A 2008-as grúz–orosz háború kitörésének fő oka a Georgiában található szakadár területekkel, Dél-Oszétiával és Abháziával kapcsolatos feszültségek voltak. Ezek a régiók a Szovjetunió, majd hivatalosan Georgia részét képezték, azonban Moszkva mindig is támogatta a szeparatista törekvéseket.
A 17 évvel ezelőtt kirobbant háború közvetlen előzménye, hogy Georgia 2008 augusztusában katonai hadműveletet indított Dél-Oszétia ellen a terület teljes bekebelezéséért, miután a szakadár régióban kiéleződtek az összecsapások. Oroszország erre katonai beavatkozással válaszolt, gyors ellentámadást indítva, és néhány nap alatt visszaszorította a grúz erőket. Az orosz hadsereg nemcsak Dél-Oszétiát, hanem Georgia más területeit is elérte. A háború öt napig tartott, majd tűzszüneti megállapodással zárult.
Kép forrása: AP News
Ennek eredményeként Oroszország hivatalosan is elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, és megerősítette katonai jelenlétét ezekben a régiókban. Abházia így gyakorlatilag elszakadt Georgiától, és Moszkva védnöksége alá került, miközben a nemzetközi közösség nagy része továbbra is Georgia részének tekinti.
Az orosz-ukrán háború, illetve a grúz és abház politikai válság árnyékában Oroszország új haditengerészeti támaszpontot épít az általa ellenőrzött szakadár grúziai Abháziában, miután Ukrajna a háborúban megsemmisítette az orosz fekete-tengeri flotta mintegy egyharmadát.
Abházia és Dél-Oszétia, két Oroszország által irányított szakadár régió Georgiában. Kép forrása: Wikipedia
Feszültségek
2024 novemberében Abházia fővárosában, Szuhumiban tüntetések robbantak ki egy Oroszországgal kötött beruházási megállapodás miatt. A demonstrálók attól tartottak, hogy az egyezmény lehetővé teszi az orosz cégek számára abháziai földterületek és ingatlanok megszerzését, ami hátrányosan érintené a helyi lakosságot és tovább növelné Moszkva befolyását a régióban, előkészítve Abházia Oroszországhoz csatolását.
A tiltakozások során a tüntetők teherautóval áttörték a parlament épületét védő kaput, majd behatoltak az épületbe, és összecsaptak a rendfenntartó erőkkel, melynek következtében többen megsérültek. A demonstrálók nemcsak a megállapodás visszavonását, hanem Aszlan Bzsanija elnök lemondását is követelték. Végül Bzsanija és az abház kormány lemondott, a törvényjavaslatot visszavonták. Azonban ez sem volt képes csillapítani a feszültséget, az ellenzék szerint Moszkva csupán időhúzásra játszik.
Kép forrása: CNN
Haditengerészeti bázis
Az oroszok által irányított abház bábkormány még 2023-ban zöld utat adott Moszkva azon tervének, hogy egy Ocsamcsiraban található fekete-tengeti kikötőt állandó haditengerészeti bázissá alakítsanak át, így veszélyeztetve Ukrajna és olyan NATO-tagállamok tengeri biztonságát, mint Törökország, Románia és Bulgária.
A műholdfelvételeken egy épülő orosz haditengerészeti bázis látható a Fekete-tengeren. Ez a projekt csak egy eleme Moszkva növekvő ambícióinak egy olyan térségben, amely kulcsfontosságú az orosz-ukrán háború kimenetele, és az európai biztonság szempontjából.
Kép forrása: BBC
A bázis elhelyezkedése aggodalmat keltett a helyi abház közösség körében, ugyanis azt Oroszország arra használhatja, hogy kiterjessze fekete-tengeri haditengerészeti befolyását. Továbbá egy elvileg szuverén, nem hadviselő állam területéről indíthat Moszkva támadásokat Ukrajna ellen és ellenőrzése alá vonhat fontos kaukázusi kereskedelmi útvonalakat, valamint veszélyeztetheti a közelben fekvő NATO-tagállamok biztonságát és fenntarthatja katonai ellenőrzését Abházia felett.
Ocsamcsira
Az orosz-ukrán háború eszkalálódása óta jelentősen felgyorsultak az építkezések a kikötőben. Ocsamcsira egy Abházia déli tengerpartjainál található 6000 fős kisváros, légvonalban mintegy 30 kilométerre Georgiától és 500 kilométerre a Krím-félszigettől. Az orosz kikötő megépítésére irányuló szándékok már 2009-ben felmerültek, azonban azok új jelentőséget kaptak, amikor Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát. A három éve tartó konfliktus során az ukránok az Oroszország viszonylag erősnek tekintett fekete-tengeri flottájának 1/3-át megrongálta vagy megsemmisítette.
