Donald Trump elnökségének kezdete három ambiciózus földrajzi ígérettel indult: az egyik az volt, hogy a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre változtatja, a másik, hogy Grönlandot megvásárolja az Egyesült Államok számára, végül pedig azt hangoztatta, hogy a Panama-csatornát ismét amerikai fennhatóság alá vonná. Korábban már foglalkoztunk Grönland kérdésével, így most a Panama-csatorna stratégiai jelentőségét és Trump ezzel kapcsolatos törekvéseit vesszük górcső alá.
Trump már beiktatási beszédében is említést tett Panamáról és a csatornáról, de nem ez volt az első alkalom, hogy ezzel a közép-amerikai országgal és annak tranzitútvonalával foglalkozott. 2023 karácsonyán például egy közösségi médiában tett bejegyzésében azzal vádolta Kínát, hogy annak "csodálatos katonái" jogellenesen működtetik a Panama-csatornát. A kijelentés gyorsan cáfolatot kapott mind Panama, mind Kína hivatalos szerveitől. A panamai elnök, José Raúl Mulino egyenesen "nonszensznek" nevezte Trump állítását, és kihangsúlyozta, hogy a csatorna üzemeltetésében semmiféle kínai katonai befolyás nem érvényesül.
Kép forrása: CNN Today
Ennek ellenére Trump továbbra is kitartott amellett, hogy az Egyesült Államoknak vissza kell szereznie a csatornát, hivatkozva arra, hogy az amerikai hajók számára "túlzott" díjakat számítanak fel az átkelésért. A panamai hatóságok ezt az állítást is elutasították, hangsúlyozva, hogy a csatorna díjszabása transzparens és független döntéseken alapul. Mindezek ellenére Trump retorikája hűen tükrözi az amerikai politikai körök egy részének aggodalmát Kína egyre növekvő panamai jelenlétével kapcsolatban.
A Panama-csatorna évente mintegy 14 ezer hajót szolgál ki, jelentősen lerövidítve az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti hajózási időt. Különösen az amerikai kereskedelmi forgalom számára kiemelten fontos, hiszen a San Francisco és New York közötti tengeri útvonalat hetekkel rövidíti meg. Az elmúlt években azonban Kína is egyre nagyobb szereplővé vált, hiszen az USA keleti partjaihoz igyekvő hajók számára is jelentős idő- és költségmegtakarítást kínál a csatorna. Ez magyarázza, hogy Peking komoly infrastruktúra-beruházásokba kezdett a Panamai Köztársaság területén.
A Panama-csatorna szerepe a világkereskedelemben. Kép forrása: BBC
Kína befolyásának növekedése az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) keretein belül a legszembetűnőbb Panamában. A BRI célja a kínai gazdasági és politikai befolyás globális kiterjesztése, amely infrastruktúra-fejlesztéseken, hiteleken és különféle beruházásokon keresztül valósul meg. Panama 2017-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, azonban az Egyesült Államok és Trump nyomására 2024 januárjában kilépett belőle. Trump azonban továbbra is elégedetlen volt, mivel Kína már a BRI előtt is jelentős stratégiai beruházásokat hajtott végre az országban.
A Panama-csatorna körüli öt fő konténerkikötő közül a két legnagyobb, Cristóbal és Balboa, a hongkongi CK Hutchison Holdings ellenőrzése alatt áll 1997 óta. Ez komoly stratégiai kérdéseket vet fel, különösen egy esetleges kínai-amerikai konfliktus esetén. Egy ilyen helyzetben Peking könnyedén állomásoztathatná erőit a csatorna két végében, akadályozva az átkelést, ami jelentős fennakadásokat okozna az Egyesült Államok két partja közötti hajóforgalomban
Ezen túlmenően a kínai vállalatok nemcsak a kikötői infrastruktúrát szerezték meg, hanem aktívan részt vesznek Panama egyéb stratégiai fejlesztéseiben is. Jelenleg három híd köti össze a csatorna két partját (Atlantic Bridge, Centennial Bridge és Bridge of the Americas), a negyedik pedig éppen épül, kínai cégek kivitelezésében. Ez aggodalmat keltett az amerikai politikai körökben, és olyan befolyásos republikánusok, mint Ted Cruz szenátor, figyelmeztettek, hogy Kína így bármikor képes lenne lezárni a csatornát figyelmeztetés nélkül.
Továbbá egy kínai vállalat nyerte meg a Csendes-óceán partján épülő Amador Cruise Terminal kivitelezési jogát, valamint a Panama City metróhálózatának bővítését is ők végzik. Azonban az amerikai érdekek védelmében több kínai projektet végül töröltek. Ilyen volt például egy új kínai nagykövetség felépítésének terve a csatorna déli bejáratánál, amelyet végül elutasítottak az amerikai nyomás hatására. Emellett egy, az Isla Margarita szigetén tervezett új kikötő megépítését is leállították 2022-ben.
A kínai befolyás kiterjesztése Panamában a BBC szerint részben annak köszönhető, hogy az amerikai vállalatok és kormányzat nem voltak elég versenyképesek. Kína gyakran kedvezőbb feltételekkel kínált hiteleket és finanszírozási lehetőségeket, így sikerült jelentős részesedést szereznie Panama gazdasági infrastruktúrájában.
2023 októbere és 2024 szeptembere között Kínával kapcsolatos szállítmányok tették ki a csatornán áthaladó áruforgalom 21%-át a Panama-csatorna kezelő hatósága szerint. Mindazonáltal az Egyesült Államok továbbra is Panama legnagyobb befektetője, és toronymagasan a legnagyobb felhasználója a csatornának: az amerikai kereskedelmi forgalom volumene három és félszer nagyobb volt, mint a kínaié.
A Panama-csatorna körüli geopolitikai játszma tehát továbbra is kiemelt jelentőségű az Egyesült Államok számára, és Trump politikai retorikájában is fontos szerepet kap. Kína folyamatos befolyásszerzése Panama területén és az amerikai ellenlépések egyértelműen mutatják, hogy a csatorna kérdése továbbra is az amerikai-kínai globális rivalizálás egyik kulcspontja marad.
