Az öreg kontinens államainak döntő többsége bő egy évszázaddal ezelőtt monarchia volt, mára azonban a köztársaság – mint államforma szinte egyeduralkodó lett Európában. Vannak azonban olyan országok, melyek államfői tisztségét továbbra is egy király – vagy adott esetben királynő tölti be. Ebben a cikksorozatban a legjelentősebb európai monarchiákat vesszük sorra.
Egyesült Királyság
Talán nem meglepő, hogy a monarchiák sorát az Egyesült Királyság említésével érdemes kezdeni, hiszen a brit uralkodók már a Brit-Birodalom felemelkedése óta – bő két évszázada a világ leginkább ismert vezetői. A brit királyi család a 19. század második felétől egészen a II. világháborúig a világ vezető hatalmának államfőit adta. A birodalom 1922-ben érte el legnagyobb kiterjedését, ekkor a világ szárazföldjeinek nagyjából egynegyedét irányították Londonból, a brit uralkodó pedig több, mint 450 millió alattvalóval bírt. A birodalom státuszát kétségkívül Victoria királynő alapozta meg, aki 1837-től egészen 1901-ig töltötte be pozícióját. Uralkodása alatt a birodalom gyors növekedése volt jellemző, melyet az ipari forradalom fűtött. Victoria uralkodását a 20. századi Egyesült Királyságban nagy nosztalgia övezte.
Az idős Victoria királynő portréja
Forrás: immediate.co.uk
A brit monarchia a 19. és 20. század folyamán is stabil tudott maradni olyan nemzetközi folyamatok ellenére, mint pl.: a bolsevizmus elterjedése az első világháborút követően, vagy az európai monarchiák felbomlása a 20. század első felében. Ebben nagy szerepe volt az alkotmányos monarchia létrejöttének, mely már a 19. században is népképviseleti legitimációt adott a brit törvényhozásnak és kormányzásnak. A brit uralkodó szerepe egyre inkább reprezentatívvá vált. Ezt jól példázza az Egyesült Királyság második világháborús helytállása, melyben a háborút érintő operatív kérdésekben – az azt megelőző évszázados hagyományokkal ellentétben – nem a király, hanem a kormányfő és szakmai stábja volt illetékes. A királyi család – VI. György, felesége és lányai, köztük Erzsébet hercegnő inkább az ellenállás jelképeként, érzelmi hatás kifejtése végett szerepeltek a nyilvánosságban.
1953-ban, II. Erzsébet koronázását élőben vetítették a televízióban, mely a brit királyi család nemzetközi ismertségét tovább növelte. Erzsébet 70 éves uralkodása során egyébként is visszatérő és kiemelt fontosságú kérdés volt a nyilvánosság előtti szereplés és a királyi család, valamint a monarchia, mint államforma megítélése. Erzsébet – különösen uralkodása utolsó évtizedeiben – igyekezett modernizálni a monarchia intézményét a transzparencia erősítésével és a pazarló, költséges események mellőzésével. Emellett a királyi család számos tagja rendszeresen állt ki a nyilvánosság felé, hogy interjúkat adjon, vagy csak megjelenjen az ország polgárai között, ezzel erősítve az alattvalók bizalmát.
Erzsébet és férje, Fülöp herceg egy nyilvános eseményen üdvözli a tömeget
Forrás: Telegraph
A királyi családot természetesen sok botrány is övezte, elég ha csak III. Károly feleségét, Diana-t érintő kérdésekre, vagy a Károly fiai között elmérgesedett viszonyra gondolunk. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a világ egyik legismertebb és népszerűbb uralkodói családja minden bizonnyal még hosszú ideig hozzájárul a monarchia fennmaradásához az Egyesült Királyságban.
Monaco
Európa egyik legkisebb állama szintén monarchia, mely nemzetközi jelentőségét tekintve ugyan jóval elmarad az Egyesült Királyságtól, története rendkívül izgalmas és fordulatokkal teli. Monaco történelme elválaszthatatlan a hercegségtől, mint államforma, hiszen a Grimaldi-ház 1292. óta vezeti a világ jelenleg második legkisebb államát. A monacói monarchia története a 19. századig szinte megegyezik a térség többi államával. 1863-ban azonban III. Károly herceg azonban megalapította az ország első kaszinóját, mely Monaco történelmében azóta is megkülönböztetett fontosságú. A szerencsejáték, fényűzés, luxus és turizmus azóta is az ország gazdaságának motorja, így kijelenthető, hogy Károly herceg jól ismerte fel az emberi természet szükségleteit a 19. század közepén.
I. Albert herceg 1911-ben olyat tett, melyet nagy valószínűséggel egyetlen másik európai uralkodó sem tett volna, hiszen ő maga adott utasítást a monacói alkotmány megalkotására, melynek célja az uralkodó egyeduralmának felszámolása és egy népképviseleten alapuló politikai rendszer megalkotása volt. Az alkotmányozás után 1956-ban került újra Monaco a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor a herceg Grace Kelly hollywoodi filmsztárt vette el feleségül. Valószínűleg az volt az első a monacói történelemben, amikor az uralkodó egy magánál jóval híresebb személlyel házasodott.
I. Albert monacói herceg
Forrás: Britannica
A monarchia jelenlegi helyzetét nem fenyegeti elégedetlenség a nyilvánosság részéről, épp ellenkezőleg: a Monaco-ban zajló nemzetközi események (pl.: Forma-1) közkedvelt vendégei a hercegi család tagjai. A Grimaldi-ház uralkodását az utódlás szempontjából sem fenyegeti probléma, hiszen Albert herceg és Charlene hercegné két fiatal trónörököst is nevel. A több, mint 700 éve uralkodó Grimaldi-család így jó eséllyel a 21. században is Európa uralkodói házainak sorát erősítheti.
