Reaktor

Mikor és hogyan találkoztál először a mesterséges intelligenciával?

Már egészen kiskorom óta érdeklődtem a technológia és a digitalizáció iránt. Gimnazista koromban is nagyon érdekelt, hogyan működnek a gépek, a robotok, a szoftverek. Az egyetemen, a jogi karon találkoztam először a mesterséges intelligencia témakörével. Ott kezdtem el aktívabban foglalkozni azzal, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lehet ránk, a társadalmunkra, és milyen jogi kihívásokat rejt magában.

Ugye te jogászként, politológusként és közgazdászként is mozogsz. Meglátásod szerint melyik területre lesz a legnagyobb hatással az elkövetkezendő években a mesterséges intelligencia?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert mindegyikre hatással lesz, csak nagyon különböző módon. A politikatudomány, a politikacsinálás világában a mesterséges intelligencia komoly változásokat fog elindítani. Teljesen átalakítja azt, hogyan kutatjuk az emberek politikai gondolkodását, véleményét.Lehetővé teszi a célzott politikai hirdetések eljuttatását, segíti, hogy nagyobb közönséget hatékonyan megszólítsunk. Emellett komoly befolyásolási képessége is van, amivel egy modern demokráciának kezdenie kell valamit.A jogtudomány szempontjából a mesterséges intelligencia elsősorban szabályozási kihívásokat jelent. Ugyanakkor fontos kérdés az is, hogy a jogászok hogyan tudják használni ezt az eszközt, hogyan tudják növelni működési hatékonyságukat.
Ez a hatékonyságnövelés a közgazdaságtan világában is előkerül. A mesterséges intelligencia korábban elképzelhetetlen lehetőségeket kínál a vállalati hatékonyság javítására: gondoljunk a humánerőforrás-menedzsmentre, gyártósorok modernizálására, vagy az ellátási lánc fejlesztésére.Ezek mind olyan területek, ahol az MI komoly hatással lehet. Az a vállalat, amely időben kezdi el alkalmazni ezeket a technológiákat, hihetetlen versenyelőnyre tehet szert. Nem tudnék megnevezni egyetlen konkrét területet, amelyre a legnagyobb hatással lesz. Ez a technológia általánosan alakítja át az életünket, azt, hogyan gondolkodunk a társadalomról és a gazdaságról.

Említetted, hogy a jog számára a mesterséges intelligencia elsősorban szabályozási kihívást jelent. Mennyire tudja tartani a jog a tempót az AI fejlődésével?

A jog egyik legnagyobb nehézsége, hogy általában csak követi a társadalmi változásokat és a technológiai trendeket. A mesterséges intelligencia hihetetlenül gyorsan fejlődik. Gondoljunk például a ChatGPT-re: néhány éve még alig tudott értelmesen kommunikálni, gyakran hibázott. Mára viszont már nagyon magas színvonalon működik, és sokféle módon segíti a társadalmat.

Ahogy egyre több adathoz fér hozzá, úgy válik pontosabbá és hatékonyabbá. Egyre részletesebben tud válaszolni a kérdéseinkre. Képalkotó diagnosztikában is egyre jobb az elváltozások felismerésében.Ugyanakkor azt látjuk, hogy egyre többen kezdik használni a mesterséges intelligenciát, és egyre több részét bízzuk rá az életünknek. Gondoljunk csak arra, hogy mikor el akarunk jutni valahová, legtöbben egy térképalkalmazást használunk. Ezzel mindig átadunk egy kis kontrollt az algoritmusnak. Az igazi kihívás az lesz, amikor az emberek még nagyobb részt adnak át az életük irányításából az MI-nek. A technológia pedig egyre gyorsabban fejlődik. Egyre nehezebb lesz megérteni, hogy egy MI miért hoz egy adott döntést.Egy jogalkotó számára – főleg ha nem informatikus – ez komoly nehézséget fog okozni. A megértéshez és a szabályozáshoz minden bizonnyal újfajta gondolkodásra lesz szükség.

És melyek azok a konkrét területek, felhasználási módok, amelyek szerinted 2025-ben a legizgalmasabbak az AI alkalmazása szempontjából?

