Április 23-án kora délután 6,2-es magnitúdójú földrengés rázta meg Isztambult és környékét. Az epicentrum a Márvány-tenger alatt volt, mintegy 40 kilométerre a városközponttól. A rengést messze érezni lehetett, még İzmirből is jelentettek mozgásokat. Bár halálos áldozat nem volt, több mint 200-an megsérültek, többen a menekülés közben, pánikban estek el vagy szorultak
A rengés körülbelül 13 másodpercig tartott, és több mint száz utórengés követte, ezek közül a legerősebb 5,9-es volt. Szerkezeti károkat főként régebbi épületeken jelentettek, de összeomlás nem történt. A város lakói órákon át az utcákon maradtak, tartva egy újabb utórengésektől.
A kérdés nem az, hogy lesz-e, hanem mikor
Isztambul közelében húzódik az Észak-anatóliai törésvonal, amely Törökország legaktívabb szeizmikus övezete. Ennek tengeralatti szakasza utoljára 1766-ban tört át teljesen, vagyis több mint két és fél évszázada gyűlik benne a feszültség. A tudományos közösség egyetért abban, hogy egy 7-esnél is erősebb rengés elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy mikor. Egyes becslések már 2004-ben 40%-os valószínűséget adtak arra, hogy 30 éven belül bekövetkezik.
Észak-anatóliai törésvonal és a földrengések fejlődése az 1990-es években. Forrás: TGS
Szakértők szerint a város felkészületlen egy ilyen méretű katasztrófára – különösen úgy, hogy a 2023-as kelet-törökországi rengések után kiderült: az új építési szabályok gyakran csak papíron léteznek. A korrupció, a nem megfelelő engedélyezés és az úgynevezett „épület-amnesztiák” miatt rengeteg veszélyes ház maradt állva.
Mit tett eddig Törökország?
Az elmúlt években voltak azért előrelépések. Megerősítettek középületeket, létrehozták az isztambuli vészhelyzeti központot, és bevezették a földrengésbiztos tervezési szabványokat. Elindult a városi megújítási program is, melynek célja a régi lakóházak bontása és újjáépítése. A tempó azonban lassú és a kivitelezés is akadozik.
Az önkormányzat szerint jelenleg is közel 90 ezer épület számít kiemelten kockázatosnak egy nagyobb földrengés esetén. Ez a szám jól mutatja, milyen hatalmas feladat egy 15 milliós város földrengésbiztossá tétele, főleg, hogy valójában csak az utóbbi években kezték ennek a fejlesztését.
A lakosság felkészült?
Félig-meddig. A tudatosság nőtt, különösen a 2023-as szír határ menti tragédia óta , de a lakossági felkészültség vegyes képet mutat. Rendszeresek a gyakorlatok és kampányok, de a mostani rengésnél is sokan pánikba estek. A legtöbb sérülés nem az épületek miatt történt, hanem a fejvesztett menekülés során.
Tömegek a közterületeken. Forrás: AFP
Sokan tudják, hogy otthonuk nem biztonságos, de nincs lehetőségük költözni. Az ingatlanárak, a bérleti díjak és a megerősítési költségek sokakat visszatartanak – még akkor is, ha az önkormányzat ingyenes statikai felmérést ajánl. A földrengésveszély így nemcsak fizikai, hanem társadalmi és pszichológiai probléma is lett: kollektív félelemként ül a városon.
A 2023-as esetből muszáj tanulnia Törökországnak. Isztambul sokkal sűrűbben lakott, így a veszély is sokszorosa. Kép forrása: CNN
Isztambul egy időzített bomba fölött ül. A szakértők szerint a kérdés nem az, hogy lesz-e pusztító földrengés, hanem hogy mikor. Az előkészületek folynak, de a város még mindig messze van attól, hogy valóban készen álljon arra a bizonyos „nagy rengésre”.
