Jun Szogjol elnök kedd este hirtelen kihirdetett rendkívüli szükségállapota megdöbbentette a nemzetet, és politikai szakértők szerint szerdán sokan dühöngtek elhamarkodott lépése miatt.
A kedd este élőben közvetített rendkívüli sajtótájékoztatón Jun „északbarát, államellenes erőknek” nevezte politikai ellenfeleit, és azzal vádolta őket, hogy megpróbálják megbénítani kormányát és aláásni az alkotmányos rendet. Hangsúlyozta, hogy a szükségállapot kihirdetésének indoka „az államellenes erők felszámolása volt, amelyek romboló cselekményekben vettek részt, és az ország vezetésének megdöntését tervezik”.
Az elnök hirtelen szükségállapotot hirdetett ki, majd a törvényhozók mintegy két és fél órával később elutasították azt, miután a kormány és a fő ellenzéki Koreai Demokrata Párt (DPK) között hónapok óta holtpontra jutott a törvényhozás.
Az ellenzéki, de parlamenti többséggel bíró párt megpróbált egyoldalúan keresztülvinni a Nemzetgyűlésben egy lecsökkentett költségvetési javaslatot. A javasolt költségvetési megszorítások az elnöki hivatal titkárságának és a Nemzetbiztonsági Hivatalnak a különleges tevékenységekre szánt teljes keretét, valamint az ügyészség, az állami számvevőszék és a rendőrség számára biztosított forrásokat érintik.
Emellett a DPK vádemelési indítványt nyújtott be az állami számvevőszék vezetője ellen, amiért nem ellenőrizte az elnöki rezidencia áthelyezését, valamint három ügyész ellen, amiért nem vonták felelősségre Jun feleségét, Kim Konhi first lady-t. A vádemelési indítványról szerdán kellett volna szavazni a plenáris ülésen, de a szükségállapot fiaskója miatt elhalasztották.
Szakértők szerint Jun politikai problémái és az, hogy nem tud úgy kormányozni, ahogyan ő akar, sarokba szorították, ami irracionális döntések meghozatalára késztette.
„Jun bizonyára azt gondolta, hogy ha rendkívüli szükségállapotot hirdet, akkor képes lesz elnyomni az ellenzéket és átvenni az irányítást a kormány felett. Ez egy értelmetlen döntés. Úgy tűnik, még a politika és a demokrácia alapjait sem érti” - mondta Pak Szangpjong politikai kommentátor.
Az elnök drasztikus döntését a növekvő politikai elszigeteltség és a kormányzással kapcsolatos aggodalom ösztönözte.
A Jun-kormány nem tudta elfogadni a kívánt törvényjavaslatokat a DPK erős ellenállása miatt, amely a 300 képviselői helyből 170-et tud magáénak. Jun népszerűségi mutatói is mélypontra jutottak, amit több korrupciós botrány idézett elő, köztük a Kim Konhit érintő is.
A parlamenti szócsaták és összekülönbözések ellenére a „szükségállapot” kifejezés sokáig tabunak számított Koreában, tekintettel a történelmi traumára. A szükségállapot kihirdetése anélkül, hogy a kérdést megvitatta volna a kormányzó Népi Erő Párt (PPP) tagjaival, valamint a hadseregre vonatkozó rendelete azt mutatja, hogy Jun mennyire ésszerűtlen döntést hozott. Sokak szerint most követett el politikai öngyilkosságot, ami nemcsak őt magát, hanem a kormánypártot is érinti, amely már korábban is jelentős nehézségekkel nézett szembe, hiszen előző elnökét, Pak Künhjét a Nemzetgyűlés vádemelését követően az akkori Jun Szogjol vezette Ügyészség nyomozásának végeredményeként bilincsben vitték el.
„A PPP vezetője, Han Donghon és 18 kormánypárti törvényhozó, akik megszavazták az elnöki szükségállapot kihirdetésének megakadályozását, alig úszta meg a felelősségre vonást, de a többi kormánypárti törvényhozónak meg kell fizetnie az árat, amiért csak a pálya szélén álltak. A koreaiak nem fogják megbocsátani Junnak, amit tett”. – mondta egy szöuli professzor.