Említettem a vállalati hatékonyságnövelést, amit ma már kézzelfogható eredményekkel lehet igazolni. Ha például az MI-t alkalmazzuk a humánerőforrás-menedzsment területén – munkaerő-beosztásban vagy a munkatársak támogatásában –, komoly előnyökre tehetünk szert.Azt látom, hogy aki nem vezeti be időben ezeket az eszközöket, gyorsan lemaradhat a versenytársak mögött. Ez az egyik legfontosabb és legérdekesebb alkalmazási terület jelenleg.
Sokkal hatékonyabbá és profitábilisabbá tehetjük vele a vállalkozásainkat, ami versenyelőnyt biztosít a piacon.

Egy másik nagyon izgalmas terület az oktatás. Az MI eszközök, digitális tananyagok használata óriási lehetőségeket, de kihívásokat is jelent. Például egyetemi oktatóként rendszeresen tapasztalom, hogy a hallgatók a ChatGPT-vel készítik el a prezentációikat, beadandóikat. Ezek új kihívások elé állítják az oktatókat. A hagyományos beadandókon alapuló számonkérés minden bizonnyal nem fog már úgy működni, mint korábban. Valószínűleg vissza kell térnünk a szóbeli számonkéréshez.Ez nehézség, de ugyanakkor hatalmas lehetőség is rejlik benne. A ChatGPT például nagyon jól beszél idegen nyelveket. Egy diák, aki heti három-négy órát tanul egy nyelvet, otthon beszélgethet az MI-vel németül, franciául vagy angolul. Kérheti, hogy javítsa a hibáit. Ez hatalmas előrelépés a nyelvtanulásban.
A harmadik terület, amit még kiemelnék, az egészségügy. Alapvető kérdés, hogyan tehetjük hatékonyabbá az egészségügyi ellátás működését, hogyan javíthatjuk a hozzáférést a szolgáltatásokhoz. A mesterséges intelligencia hosszú távon hasznos eszköz lehet ebben.Most még azonban sok felelősségi és jogi kérdésre kell választ találnunk, amelyekkel korábban nem találkoztunk. Ugyanakkor az MI segítségével hatékonyabbá válhat a képalkotó diagnosztika, jobban felismerhetjük bizonyos betegségeket.Sőt, akár arra is képes lehet, hogy a betegadatok alapján társadalmi trendeket azonosítson. Például felismeri, ha egy betegség éppen felfutóban van az országban. Vagy dinamikusan vizsgálja, hogy egyes betegségek generációkon át hogyan öröklődnek. Ezekre eddig nem voltunk képesek, és ez új, ígéretes alkalmazási terület lehet.

Mit jelent pontosan az, hogy a ChatGPT egy nagy nyelvi modell, és milyen más mesterséges intelligencia típusok léteznek?

A mesterséges intelligenciák típusainak oktatása egyetemi szinten általában egy fél éves kurzus keretében történik. Nehéz részletekbe menően beszélni róla egy ilyen interjúban, de megpróbálom röviden összefoglalni. A ChatGPT mögött egy olyan gondolati és eszközrendszer húzódik meg, amely a nyelv működését próbálja szimulálni. Képes vagyunk a szavakat lexikális jelentésük alapján leírni, például: a kutya egy emlős állat. De ugyanígy képesek vagyunk a nyelvi szerepük szerint is értelmezni őket.
Például: a „kutya” szó előtt mindig „a” szerepel, és gyakran előfordul, hogy „ugat”, de ritkán „nyávog”. Tehát a modell ezeket a mintázatokat ismeri fel, és ez alapján generál szöveget. A nagy nyelvi modellek ilyen módon jöttek létre – a nyelv ismeretéből, nagy mennyiségű szöveg (corpus) felhasználásával próbálják szimulálni a nyelv működését.
A ChatGPT tehát egy nyelvi modell, de emellett sokkal több is. Képes képeket generálni – például a DALL·E révén –, vagy akár videót, mint a Sora segítségével. Ezek mögött rendkívül komplex informatikai háttér áll. Ezek részletes bemutatása azonban meghaladná az interjú kereteit. Azért beszélünk a legtöbbet a ChatGPT-ről, és a nagy nyelvi modellekről, mert ezek az utóbbi két-három évben váltak igazán népszerűvé. Ezeket használják a legtöbben, és ezek a legismertebb AI-eszközök. Ha valaki azt mondja, mesterséges intelligencia, a legtöbb embernek a ChatGPT jut eszébe – ez az eszköz, ami kérdésekre válaszol.

Említetted, hogy az MI hatalmas lehetőség, de bizonyos szempontból kihívás is. Van-e olyan felhasználási területe az MI-nek, amely szerinted kifejezetten káros lehet a társadalomra nézve?

