Már Donald Trump 2025.januári beiktatását megelőzően lehetséges, a világkereskedelmet potenciálisan értintő intézkedésekről cikkeztek a világsajtóban. Trump elnök második ciklusának első heteiben a várakozásoknak megfelelően a fennálló nemzetközi kereskedelmi viszonyokra nézve radikális lépéseket jelentett be, melyek bizonytalanságban tartják az Egyesült Államok szövetségeseit és a fennálló gazdasági világrend minden szereplőjét. Ebben a cikkben arra keresem a választ, hogy nekünk, magyaroknak és az Európai Unió polgárainak érdemes-e aggódnunk a Trump-féle kereskedelempolitika miatt.
Az első ciklus vámintézkedései
Donald Trump először 2017-ben költözött be a Fehér Házba, ahonnan azonnal megkezdte az ’America first’ elven kialakított gazdaságpolitikai irányelveinek megvalósítását. Célja volt az amerikai ipar védelme és a kedvezőtlen külkereskedelmi mérleg javítása. Ennek elérése érdekében hosszú politikai üzengetések után 2018-ban 25%-os büntetővámokat vezetett be Kína ellen nagyjából 250 milliárd dollárnyi árura. Erre válaszul Kína is viszonozta a vámtételeket. Trump főként a technológiai szektort, az alapanyaggyártást (acél, alumínium), illetve a mezőgazdaságot célozta, de a várt pozitív hatások elmaradtak. A valóságban az amerikai mezőgazdaság súlyos visszaesése volt tapasztalható, példaként említhető a szójaexport drasztikus visszaesése. Az USA gazdasági megerősödése helyett már rövid távon is a globális piacok destabilizálódása volt jellemző a kölcsönös vámemelések következtében.
Donald Trump a Kína ellen irányuló vámintézkedésekről szóló döntés aláírását követően
A kedvezőtlen folyamatok, illetve a COVID-19 világjárvány kirobbanása miatt 2020-ban sor került az ún. ’phase one’ megállapodásra, amiben Kína vállalta, hogy növeli bizonyos amerikai termékcsoportok importját, cserébe pedig Trump ideiglenesen felfüggesztette a további vámtételek kivetését kínai termékekre. Fontos kiemelni azonban, hogy járvány miatt a megállapodás számos eleme nem valósulhatott meg a megbeszéléseknek megfelelően.
Donald Trump elnökségének első ciklusa alatt nem csak Kínával került konfliktusba a kereskedelem témakörében, az Egyesült Államok és a közeli szövetségesének tekintett Európai Unió, valamint két szomszédos állama, Mexikó és Kanada között is feszültség alakult ki. Trump az EU-val szemben 2018-ban acél-és alumíniumvámokat vetett ki, a szomszédos országokkal szemben pedig általános vámokat illető vitába keveredett. Mindezek ismeretében azt gondolhatnánk, hogy az amerikai elnök második elnöki ciklusában más megközelítést alkalmaz a kereskedelmi kérdésekben, ez azonban korántsem igaz; Donald Trump a vámháború folytatása mellett tette le a voksát.
A második ciklus első hetei
2025. januárjában az amerikai elnök vásárlási ajánlatot tett Grönlandra, kormányzónak nevezte Kanada miniszterelnökét és javasolta, hogy 51. államként csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz, de mindezek kevésbé zavarták meg a világgazdaságot, mint azok a kijelentései, amelyeket a NATO jövőjéről vagy éppen az amerikai gazdaság radikális átalakításáról tett. Az elnök vámintézkedéseket jelentett be Kanadával és Mexikóval szemben is, utóbbi esetében azokat az illegális bevándorlás Mexikón belüli megfékezéséhez kötötte. Az Európai Unióval szemben is különböző vámtételek bevezetéséről beszélt Trump, melyek közül az autóimportra vonatkozó ígéreteit már be is váltotta. Ennek megfelelően 2025. árpilis 2-tól az Európai Unióból importált autókat 25%-os vám terheli, beleértve azokat a járműveket, melyeket amerikai vállalatok gyártanak az Európai Unió területén és innen kerülnek az Egyesült Államokba. Az EU komoly válaszlépések meghozatalát fontolja.
Donald Trump AI-generált képet posztolt magáról a közösségi médiában, melyen a kanadai zászló is látható
Trump további ígéretei közé tartozik olyan új vámok kivetése, melyek az Áfa-t alkalmazó országokat sújthatják. Az elnök ígérete szerint, az azokból az országokból érkező termékeket, melyek Áfa-t használó államokból érkeznek amerikai vámokkal fogja büntetni. Ha ezen ígéretét is beváltja az elnök, az EU országai rosszul járhatnak, hiszen az Unió országainak jelentős részében világviszonylatban magas Áfa-kulcsok vannak érvényben.
Várható fejlemények
Donald Trump elnöki magatartásából adódik, hogy a jövőre vonatkozó találgatások jellemzően nem válnak be, hiszen az elnök bizonyos esetekben saját döntéseit is visszavonja, vagy éppen letagadja nyilatkozatait – elég ha Zelenszkij lediktátorozására gondolunk. A bizonytalanság a legbiztosabban állítható fejlemény, amely a világgazdaságban és a világkereskedelemben várható, hiszen az elnök gazdaságpolitikai elképzelései szinte kivétel nélkül radikális, a fennálló gazdasági szerkezettel szembemenő törekvéseket takarnak.
Donald Trump, alelnöke JD Vance és az ukrán Zelenszkij elnök a Fehér Házban
Valószínűsíthető, hogy Trump elnökségének második ciklusában kiújul és kiszélesedik a vámháború Kínával, ennek következtében pedig a globális ellátási láncok 2018-hoz hasonló módon történő akadozása is várható. Azt, hogy az Egyesült Államok globális politikai és gazdasági céljai milyen irányba terelik a magyar és európai politikát és gazdaságot nem lehet kiszámolni, de a történelmi példák azt mutatják, hogy az instabil nemzetközi üzleti és politikai közeg nem kedvez a gazdasági fellendülésnek és nem járul hozzá a hosszú távú prosperitáshoz sem.