Jogi szakértők rámutattak, hogy Jun lépései jogi túlkapásnak minősülnek, hangsúlyozva, hogy emiatt hazaárulás vádjával nézhet szembe.
„Nem volt semmilyen igazolható alapja vagy előfeltétele a szükségállapot kihirdetésének. A rendkívüli szükségállapotot csak akkor lehet kihirdetni, ha háború, incidens vagy más hasonló nemzeti vészhelyzet idején a társadalmi rend olyan súlyos zavarai vannak, amelyek jelentősen akadályozzák az állam közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatainak ellátását. Jun megsértette az eljárási jogi elveket is, például azt, hogy a szükségállapot kihirdetése után haladéktalanul értesítenie kellett a Nemzetgyűlést” - mondta Kim Sontek, a Koreai Egyetem alkotmányjogász professzora.
A katonai erők bevonulása a Nemzetgyűlés épületébe és működésének megzavarása alkotmányellenes és törvénytelen cselekedet. Még ha az elnök fel is oldotta a szükségállapot miután elfogadta a Nemzetgyűlés elutasító szavazatát, ez nem mentesíti őt az alkotmány megsértése alól. Jun elnök cselekedete felérhet hazaárulással, mivel az alkotmányos rend megzavarására tett kísérletnek tekinthető.
Az ellenzéki blokk közölte, hogy megkezdte az elnök elleni hazaárulási vádak megfogalmazását. A Nemzetgyűlés december 4-i plenáris ülésén jelentették be a Jun Szogjol elnök ellen a rövid ideig tartó szükségállapot kihirdetése miatt benyújtott vádemelési indítványt. Az indítványt kevesebb mint egy nappal azután nyújtották be, hogy Jun visszavonta a szükségállapotot elrendelő rendeletet, miután a törvényhozás elfogadta a rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló határozatot.
Az ellenzéki törvényhozók a parlamentnek benyújtott indítványukban azt állították, hogy Jun szükségállapot kihirdetése sérti az alkotmányt és más, a népszuverenitás és a hatalmi ágak szétválasztásának elveire vonatkozó törvényeket. Továbbá, hogy a szükségállapotról szóló rendelet sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel a szükségállapot katonai ellenőrzés alá helyezi a médiát és a kiadókat, továbbá, betiltja a sztrájkokat és a tiltakozásokat.
Az indítvány elfogadásához a 300 fős parlament többségének be kell terjesztenie azt a Nemzetgyűlés elé, a végső jóváhagyáshoz pedig kétharmad szükséges. Az ellenzéki törvényhozók száma 192; az indítvány elfogadásához a kormányzó Népi Erő Párt nyolc törvényhozójának támogatására van szükség. Amennyiben a törvényhozók minősített többsége támogatja az indítványt, akkor az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy az elnök eltávolítása indokolt-e.
A kormánypárt azonban a vádemelési indítvány ellen döntött nyilatkozatában.
A dél-koreai elnök tehát nehéz helyzetében egy erősen önsorsrontó döntést hozott, amely most megingatta pozícióját is. Már a szükségállapotot követő napon az elnök vezető tanácsadói tömegesen ajánlották fel lemondásukat: közéjük tartozik az elnök kabinetfőnöke, a nemzetbiztonsági tanácsadó, a szakpolitikai kabinetfőnök, illetve további 7 magas rangú tanácsadó. Az egyértelmű, hogy a kormánypárton kívül mindenki az elnök pozíciójából való elmozdítása mellett fog dönteni, így csupán abban bízhat, hogy a pártja egyhangúan kiáll mellette a Nemzetgyűlésben, ami viszont a pártot hozná rendkívül kényelmetlen helyzetbe az ország közvéleménye előtt, akiknek kb. 75%-a az elnök távozását szeretné látni a szerda hajnali események következményeként.