Kép forrása: BBC
A veszteségek Vlagyimir Putyinnak óriási gondokat jelentenek, ugyanis Oroszország fekete-tengeri flottája a regionális hatalmának záloga. Az ukránok a nyugati fegyverekkel sikeresen vettek célba orosz hadihajókat, ami miatt 2023 októberében az oroszok kénytelenek voltak áthelyezni hadihajóikat Szevasztopolból (Krím-félsziget) az Ukrajnától távoli Novorosszijszk-kikötőbe.
Azonban 2025-ben már Novorosszijszk sem eléggé biztonságos menedék Oroszország haditengerészete számára az ukrán légicsapásokkal szemben, ezért az oroszok újabb alternatívák után néznek. Novorosszijszk kikötőjétől az ocsamcsirai kikötő mintegy 400 kilométerre dél-keletre található, ami azt jelenti, hogy az orosz hadihajók sokkal biztonságosabb területeken fognak tartózkodni, ha a tényleges ukrajnai háborús zónától való távolságról van szó.
Bár ez a helyszín az orosz haditengerészetnek némi plusz biztonságot nyújt, Ukrajna rendelkezik olyan hatótávolságú fegyverekkel, hogy Ocsamcsirában is csapásokat mérjen. Moszkva tehát arra a tényre tud egy esetleges támadás esetén támaszkodni, hogy Abházia szakadár státusza ellenére nemzetközileg széles körben Georgia részeként ismerik el. Ukrajna is elismeri Georgia szuverenitását és területi integritását, és ha úgy dönt, hogy lecsap, az végső soron azt jelenti, hogy Georgiát is belerángatná a konfliktusba.
Kereskedelmi útvonalak
Amellett, hogy a bázis jelentős segítséget nyújt Oroszországnak a katonai dominanciájának érvényesítésében, egy másik előnyt is kínál Moszkvának: fontos kereskedelmi útvonalak ellenőrzését.
Az Egy Övezet Egy Út nevezetű infrastrukturális megaprojekt középső folyosója Kínától egészen Georgiáig, majd a Fekete-tengerig halad. Kereskedelmi szempontból jelentős útvonalról van szó, amely az északi (Oroszországon keresztül vezető) folyosó alternatívájaként szolgál. Moszkva ukrajnai inváziója előtt az Európa és Kína közötti szárazföldi kereskedelem több mint 85%-a Oroszországon keresztül bonyolódott le, viszont az Oroszországgal szembeni szankciók elzárták ezt a jövedelmező útvonalat.
Kép forrása: Port Technology
Georgia sokat profitálhat abból, hogy a középső folyosó jelentősége felértékelődött, mivel Georgia a Kaukázus nyugati felében helyezkedik el, fekete-tengeri partvidékkel rendelkezik, valamint összeköttetése van a Távol-Kelethez Törökországon, Örményországon és Azerbajdzsánon keresztül.
Éppen ezért Georgia is saját mélytengeri kikötő építésébe kezdett Anakliában, hogy a középső folyosó az Ázsia és Európa közötti leggyorsabb teherforgalmi útvonallá váljon. A középső folyosón 2023-ban kevesebb, mint 3 millió tonna rakományt kezeltek, egyes becslések szerint az infrastruktúra fejlesztésével a kereskedelmi forgalom 2030-ra 11 millió tonnára nőhet. De van egy probléma: az orosz haditengerészeti bázis mindössze 35 kilométerre található.
Kép forrása: Georgia Today
A NATO fekete-tengeri stratégiája
Elemzők szerint Oroszországnak a fekete-tengeri katonai infrastruktúrájának korszerűsítésére irányuló lépései Moszkva hosszú távú terveit tükrözik. Ocsamcsira kikötőjének haditengerészeti bázissá alakítása jelentős előrelépés lenne a Fekete-tenger militarizálása szempontjából. Ugyanez azonban nem mondható el a NATO-ról, annak ellenére, hogy számos tagállama és partnerországa határos a Fekete-tengerrel.
Jelenleg nincs NATO stratégia arra nézve, hogy mihez kezdjenek a Fekete-tenger biztonságával. Moszkva most ezt a tétlenséget próbálja gyorsan kihasználni, különösen azokban az országokban, ahol mind a NATO, mind Oroszország befolyásszerzésre törekszik, nevezetesen Ukrajna és Georgia.