Alapvetően minden technológia káros lehet, ha nem úgy használjuk, ahogy kellene, és nem felelősségteljesen. A technológia ismerete nélkül alkalmazva könnyen hibázhatunk. Meg kell értenünk a határait – ha ezt nem tesszük meg, akkor veszélybe sodorhatjuk magunkat. Például a mesterséges intelligencia gyakran „hallucinál”, vagyis hibás, téves információkat ad. Ha ezt nem vesszük észre, rossz döntést hozhatunk. Ha egy diák otthon kérdéseket tesz fel az MI-nek Petőfi Sándor vagy Kossuth Lajos életéről, és az MI butaságokat mond, akkor a diák ezeket elfogadja, mert nem tudja, hogy nem helytállóak. Ezért lenne fontos, hogy az oktatás része legyen a mesterséges intelligencia működésének, határainak, valamint a felelős használatának megismertetése. Ha ezt nem tesszük meg, az társadalmi szinten is komoly kockázatot jelent.
A mesterséges intelligencia emellett kaput nyithat olyan visszaélések, csalások és manipulációk előtt, amelyekkel eddig nem találkoztunk. Ilyen például a deepfake technológia: más emberek hangját vagy arcát lehet lemásolni, megtévesztés céljából.
Előfordulhat, hogy valakit – például egy nagymamát – az unokája hangján hív fel egy csaló, és pénzt kér tőle. Régen ez elképzelhetetlen volt, de ma már technológiailag lehetséges, és viszonylag könnyen hozzáférhető eszközökkel megvalósítható. Ez idős, de akár fiatalabb embereket is megtéveszthet, és jelentős anyagi kárt okozhat.
Társadalmi szinten is nagy kihívás, hogy az életünk jelentős része az online térbe helyeződött. Ha a kommunikációnk is online zajlik, akkor sokkal nagyobb veszélynek vagyunk kitéve az ilyen manipulációkkal szemben. A másik nagy kockázat a profilozás. Az MI képes az emberek viselkedésének, szokásainak megismerésére, sőt, gyakran jobban ismer minket, mint mi magunk. Ennek révén célzott hirdetéseket, kampányokat vagy akár manipulációt is végezhetnek rajtunk. A generatív mesterséges intelligencia képes személyre szabott tartalmakat gyártani, pillanatok alatt. Ehhez már nincs szükség videós csapatra vagy grafikusra. Ez új szintre emeli a manipuláció lehetőségét, ami ellen a társadalomnak fel kell készülnie.

Sokan félnek attól, hogy az MI el fogja venni a munkájukat. Mennyire reális ez a félelem egy orvos, jogász vagy teherautó-sofőr szempontjából?

A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása nagyon változó lesz attól függően, ki milyen területen dolgozik. Azt szoktuk mondani, hogy a klasszikus, ismétlődő fizikai munkákat könnyen lehet automatizálni – és ehhez még MI sem mindig kell. Gondoljunk csak egy gyártósorra vagy autó-összeszerelő üzemre. Egyes országokban már léteznek fénymentes gyárak, ahol kizárólag gépek dolgoznak, így világítás sem kell. Az ilyen területeken jelentős változások várhatóak – sok munkahely megszűnhet vagy átalakulhat. A szellemi munkáról sokáig azt gondoltuk, hogy az MI nem tudja átvenni. A ChatGPT és hasonló eszközök azonban megmutatták, hogy a kreatív írás, képgenerálás vagy alapvető grafikai feladatok elvégzése is egyre inkább megoldható MI-vel.
Jelenleg inkább azt mondjuk: nem elveszi a munkát, hanem átalakítja. Meg kell tanulnunk együtt dolgozni az MI-vel. Ha nem értjük meg, hogyan építhetjük be a hétköznapi munkánkba, lemaradunk. Aki viszont integrálja, hatalmas előnyre tesz szert. És itt nem kell bonyolult dolgokra gondolni. Az MI segíthet dokumentumokat kivonatolni, címkézni, mappákba rendezni – ezzel perceket vagy órákat spórolhatunk. Például egy orvos számára, akinek a munkája jelentős részét az adminisztráció teszi ki – betegadatok rögzítése, táblázatok kitöltése, EESZT-be történő feltöltés – ezek MI-vel automatizálhatók. Ez akár órákat is jelenthet hetente, amit másra fordíthat.