A USAID (United States Agency for International Development) hosszú évtizedek óta az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztéspolitikájának egyik legfontosabb intézménye, amelyet Donald Trump elnöksége alatt célkeresztbe vettek. Trump elnök már beiktatásának első napjaiban aláírta a külföldre irányuló segélyezés 90 napos felfüggesztését, ezzel jelentősen megbénítva az ügynökség működését. De vajon miért vált a USAID a republikánusok szemében problémás intézménnyé?
Mi is az a USAID?
A USAID-t John F. Kennedy elnök alapította 1961-ben azzal a céllal, hogy segítse a fejlődő országok gazdasági növekedését, javítsa az egészségügyi ellátást, támogassa az oktatást és hozzájáruljon demokratikus intézmények kiépítéséhez. A szervezet globálisan működik, különféle humanitárius segélyezési és fejlesztési programokat finanszírozva. Működése az Egyesült Államok „soft power” eszköztárának is fontos része, hiszen a segélyezési programokon keresztül erősíti az amerikai befolyást a világ különböző pontjain.
Kép forrása: Getty Images, 2024 J. David Ake
Minden elnöki adminisztráció idején más-más prioritások kerültek előtérbe. A Biden-kormányzat például több LGBTQ-közösségeket támogató projektet indított, amelyeket a republikánusok gyakran bíráltak. Ugyanakkor a USAID alapvető tevékenysége ennél jóval szélesebb körű: például vakcinázási programokat működtet, amelyek segítenek a polio és más járványok elleni küzdelemben a fejlődő világban. Az ilyen programok kulcsfontosságúak a globális egészségügy szempontjából, ám a Trump-adminisztráció „America First” politikájának fényében az USA egyre kevésbé mutat érdeklődést ezek finanszírozására.
Miért vált a USAID közellenséggé republikánus körökben?
A republikánusok már régóta kritikával illették a USAID tevékenységét, túlzott költekezéssel és az amerikai érdekekkel össze nem egyeztethető programokkal vádolva az ügynökséget. Marco Rubio külügyminiszter például így nyilatkozott róla: „Önmaguk által döntve, egy globális jótékonysági szervezetként funkcionálnak, amely nem egyezik sem az amerikai érdekekkel, sem az adófizetők akaratával.” Az alábbiakban két jelentős kritikát és azok cáfolatát vizsgáljuk meg.
- A USAID és a COVID-19 „laborszivárgás”
Elon Musk az X-en (korábban Twitter) azt állította, hogy a USAID adófizetői pénzekből finanszírozta a COVID-19 vírus kiszivárgását a vuhani laborból. Ez az állítás azonban több pontatlanságot tartalmaz, beleértve a COVID-19 laborból való kiszivárgás összeesküvés-elméletét.
A USAID valóban támogatta az EcoHealth Alliance nevű orvosi kutatócsoportot, amely olyan programokat működtetett, mint a „Feltörekvő járványveszélyek” kezdeményezés, amelynek célja új, állatokról emberekre terjedő betegségek azonosítása volt. Azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy a COVID-19-et az EcoHealth Alliance kutatásai okozták volna. Robert Kessler, a csoport szóvivője 2021-ben a The New York Times-nak nyilatkozva kifejtette, hogy az általuk vizsgált vírusok egyike sem mutatott olyan hasonlóságot a SARS-CoV-2-vel, amely alapján feltételezhető lenne szerepük a járvány kitörésében.
- A Gázai övezet fogamzásgátlási programja
Egy másik jelentős kritika a USAID állítólagos szerepére vonatkozik a Gázai övezetben zajló fogamzásgátlási programok finanszírozásában. Az alt-right média szerint az USAID több millió dollárt költött fogamzásgátló eszközök szállítására a térségbe, amit politikai beavatkozásnak tekintettek.
A valóság ezzel szemben az, hogy bár a Biden-kormányzat külügyminisztériuma valóban aláírt egy 50 millió dolláros szerződést a gázai egészségügyi ellátás támogatására, ebben nem szerepelt fogamzásgátlók szállítása. Az USAID 2023-ban ugyan 60,8 millió dollár értékben küldött fogamzásgátlót és óvszert más országokba, ám ebből egyetlen szállítmány sem érkezett Gázába. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Trump-adminisztráció saját hivatali ideje alatt szintén küldött fogamzásgátló eszközöket a világ más részeire: 2018-ban 51,5 millió, 2019-ben pedig 39,1 millió dollár értékben.
A USAID Európában is aktív szerepet vállalt, többek között Ukrajna támogatásában. Az ukrán háborús veteránok és családjaik számára segélyszervezetet alapítottak, továbbá az ukrán farmereket is segítették.
A támogatások legjelentősebb területe Afrika volt. A USAID egyik legfontosabb kezdeményezése a PEPFAR (President’s Emergency Plan for AIDS Relief), amely az AIDS elleni küzdelemben vállalt jelentős szerepet olyan országokban, mint Dél-Afrika, Kenya vagy Nigéria.
Kép forrása: theheritagetimes.com
A két kritika gyorsan bejárta a közösségi médiát, és bár a valóságalapjuk megkérdőjelezhető, maga a USAID működése valóban megér egy alaposabb vizsgálatot. A szervezet által finanszírozott programok hatékonyságának értékelése elengedhetetlen: fontos megvizsgálni, hogy ezek valóban eredményesek-e, illetve, hogy a jelentős összegeket megfelelően használják-e fel. Noha a két mainstream kritika alapot adhat egy ilyen diskurzusnak, rendkívül lényeges, hogy a félrevezető elméletek és dezinformációk ne terjedjenek el, hiszen ezek nemcsak hamis narratívákat erősítenek, hanem akár komoly károkat is okozhatnak.
Trump intézkedéseinek hatása és a jövő kilátásai
Donald Trump intézkedéseinek következtében a USAID globális működése jelentősen beszűkült. A finanszírozási megszorítások miatt több ezer alkalmazott veszítette el állását, és számos nemzetközi program került veszélybe. Azonban helyreállás várható, hiszen az ügynökség jelenleg csak szünetel, amíg nem módosítják a célokat.
Első lépésként az ügynökséget besorolták a külügyminisztérium alá, így Marco Rubio közvetlen hatása alá került. Valószínűsíthető, hogy a segélyezések összege csökkenni fog, azonban az olyan kulcsfontosságú egészségmegőrzési programok, mint az AIDS elleni küzdelem vagy az oltási kampányok, nem szűnnek meg.
