhatnak a másik szélsőjobbos jelölt felé. Ez a folyamat majd a parlamenti választásokon akár egy 40%-os szélsőjobboldali tömböt is eredményezhet a következő parlamentben, amely különösen aggasztó lehet a magyar kisebbség számára, hiszen az ilyen irányultságú politikai erők gyakran euroszkeptikus, nacionalista retorikát képviselnek.
Elena Lasconi, Georgescu kihívója, szintén nem teljesen problémamentes magyar szempontból. Programjában ugyanis támogatja Székelyföld területi átrendezését, amely érzékeny kérdés a magyar kisebbség számára. Ez a második fordulót még jelentősebbé teszi, hiszen a választás eredménye alapvetően befolyásolhatja Románia kisebbségpolitikáját, valamint az ország viszonyát az EU-hoz és a NATO-hoz.
Georgescu, a szélsőjobboldali független jelölt. Kép forrása: Székelyhon
A december 8-i második forduló tétje hatalmas. Kiderül, hogy Georgescu rendhagyó, TikTok-alapú, oroszbarát és anti-NATO retorikája mennyire bizonyul sikeresnek egy hagyományosabb kampányoló politikus, Lasconi ellenében. Georgescu szárnyalása és populista retorikája ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a jövő politikájában egyre nagyobb szerepet játszhatnak az álhírek, összeesküvés-elméletek és akár mesterséges intelligencia által készített hamis tartalmak.
Az Európai Unió számára ez a helyzet különösen nagy kihívást jelent. Miközben az EU progresszív felfogása elutasítja a cenzúrát, kérdéses, hogy mennyire lesz képes hatékonyan fellépni a közösségi média manipulációjával szemben. Georgescu kampánya rávilágít arra, hogy az EU jelenlegi szabályozásai nem elégségesek az ilyen típusú hibrid befolyásolási taktikák megakadályozására. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a jövő választásai még inkább a digitális tér manipulációjától függenek majd, ami alapjaiban változtathatja meg az európai demokráciákat.
A romániai elnökválasztás első fordulója tehát nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is figyelemfelkeltő esemény, amely az új politikai korszak kezdetét jelezheti.
