Donald Trump amerikai elnök beiktatását követő egyik legmeglepőbb kijelentése Grönland megvásárlására vonatkozott. Ez megdöbbenést keltett a nemzetközi közösségben, Dánia azonnal visszautasította, bár ez Trumpot nem hatotta meg, már katonai megszállással is fenyegette az arktiszi térséget.
Grönland kérdése negatívan hatott az európai-amerikai viszonyra, még az Egyesült Államok NATO-tagságát is megkérdőjelezte. De miért is kell az Egyesült Államoknak ez a csupán 56 000 lakosú terület? A geopolitikai helyzet, a nyersanyagforrások, valamint az Arktisz egyre nagyobb katonai és gazdasági jelentősége mind hozzájárultak ahhoz, hogy Trump felvesse ezt a kérdést.
Don Jr. érkezése Grönlandra. Kép forrása: Reuters
Grönland: autonómia, gazdasági helyzet és geopolitikai potenciál
Grönland a Dán Királyság autonóm területe, csakúgy, mint a Feröer-szigetek, saját miniszterelnökkel (Muté B. Egede) és parlamenttel. Ugyanakkor a dán miniszterelnök (Mette Frederiksen) felette áll, és a dán állam jelentős anyagi támogatást nyújt a szigetnek.
Az ország össz-GDP-je 3,3 milliárd dollár, ha ezt GDP/főre lebontva nézzük, akkor a világban a 24. helyen áll. Azonban ez nem a saját iparán múlik, az 56 000 fős lakosság nagy részét az államigazgatás foglalkoztatja, kisebb részét pedig a halászat. Az óriási területhez képest összlakossága megközelítőleg Egerrel vetekszik. Az infrastruktúra kiépítetlensége miatt bármely iparág fejlesztése óriási nehézségekbe ütközik. A gazdasági függetlenség kérdése visszatérő téma, de a függetlenség jelenleg irreális a dán pénzügyi támogatás nélkül.
Elérhető erőforrások Grönlandon. Kép forrása: Economics Explained
A természeti erőforrások azonban komoly lehetőséget jelentenek. A globális felmelegedés miatt a jégtakaró visszahúzódása olyan nyersanyagokat tehet elérhetővé, mint a ritkaföldfémek, drágakövek, kőolaj és földgáz. Jelenleg a kitermelés drága, de a technológiai fejlődés és a globális kereslet növekedése módosíthat ezen a helyzeten.
Itt jön a képbe az Egyesült Államok ajánlata. A grönlandiak Dániától való függetlenségi érzelmeire támaszkodva egy Puerto Ricóhoz hasonló helyzetet ajánlottak fel a lakosságnak, és a dán támogatást az USA váltaná fel. Azonban ez nem lenne ingyen.
Az USA érdeke: geopolitikai pozíció és katonai jelenlét
Grönland az Egyesült Államok szempontjából nemcsak gazdasági, hanem katonai szempontból is kulcsfontosságú. A sziget közvetlenül az Arktisz és az Atlanti-óceán között helyezkedik el, ami lehetőséget biztosít amerikai katonai jelenlét fenntartására. Thule légitámaszpontja, amely az USA egyik legfontosabb katonai bázisa az Arktiszban, kulcsszerepet játszik a ballisztikus rakétafigyelésben és az elhárításban.
Emellett a jégtakaró visszahúzódásával új tengeri útvonalak nyílhatnak meg, amelyek jelentősen csökkenthetik az ázsiai–észak-amerikai kereskedelem költségeit. Kína már évek óta intenzíven fejleszti sarkvidéki stratégiáját, jégtörő hajókat épít, és diplomáciai kapcsolatokat alakít ki a térségben. Az Egyesült Államok ennek ellensúlyozására fokozta grönlandi jelenlétét: 2020-ban újranyitotta nuuki konzulátusát, és növelte katonai aktivitását. Ezt erősítené tovább a terület megvásárlása és amerikai ellenőrzés alá vonása, főleg a gyengülő euroatlanti kapcsolatok tekintetében.
A legfontosabb kérdés, hogy vajon Dánia belemenne-e egy ilyen eladásba? A válasz egyértelműen nem, hiszen Grönland potenciálja felülírja a jelenlegi költségeket. Továbbá az Európai Unió is szerepet kap a jövőben az északi területek stratégiai jelentőségében.
De Grönland sem lelkesedik az ötletért. A függetlenségpárti Muté B. Egede grönlandi miniszterelnök határozottan kijelentette: „Grönland nem eladó.” Donald Trump fia, Don Jr. is ellátogatott a területre, bízva a „soft power” erejében, és meg akarta győzni a lakosságot. Ennek az eredménye sem lett túl fényes: az amerikai kezdeményezést csupán a grönlandiak 5%-a támogatja.
Az amerikai diplomácia ugyanakkor nem vetette el teljesen a szorosabb kapcsolatok kiépítését Grönlanddal. Washington megerősítette katonai és gazdasági támogatását, jelezve, hogy hosszú távú stratégiai partnerként tekint a szigetre. Ehhez viszont a dán kapcsolatok erősítésére is szükség lehet, hiszen a grönlandi kérdés elsődlegesen Dániában fog eldőlni.
