Miközben a figyelem nagy része Gázára, a januárban tető alá hozott tűzszünet sorsára és az újjáépítési tervekre irányul, egyre fokozódnak a feszültségek Ciszjordániában, a másik palesztin területen: két nappal a gázai tűzszünet életbe lépése után Izrael az elmúlt évtizedek legnagyobb katonai műveletet indította meg Ciszjordániában.
A folyamatban lévő művelet során több tízezer palesztint telepítettek ki a nagyobb arablakta városokból. Izrael szerint a cél a terrorizmus felszámolása a ciszjordániai fellegvárakban, ami a hatóságok szerint egész évben folytatódik.
(Kép forrása: Amnesty International)
Ciszjordánia
Ciszjordánia az 1967-es háborúban történt elfoglalása óta Izrael katonai megszállása alatt áll. Az 1990-es években, az első palesztin intifáda után Izrael és a Palesztin Felszabadítási Szervezet az oslói egyezmény aláírásával, amely korlátozott önkormányzatiságot biztosított a palesztinok számára Ciszjordániában és Gázában egy esetleges, de még meg nem valósult teljes palesztin állam előkészítése céljából. A megállapodás Ciszjordániát három területre osztotta: „A” a Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt, „B” közös palesztin és izraeli ellenőrzés alatt és „C” közvetlen izraeli ellenőrzés alatt.
Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, mintegy 3 millió palesztin és a becslések szerint 700 000 izraeli zsidó telepes, akik több száz településen élnek, melyeket a nemzetközi jog illegálisnak tekint. A legtöbb palesztin az A és B területen él, amelyek Ciszjordánia legvárosiasodottabb területei, és a terület 18%-át, valamint 22%-át teszik ki. Ezek több száz különálló szegmensből állnak, amelyeket a C terület szakít meg, amely Ciszjordánia mintegy 60%-át foglalja magában, és ahol a becslések szerint 300 000 palesztin és az izraeli telepesek nagy része él.
Az izraeli telepesek növekvő erőszakos fellépése és a palesztinok mozgásának korlátozása a ciszjordániai feszültségek egyik fő oka, és az elmúlt néhány évben rekordszámú izraeli települ a palesztin területekre.
(Kép forrása: Al Jazeera)
Az izraeli kormány 2023-ban rekordszámú építési engedélyt hagyott jóvá új telepeslakások építésére, 2024-ben pedig több ciszjordániai területet nyilvánított állami földterületté, mint bármelyik korábbi évben. 2024-ben a Nemzetközi Bíróság mérföldkőnek számító tanácsadói véleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy a palesztin területek tartós izraeli megszállása a nemzetközi jog szerint jogellenesek, és azt a lehető leghamarabb meg kell szüntetni.
A Nemzetközi Bíróság szerint Izraelnek kötelessége beszüntetni minden új telepesi tevékenységet és kiüríteni mind a mintegy 700 000 izraeli telepest a megszállt palesztin területekről.
Izrael elutasította ezt, és tagadja, hogy megszállása és települései Ciszjordánia legális annektálását jelentenék, azaz a terület vagy egyes részeinek egyoldalúan teljes izraeli fennhatóság alá vonása különösen az izraeli jobboldal egy részének célja, akik történelmi vallási és biztonsági indokokra hivatkoznak.
Illegális zsidő település Ciszjordániában. Évente több tízezer zsidő települ át Izraelből Ciszjordániába. (Kép forrása: The Times of Israel)
Az izraeli kormány már korábban is közel került Ciszjordánia legalább részleges annektálásához. Benjamin Netanjahu miniszterelnök 2019-ben megfogadta, hogy Ciszjordánia egyes részeit, beleértve a meglévő izraeli településeket és a Jordán-völgy nagy részét is annektálja, amivel Izrael Ciszjordánia területének mintegy 30%-át annektálta volna, de erre nem került sor. Az annexiós terveket elhalasztották, mivel még abban az évben Izrael az Ábrahámi Megállapodás keretében több arab országgal létesített diplomáciai kapcsolatot.
Most azonban jobbak a körülmények az annexiót támogató izraeliek számára. Jelenleg Izrael történelmének leginkább jobboldali kormánya van hatalmon, és Donald Trump újra elnök.
Erre reflektálva Izrael szélsőjobboldali pénzügyminisztere, Bezalel Szmotrics, aki maga is telepes, azt mondta, hogy a 2025-ös év „Isten segítségével a szuverenitás éve lesz Júdea és Szamária területén”, utalva Ciszjordánia annektálására, és az izraeliek által használt bibliai kifejezést alkalmazza a területre.
Nyilvánvaló, hogy Trump visszatérése jelentősen felbátorította a telepespárti és annexiópárti izraelieket. Első ciklusában Trump szakított az Egyesült Államok több évtizedes politikájával és a nemzetközi konszenzussal, amikor elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és elismerte az izraeli szuverenitást a megszállt Golán-fennsík felett, amit Izrael 1967-ben foglalt el Szíriától. Trump abban is újat hozott, hogy az Egyesült Államok hivatali idejében nem minősítette illegálisnak a ciszjordániai izraeli telepeket.
(Kép forrása: NBC News)
Hivatalba való visszatérésekor Trump Mike Huckabee volt arkansasi kormányzót nevezte ki az Egyesült Államok izraeli nagykövetévé. Huckabee evangéliumi keresztény, a Izraelt a zsidó népnek adományként juttatott isteni ajándékként tekint, és kijelentette, hogy szerinte Izraelnek joga van Júdeához és Szamáriához.
Trumpnak a Gázai övezet palesztinoktól való megtisztítására vonatkozó javaslatát Izrael is üdvözölte, és új elnöki ciklusának első napján Trump eltörölte azokat a szankciókat, amelyeket a Biden-kormányzat vetett ki az izraeli telepesre. Szmotrics pénzügyminiszter Washingtonban találkozott Trump pénzügyminiszterével, ami egyértelmű változás a Biden-adminisztrációhoz képest, amely gyakorlatilag bojkottálta Szmotricsot.
Izrael folytatja az annexiót?
Egyértelmű, hogy Izrael csak akkor fogja annektálni Ciszjordániát, ha az Egyesült Államok beleegyezését is megkapja.
Érdekesség, hogy az év elején az izraeli kormánykoalíció törvényhozói leszavaztak egy ellenzéki törvényjavaslatot, amely a ciszjordániai Jordán-völgy annektálására törekedett. Azt javasolták, hogy az annexiót bölcsen és az Egyesült Államokkal együttműködve hajtsák végre.
Vajon Trump támogatni fogja az elképzelést?
Egyelőre úgy néz ki, hogy Trump nem támogatja a teljes annexiót, mivel az minden bizonnyal ellehetetlenítené azt a célját, hogy a szaúdiak megbékéljenek az izraeliekkel.
A normalizáció viszont már most is valószínűtlennek tűnik, tekintettel a szaúdiak ellenállására Izrael gázai magatartásával szemben, és a legtöbb jel arra utal, hogy Trump támogatni fogja az annexiót, amelynek bejelentésére bármikor sor kerülhet.
Hogyan nézne ki az annexió, ha megtörténik?
Bármi legyen is az izraeli kormány végső elképzelése, az annexió egy többlépcsős folyamat lesz, amely talán a Jeruzsálemhez közeli izraeli települések annektálásával kezdődik, majd a Ciszjordánia mélyebben fekvő településeivel és azok környékével folytatódna, majd talán a Jordán-völgy és a külső területek annektálásával fejeződne be. Az annexiónak messzemenő következményei lennének; eltemetné a kétállami megoldás maradék reményét is, mivel lehetetlenné tenné egy életképes, összefüggő palesztin állam létrehozását.
Emellett megnehezítené a törékeny gázai tűzszünetet, aláásná az amúgy is gyenge és népszerűtlen Palesztin Hatóságot, és azzal a kockázattal járna, hogy új erőszakhullámot indítana el a térségben. Valószínűleg elsüllyesztené a Szaúd-Arábiával régóta áhított diplomáciai normalizáció lehetőségét is, és veszélyeztetné az olyan országokkal kötött békeszerződéseket, mint Jordánia.
